Ebben a tanévben 72 fő kisgyerek járt óvodánk három, vegyeséletkorú csoportjába. A személyi feltételek adva voltak, 6 fő óvodapedagógus, 3 fő dajka és 1 fő pedagógiaiasszisztens látta el a gyerekek nevelését és gondozását. Ez a tanév a változások éve volt. Egy óvodapedagógus és egy dajka néni nyugdíjba vonult, pedagógiaiasszisztensünknek kisbabája született, egy óvodapedagógusunk pedig újból megkezdte a munkát a lejárt gyermekgondozási szabadság után. A személyi változásokat az óvodán belül tudtuk megszervezni, ami nem nehezítette a csoportok munkáját.
A kitűzött pedagógiai feladatok tervezése, összhangban volt a Helyi óvodai program és az Alapprogram célkitűzéseivel. A megvalósítás a néphagyomány éltetés szemléletével történt, ami óvodánk egyéni arculata.
Ez évi munkatervünket az Alapprogramban meghatározott tevékenységi formák közül a Mese, vers köré építettük. A tizenkét mese a Mesemozgató mesterprogram erre a tanévre ajánlott meséi. Mindhárom csoport ugyanazon a mesei úton indult el. A kiválasztott meséken keresztül szereztek tapasztalatot a gyerekek a népi kultúra értékeiről, új ismeretekkel gazdagodhattak. A szájról szájra terjedő mesék egy tradicionális rendről adtak információt arról, hogy kinek mi a dolga, milyen szabályok szerint élnek? A szocializáció szempontjából nagy hangsúlyt fektettünk az erkölcsi normák kialakítására. Éves rendezési tervünk alapja a néphagyomány és a mesék egymásra épülése volt. Törekedtünk az idei tanévben is a kitűzött célok és a feladatok sikeres megvalósítására. Célunk a hagyománytisztelet, feladatunk ennek megfelelően az értékközvetítés.
Kiemelt feladatunk a Mesemozgató mesterprogram részterv szerinti megvalósítása. A tervezett program a járványhelyzet miatt csak részben valósulhatott meg.
A program színterei:
- Szabadtéri Néprajzi Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásai, szeptemberben megvalósultak
- Mesemozgató filmnapok, Magyar népmesék sorozat, a csoportokban vetítettük le a gyerekeknek
- Néptánc foglalkozás, amely a zenei anyanyelvet erősíti, októberben és novemberben megtarthattuk
- Művészetérzékenyítő műhelymunka, vizuális anyanyelv fejlesztése, március 8-és április 19-e között nem, de a többi hónapban igen.
- Parti Medve könyvesbolt drámapedagógiai foglalkozásai elmaradtak, de óvodán belül a tervezett programot megvalósítottuk.
- Mesemúzeum látogatása, ahol minden év végén lezárjuk az éves programot, sajnos ez a program nem valósulhatott meg.
Az egész éves nevelői munkát közösen terveztük meg, melyben voltak az egész óvodára vonatkozó közös programok. Ezek a programok mindenképpen közösségfejlesztés céljával is szerveződtek, a szülők bevonásával. Az idei tanévben is megterveztük közös programjainkat, de a kialakult járványhelyzet miatt nem tudtuk megvalósítani.
- Teréz nap a Skanzenben, elmaradt
- Betakarítás ünnepe „Tök jó nap”, csoportszinten megvalósult
- Luca-napi kézműves vásár, online vásárt tartottunk, sikeresen
- „Menjünk mi is Betlehembe”-Advent a Dumtsa korzón, a korábban felvett anyagot láthatták a helyi médiafelületen az érdeklődők.
- Bálint napi koncert, elmaradt
- „Falufeljáró” farsang, a Kálvárián, elmaradt, csoportszinten farsangoltunk
- Nemzeti ünnepünkre „toborzó” játékkal készültünk, de az óvodák bezártak, az ünneplés elmardt.
Ebben a tanévben a „Madarász-ovi” programot meg tudtuk tartani, némi módosítással, mert csak a szabadban szerveztük meg a foglalkozásokat az ornitológus vezetésével.
A tehetségígéretek gondozása kiemelt feladat az alapprogramban. Óvodánkban két tehetségígéretet gondozó műhely működik.
Szokásőrző játékok dramatikus feldolgozása-az egyik műhelyünk, melynek alapja a verselés, mesélés, az alapprogram iránya alapján: …a népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei”
Művészeti nevelésre történő érzékenyítés-a másik műhelyünk, melynek rajzolás, festés az alapja. Az alapprogramban olvashatjuk, „…szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének” Az idei évben pályáztunk egy tudatosabb szakmai műhelymunka feltételének megteremtésére. A pályázat sikeres volt, melyről beszámoltunk a helyi és országos fórumokon, melynek anyaga felkerült az óvodai honlapunkra is.
Mesteróvodaként az idei tanévben a SZÓNÉK munkaközösség tematikájához kapcsolódva, online játék bemutatót tartottunk a Kárpát medence játékaiból.
Szakmai beszélgetések
Testvéróvodánkkal, a székelyudvarhelyi Napsugáróvodával, rendszeres kapcsolatot tartunk fenn. Kapcsolattartásunk kiemelt célja, hogy hagyományainkat, pedagógiai ismereteinket folyamatosan átadjuk, megbeszéljük. Ebben a tanévben sajnos csak emailen „beszéltünk” egymással.
Néphagyomány-éltető szemléletünk átadása
Nagy hangsúlyt fektetünk a tudásmegosztásra. A tanév végére elkészült óvodánk néphagyomány-éltető munkájáról készített módszertani film, A néphagyomány-éltetés szemlélete a Bimbó úti Mesteróvodában címmel. A film egy évkört ölel fel, nem csak az ünnepeket, hanem a hétköznapok tevékenységeit, vagyis a mindennapokat.
Fontosnak tartjuk, hogy jelen legyünk!
Jelen voltunk a Szentendre Tv-ben, amikor beszámolhattunk az újra nyitás öröméről. Közvetítették a tehetségígéret munkaközösség által rendezett utcai kiállításunkat, melynek címe: Festés zenei inspirációval volt. Jó kapcsolatot ápolunk a helyi általános iskolával. Az idén is megnéztük betlehemes játékukat, rendhagyó módon, a Kálvária dombon.
Megtiszteltetés volt részt venni online, a győri Széchenyi István Egyetem, XXIV. Apácai-napok Tudományos konferenciáján, ahol szólhattam a 100 éves Dr. Barsi Ernő, népzenekutató emlékére rendezett gyűlésen. A konferencia tanulmánykötetében megjelent az előadásom anyaga, Újra megtanulni s megtanítani-Néphagyományőrzés, néphagyomány-éltetés az óvodában.
Negyedik alkalommal szervez óvodapedagógusoknak szakmai tábort a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és nagy öröm, hogy előadóként jelen lehetek. Az idei tábor témája a mese volt, ami élményt ad, amiben helye van a mesés tárgyaknak, játékoknak. Ebben a táborban 34 óvodapedagógus volt kíváncsi az előadásokra, a játékokra, köztük a mi óvodánkból is részt tudott venni egy óvónő.
Óvoda és a család kapcsolata
Kialakult szokásunk, hogy több tevékenységet a családdal együtt, családoknál valósítunk meg. Az idei tanévet a „járványhelyzet” alakította. Nem volt lehetőségünk arra, hogy közös, családi programokat szervezzünk, de mégis azt mondhatjuk, hogy „élővé” tettük az alkalmainkat! Szeptemberben és októberben még együtt mentünk a Skanzenbe, ahol a Magyar népmese napját tartottuk. A betakarítás ünnepéről, a Márton napi szokásokról filmet készítettünk és ezt küldtük el a szülőknek. A gyerekekkel meghitten készültünk a karácsonyra és minden csoport igyekezett egy-egy népszokással köszönteni a szülőket. Ilyen felvételek készültek a kántálásról, a mendikálásról, a karácsonyi asztal csodájáról és az óvónők köszöntő énekével kívántunk áldott ünnepet! A farsang is zárt körben, de nagyon jó hangulatban zajlott, ahol szintén egy-egy farsangi szokást elevenítettünk fel, farsangi adománygyűjtő köszöntőt a legényekkel, ijesztőjárást a lányokkal, tuskóhúzást a nagyokkal. Nemzeti ünnepünket és a húsvéti ünnepkört sajnos nem tudtuk a gyerekekkel együtt megtartani, de elküldtük azt a tervezetet, hogy „mi lett volna ha, az óvodában vagyunk?”. Anyák napjára egyénileg készültek a csoportok és a köszöntő üzenete ez a ráolvasó mondóka volt: Ilyen kerek, ilyen szép, ilyen egészséges légy! A gyereknapot az óvoda udvarán tartottuk meg és egy mesejátékkal örvendeztettük meg a gyerekeket, az erről készült felvételeket is megosztottuk a szülőkkel. Lassan kinyitottuk az óvoda kapuját, aminek első vendégei a bennünket, pedagógusokat köszöntő szülők voltak. A június az évzárók megtartásáról szólt, végre együtt a családokkal! Nagy hangsúlyt fektettünk a nagyok érzelmi változására- Addig hajlítsd a vesszőt, amíg fiatal-ez a közmondás azt jelenti számunkra, hogy egy korszak lezárult az iskolába menő gyerekeknél, de hiszünk abban, hogy az óvoda szeretettel nevelte őket és egy új közösségben is meg fogják találni a helyüket. Mindhárom csoport ugyanazzal a mesének a feldolgozásával zárta az évet, más-más megközelítésben, de mindenhol ugyanazzal az üzenettel, milyen útravalót adott az óvoda?!
Tartalmas és különleges évet zártunk!
„Szájról, szájra…” adjuk tovább
Azt gondolom, hogy legjobb tudásunk szerint végeztük a munkánkat, folyamatosan képeztük magunkat, hogy értéket közvetíthessünk! Részt vettünk például a Tulipános program online képzésén. Szeretnénk átadni a tapasztalatainkat, és szeretnénk segítséget nyújtani azoknak a közösségeknek, akik hasonlóan tervezik mindennapjaikat, ehhez nyújt segítséget a már említett módszertani filmünk és a megjelenő Szájról szájra, kézről kézre, című könyvünk IV. kötete.
Terveink
Folytatjuk „Mesemozgató mesterprogramot”, készülünk a Teréz napi találkozóra, ahol a 30 éves SZÓNÉK-ot is ünnepeljük. Továbbra is várjuk az érdeklődő közösségeket szakmai beszélgetésre, az újra elinduló akkreditált képzésen résztvevőket játékbemutatóval. Igyekszünk hírt adni magunkról, munkánkról. Keressük a lehetőségeket a pályázatokban. Bízunk abban, hogy a következő tanévet terveink szerint visszük végig!
„Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el”(Jókai Mór) A Bimbó úti Néphagyományőrző Mester Óvoda, minden dolgozója tudja, hogy honnan indult, de azt is, hogy hová tart, és remélni tudom, hogy egyre többen látják ezt!
Szentendre, 2021. 07.04.
Szigethy Miklósné
Bimbó utcai Mesteróvoda és Kincses Kultúróvoda vezetője