EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY

I.

Általános rendelkezések

1.§ Az Egyesület neve: Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete

2.§ Az Egyesület rövidítése: NÓE

3.§ Az Egyesület székhelye: 2000 Szentendre Bimbó u. 8-10.

Tel: 06 70 2223064

4.§ Az Egyesület bélyegzője: Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete, 2000 Szentendre Bimbó u. 8-10.

II.

Az Egyesület célja és feladata

5.§ /1./ A magyar óvodai nevelés időtálló értékeinek és hagyományainak megtartása, éltetése.

/2./ A gyermekek jogainak és az óvodapedagógusok szakmai érdekeinek képviselete.

/3./ A népi hagyományok átadása iránt elkötelezett óvodapedagógusok szakmai összefogása. Rendszeres kapcsolattartással, tájékoztatással, a néphagyomány éltető nevelőmunka kölcsönös megismerése, hatékony módszereinek megerősítése, közzététele. (Honlap, Kaláris c. tájékoztató, helyi, kistérségi, országos rendezvények.)

/4./ Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően, az Országos Közoktatási Intézet által 1997-ben minősített Néphagyományőrző Óvodai Program óvodai gyakorlatban való éltetésének elősegítése, Magyarországon és a határainkon kívüli magyar óvodapedagógusok körében.

/5./ Szakmai továbbképzések alapítása, akkreditálása, helyi kezdeményezések, létrehozása, sokszorosításának támogatása.

/6./ Évente két alkalommal országos szakmai találkozó szervezése, vállalkozó néphagyomány éltető óvodai testületekkel, közösségekkel együttműködve.

/7./ A kiemelkedő, példamutató néphagyományőrző, illetve az Egyesületért végzett tevékenység elismerése a Néphagyományőrző Mester Óvoda cím, a Tiszteletbeli Tag cím, a Tiszteletbeli elnök cím, elismerő oklevél: Elismerés és Köszönet adományozása

/8./ Kapcsolatok kiépítése, működtetése a határon túli magyar óvodákkal, szakmai szervezetekkel. Alkalmanként határon túli találkozók szervezése.

/9./ Az Egyesület működésének támogatásához – a tagdíjakon kívül – pályázati lehetőségek, szponzorok, támogatók felkutatása, megnyerése.

/10./ Az Egyesület, a néphagyományőrző nevelés szemléletének terjesztése, erősítése érdekében, a befolyó tagdíjakból, a részvételi díjakból, egyéb pályázati támogatásokból a működési költségeket és működést szolgáló tevékenységek költségeit biztosítja:

– dologi kiadások, kommunikációs, marketing költségek, tárgyi eszközbeszerzések, immateriális javak beszerzése;

– a konferenciák terem és egyéb bérleti díjai, szakmai anyag költségei, előadók, közreműködők megbízási vagy tiszteletdíjai;

– a konferenciákon a csoportos étkeztetés és az autóbuszos szállítás költségei;

– az Egyesület érdekében végzett tevékenységekhez utazási-, kiküldetési költségek, (szállás, tömegközlekedés, magánszemély autó használatának benzin-, úthasználati-, parkolási költségei);

– az Egyesület tisztségviselőinek továbbképzési költségei.

III.

Az Egyesület tagsága

6.§ Az Egyesület tagja lehet minden olyan nagykorú magyar állampolgár és határokon túl élő állampolgár aki:

– óvó(nő)i munkájában a magyar népi hagyományok őrzését és újrateremtését íratlan kötelességének tartja;

– azonosulni tud a Néphagyományőrző Óvodai Program cél- és feladatrendszerével;

– azonosul a magyar óvodai nevelés értékeivel és az Egyesület célját, feladatát elfogadja és azok megvalósításában kész tevékenyen közreműködni.

– aki másirányú szakterületen tevékenykedik, de elsődlegesnek tartja a népi kultúra értékeinek óvását, átadását.

7.§ A tagsági viszony a belépési nyilatkozattal keletkezik és mindaddig tart, amíg azt vissza nem vonják, illetve amíg a tagsági díjat megfizetik.

8.§ Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes- és jogi személyek, akik az Egyesület célkitűzéseit elfogadják, és azokért tenni kívánnak.

9.§ A tagsági és a pártoló tagság megszűnik lemondás, kilépés, kizárás és halál esetén, valamint ha a tagot közügyek gyakorlásától eltiltották. A kizárás a Közgyűlés hatásköre. Döntését a közgyűlés egyszerű szótöbbsége hozza. A tagdíjat két éven át nem fizető tagot automatikusan kilépettnek kell nyilvánítani.

A tagsági és pártoló jogviszony megszűnik

  1. a) a tag kilépésével akként, hogy a tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti
  2. b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, ha a tag a tagdíjat két éven át nem fizeti, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.
  3. c) a tag kizárásával, a tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytat le, az alábbiak szerint:

A vezető tisztségviselők, amennyiben bármely tag vagy tagok csoportja kifogást emel, hogy valamely más tag vagy tagok magatartása jogszabályt, az egyesület alapszabályt vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sért, az ügyvezetés tagjainak részvételével a kezdeményezőt, valamint az eljárás alá vontat lehetőleg azonnal, de legkésőbb a bejelentéstől számított 15 napon belül meghallgatja, szükség esetén bizonyítási eljárást folytathat le (különösen tárgyi bizonyítékok kérése, tanúk meghallgatása, szembesítés). Az eljárás során elvégzett minden cselekményről jegyzőkönyvet vesz fel, melyre az eljárás alá vont tag a kézhezvételtől számított 8 napon belül észrevételt tehet. A meghallgatást, valamint az esetleges bizonyítási eljárást követően, az ügyvezetés a kizárás kérdésében dönt, melyről szóló határozatát írásba foglalja és indokolással látja el, mely tartalmazza a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közli. Kizáró határozat esetén az eljárás alá vont tag a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezésről a közgyűlés dönt. A fellebbezést a közgyűlésnek címezve az egyesület ügyvezetése részére kell benyújtani, mely a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles rendkívüli közgyűlést összehívni a kérdésben. Amennyiben a közgyűlés az ügyvezetés kizáró határozatát helyben hagyja, a tagot kizárták, további jogorvoslatnak helye nincs.

  1. d) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével

A tagok jogai és kötelességei

10.§ A tagok jogai:

– részt vehet az Egyesület nyilvános rendezvényein, az Elnökség által megállapított kedvezménnyel;

– szavazati joggal rendelkezik;

– minden tisztségre választhat és választható;

– javaslatot, észrevételt, kifogást tehet;

– az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bíróság előttmegtámadhatja.

11.§ A tagok kötelezettségei:

– az Egyesület Alapszabályában foglaltaknak eleget tesz;

– a Közgyűlés, az Elnökség határozatainak megtartása;

– a vállalt megbízatás legjobb tudása szerinti teljesítése;

– a tagdíjat – 2.000.-Ft/év/fő (Nyugdíjasok: 1000Ft/fő) – először a belépésétől számított 30 napon belül, majd minden év március 31-ig az Egyesületnek befizeti.

– nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

12.§ A pártoló tag jogai:

– részt vehet az Egyesület rendezvényein;

– javaslatot, észrevételt, kifogást tehet;

– az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát megtámadhatja;

– tisztségre nem választható, szavazati joga nincs.

13.§ A pártoló tag kötelessége:

– az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi (rendezvényeken aktív közreműködés) ill. anyagi támogatása.

IV.

Az Egyesület szervezeti felépítése

  • a Közgyűlés
  • az Elnökség

14.§ Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely az Egyesületbe felvett tagok összességéből áll, s az Egyesületet érintő minden kérdésben jogosult dönteni.

15A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1./ Az Alapszabály megállapítása és módosítása.

2./ Az Egyesület elnökének, az Elnökség tagjainak, a Felügyelő Bizottságának és egyéb          tisztségviselőinek (jegyzőkönyv-vezető, hitelesítők, választással kapcsolatos tisztségek) megválasztása,            visszahívása és felmentése és esetleges díjazásának megállapítása

3./ A szervezeti változások elhatározása, más szervezettel való egyesülés, illetve az Egyesület megszűnésének kérdésében való döntés.

  1. 4. Az Elnökségi, a Felügyelő Bizottsági beszámolók elfogadása.

5./ A tagdíj mértékének és esedékességének megállapítása.

6./ Az Egyesület elnökének és tisztségviselőinek fegyelmi és anyagi felelősségre vonása.

7./ Döntés a tagok kizárásáról.

8./ Döntés a vállalkozási tevékenység megkezdéséről.

9.) az éves költségvetés elfogadása;

10.) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

11.) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

12.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

13.) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

14.) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

15.) a végelszámoló kijelölése.

16.§ A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell összehívni. A Közgyűlést össze kell továbbá hívni, ha az Egyesület 10%-a az ok és a cél megjelölésével kéri a Közgyűlés összehívását az Elnökségtől. A kérelmet az Elnökséghez írásban küldik, amelynek az Elnökség köteles eleget tenni.

17.§ A Közgyűlést az Elnökség hívja össze a javasolt napirend megjelölésével. Erről 15 nappal korábban névre szóló meghívót kap az Egyesületi tag.

A meghívónak tartalmaznia kell

  1. a) az egyesület nevét és székhelyét;
  2. b) az ülés idejének és helyszínének (székhely) megjelölését;
  3. c) az ülés napirendjét olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

18.§ Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele+1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott és 30 napon belül másodszor összehívott Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben a tagok figyelmét erre a meghívóban felhívták.

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

19.§ A Közgyűlésen a tagok szavazással hozzák meg határozataikat.

A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, de a jelenlévők kétharmadának háromnegyedének egyetértése szükséges az Alapszabály módosításához; a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges az egyesület céljának módosításához az Egyesület más társadalmi szervezettel, egyesülettel való egyesülésének, valamint az Egyesület feloszlásának kimondásához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez. Szavazategyenlőség esetén mindenkor az Elnök szava dönt. a szavazást meg kell ismételni, ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, az Alapszabály egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a Ptk. egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, az Alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.

Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Közgyűlés lebonyolításának eljárási rendje:

A Közgyűlést az egyesület Elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén a jelenlévő tagok levezető elnököt választanak a jelenlévő Elnökségi tagok köréből, levezető elnök az lesz, aki a jelenlévő tagok több mint felének szavazatát elnyeri.

A jelenlévő tagok köréből megválasztják a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot, valamint a három tagból álló szavazatszámláló bizottságot a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával.

A Közgyűlésről írásos jegyzőkönyv készül, melyet lehetőleg haladéktalanul, de a Közgyűlés esetlegesen előforduló időbeli elhúzódására, valamint a napirendi pontok nagy számára, és azok terjedelmére is tekintettel, a jegyzőkönyvvezető készít el.

Az Elnök az Közgyűlésen meghozott határozatokat az érintettekkel a Közgyűlést követő legfeljebb 8 napon belül írásban is közli. Írásban történő közlésnek tekintendő a határozat elektronikus formában történő megküldése az érintettek részére.

Az Elnökség köteles a határozatokról elektronikus nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a határozat számát, meghozatalának évét, valamint a határozat szövegét. A nyilvántartás folyamatos hatályosságának felügyelete az elnökség feladata. A meghozott határozatok nyilvánosak, az azokba történő betekintést az elnökség tagjainak bárki kérésére haladéktalanul biztosítani kell. (Valahol közzétehetők a fenti határozatok? Van-e honlap?)

20.§ Az Egyesületi tagok a feladatok elosztása és hatékonyabb ellátása érdekében területi munkacsoportokat hozhatnak létre, amelyek az Elnökséggel egyeztetett saját munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A területi munkacsoport saját tagjai közül vezetőséget választ. A területi munkacsoport nem önálló jogi személy.

21.§ Az Egyesület Közgyűlése állandó- és ad hoc bizottságot, az Elnökség egyes feladatok ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre, amely ellenőrzi az Egyesület szabályszerű működését, különösen a jogszabályok, az Alapszabály, az egyesületi határozatok betartását, végrehajtását. Valamint a vagyoni eszközöknek a jogszabályban meghatározott módon történő felhasználását.

Közvetlen intézkedési joggal nem rendelkezik, észrevételeit az Elnökséggel, a Közgyűléssel közli.

22.§ Az Elnökség működése:

A Közgyűlés időszakai között az Egyesület folyamatos működését az Elnökség biztosítja.

/1./ Az elnökségi tagokat a tagság választja meg három éves időtartamra. Az alakuló közgyűlés először három főt választ az Elnökség tagjainak sorába. Ha a tagság száma a 100 főt eléri, bővül az elnökség létszáma.

/2./ Az Elnökség irányítja az Egyesület tevékenységét, gondoskodik az Alapszabályban foglaltak, valamint a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Az elnökség dönteni jogosult az Egyesület minden olyan ügyében, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség jogosult az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának és a kiegészítő, egyéb szabályzatok megalkotására.

/3./ Az Elnökség tagjai a Közgyűlés által választottak.

/4./ Az Elnökségi Üléseket és a Közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök hívja össze, és vezeti.

/5./ Az Elnökség Üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja.

Elnökségi Ülés összehívását bármely Elnökségi tag kérheti az ok és a cél megjelölésével az Egyesület elnökétől.

/6./ Az Elnökség a hatáskörébe tartozó bármely kérdésében jogosult kibővített Ülést tartani. A kibővített Ülésen részt vesznek az Egyesület Elnöksége által meghívott személyek. A kibővített Elnökségi Ülés ügyrendjét, működését és döntései mechanizmusát az Egyesület Elnöksége határozza meg.

A megfogalmazott ajánlásokat az Elnökség figyelembe veszi döntéseinek meghozatalakor.

/7./ Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt. a szavazást meg kell ismételni, ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni.

/8./ Az Elnökség határozatait, illetőleg ajánlásait írásba kell foglalni.

23.§ Az Elnökség feladatai:

/1./ Határoz saját ügyrendjéről.

/2./ Gazdálkodik az Egyesületi vagyonnal.

/3./ Javaslatot tesz a Közgyűlés munkatervére.

/4./ Összehívja és előkészíti a Közgyűlés napirendi tevékenységét.

/5./ Az Egyesületi szabályzatokat összeállítja, végrehajtását megszervezi.

/6./ Az Egyesület tagságára, az Elnökség döntéseire vonatkozó határozatok, továbbá a jogszabályokban előírt nyilvántartások vezetése.

/1./ az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

/2./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

/3./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

/4./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

/5:/ az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

/6./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

/7./ az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

/8./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

/9./ a tagság nyilvántartása;

/10./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

/11./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

/12./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

/13./ az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

/714./ A tagdíjak, támogatások, bevételek elszámolása, kezelése.

/815./ A tiszteletdíjat az Elnökség állapítja meg.

/916./ Az írott és elektronikus sajtóval való kapcsolattartás, a sajtókapcsolatok ápolása, az Egyesület jó hírnevének megőrzéséről való gondoskodás.

/1017./ Háromévente meghirdeti és fogadja a Néphagyományőrző Mester Óvoda címre a pályázatokat, a Tiszteletbeli tag címre és a Tiszteletbeli elnök címre és az Elismerő Oklevélre érkező írásos javaslatokat. Az Elismerő Oklevélről az elnökség dönt, míg az előző három esetben Bíráló Bizottságot hoz létre, amelynek véleménye alapján adományozza a címeket, melyek átadására a tavaszi találkozókon kerül sor.

  1. § Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökségi tagok az alábbi feladatmegosztásban: egy elnök, kettő alelnök, további elnökségi tagok (Ügyvezető, 2 Helyettes Ügyvezető, Ügyvezetés tagjai)

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

/1./ Az elnök képviseli az Egyesületet, összehangolja az elnökség tagjainak munkáját. Ezen túlmenően gondoskodik az Elnökségi Ülések összehívásáról, levezetéséről, a Közgyűlés összehívásáról (tagság értesítése), a napirend megállapításáról.

/2./ Az alelnök helyettesíti az elnököt és segíti munkáját, képviseli az Egyesületet.

25.§ Az elnökség tagjai intézkedéseikről az Elnökségi Üléseken és a Közgyűléseken kötelesek beszámolni.

26.§ Az Egyesület Elnökségében és egyéb szerveiben betöltött bármely tisztség megszűnik lemondás, visszahívás, kilépés, kizárás, halál vagy közügyektől való eltiltást kimondó bírói ítélet folytán. Az írásban benyújtott lemondó nyilatkozatot a Közgyűlés hagyja jóvá.

  1. a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  2. b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  3. c) visszahívással;
  4. d) lemondással;
  5. e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  6. f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

26/A. § A vezető tisztségviselők felelőssége

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

V.

Az Egyesület ügyvitele és gazdálkodása

27.§ a. Az Egyesület Közgyűlésein és az Elnökség Ülésein jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a felkért tagoknak hitelesíteni kell.

b.Az Egyesületi levelezést iktatni kell, valamint nyilvántartást kell vezetni a különböző testületek határozatairól.

28.§ Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

29.§ Az Egyesület a céljai megvalósításáért gazdasági- vállalkozási tevékenységet is folytathat. A tevékenység beindításához a Közgyűlés kétharmados szavazati többségű döntése szükséges.

30.§ Az Egyesület vagyona:

* a tagok által befizetett tagdíjakból;

* jogi- és magánszemélyek felajánlásaiból;

* Egyesületi rendezvények és kiadványok bevételeiből;

* pályázaton elnyert összegekből;

* vállalkozási tevékenységből és egyéb forrásból származik.

31.§ Az Egyesület gazdálkodásának részletes rendjét, – az alkalmazott bizonylatok körét, az utalványozás és ellenjegyzés rendjét, a pénzkezelési szabályait és előírásait, a választott könyvelési rendet a mindenkori hatályos jogszabályok alapján – az Elnök hagyja jóvá.

32.§ Az Egyesület éves költségvetésének megállapítása és módosítása az Elnökség hatásköre.

33.§ A költségvetés fő összegeinek alakulásáról a Közgyűlést az Elnökség éves feladattervének meghatározása és beszámolójának elfogadása alkalmával tájékoztatni kell.

34.§ Az Egyesület tiszta vagyonát az éves mérleg alapján mutatja ki.

VI.

Az Egyesület képviselete

35.§ Az Egyesület általános képviseletére az elnök és az alelnök önállóan jogosultak.

36.§ Az elnök az Egyesület bankszámlája felett együttes aláírási jogot gyakorol az alelnökkel.

36/A. § Felügyelő bizottság

Amennyiben a tagság létszáma a száz főt meghaladja, az Egyesület három főből álló felügyelő bizottságot köteles létrehozni.

A felügyelő bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés választja, a megbízatás ideje három év.

A felügyelőbizottság tagjai:

  1. elnök
  2. tag
  3. tag

A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.

A felügyelőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

A felügyelőbizottság tagjaira a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket és kizáró okokat megfelelően kell alkalmazni.

A felügyelőbizottsági tag megbízatásának megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

VII.

Vegyes és záró rendelkezések

37.§ Az Egyesület megszűnik, ha:

– más egyesülettel egyesül vagy egyesületekre válik szét

– határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

– megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

– a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését;

– az arra jogosult szerv megszünteti

– az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

– az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

38.§ Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén – a tartozások kiegyenlítése után – az Egyesület vagyona a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermek Nevelési Szakosztályát illeti. A nyilvántartó törvényszék jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermek Nevelési Szakosztályát a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

39.§ Az Egyesület tevékenységére nézve az Alapszabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesületre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseit, kell alkalmazni.

40.§ Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselőt, megyei, fővárosi, önkormányzati választásokon jelöltet nem állít.

41.§ Az Egyesület bejegyzéséről, valamint a bejelentési kötelezettségek alá tartozó változások bejelentéséről az Elnök gondoskodik.

42.§ Az Egyesület a Pest Megyei Bíróság Budapest Környéki Törvényszék nyilvántartásába vételével válik jogi személlyé.

43.§ Jelen Alapszabály módosítását a Közgyűlés 2015. október16-án az elnök indítványára megtárgyalta és jóváhagyta.

 

Kelt: Szentendre, 2015. október 16.

Szigethy Miklósné
az Egyesület elnöke

 

Hozzájáruló nyilatkozat a személyes adatok kezeléséhez >>