Első féle virág, a búza szép virág…
… mert bizony teveled széles ez világ él.” Ének a búzamezőben Tovább a cikkhez »

Szeretném néhány sorban megköszönni az idei tavaszi találkozó ceglédi házigazdáinak  fogadtatását, a hozzánk való kedvességet, szívélyességet, amellyel vendégül láttak, nemcsak minket, székelyudvarhelyi óvónőket, hanem minden résztvevő óvó nénit az idei képzésen.    Fényes percek Cegléden Tovább a cikkhez »

Nagyon örültünk, hogy Nálatok lehettünk, megnézhettük óvodátokat, bepillanthattunk a mindennapjaitokba, gyönyörködhettünk a gyermekek által készített alkotásokban, mely a találkozó témájáról a madarakról szólt. A csoportszobák berendezése, díszítése lenyűgözött mindnyájunkat. A két nap összes programja nagyon színvonalas, tartalmas volt, ezért éreztük úgy, hogy új élményekkel, szakmai ismeretekkel, ötletekkel gazdagodva és érzelmileg feltöltődve tértünk haza Tatára. Kedves Lányok! Tovább a cikkhez »

Nem tudom, hogy más hogy volt vele, de nekem, mikor meghallottam hol lesz az idei találkozó, meg kellett néznem a térképen Gomba települést. Várakozás kísérte utunkat, mind a találkozó témája, mind a települést GOMBA 2018. – XX. Szakmai találkozó. Tovább a cikkhez »

Gombai Gólyafészek Óvoda
2018 április 13-14.

A Találkozónk margójára – gondolataink és érzéseink

Vége… megcsináltuk, nem is akárhogyan… jól sikerült… mosolyogva vártuk a vendégeket és ők mosolyogva búcsúztak el…
Mindent beleadtunk, amik Mi vagyunk, amit Mi tudunk, amit Mi tartunk fontosnak és értéknek.
Büszkék voltunk egymásra, örültünk… XX. Tavaszi szakmai találkozó Tovább a cikkhez »

Százhatvan „új gólya” érkezett vendégségbe
Gombára az óvoda-fészekbe.
A gólyák közül csak kevesen tudták
milyen is ez a fészek,
de mégis sokan követték őket.
Az új gólyák rácsodálkoztak a fészekre:
mennyi régi ágacska
a múlt üzenetével
s mennyi új ágacska
a folytonosság frissességével:
a megdöntött hordóból bor helyett
tavaszi virágözön ömlik ki,
a szúette ablakkeretek
a gyermekmunkák tárolói lettek,
a megkopott vályog-téglavetők
kis polcokká, virágtartókká váltak,
az ütött kopott vájlingok, zsírosbödönök, lábasok
a beléjük vetett búzával az
életet hirdették:
„Jöjj el, által jöjj el, te szép aranybúza!”
a régi szekrényajtók, ágyvégek,
szekrények, polcok, karos-padok
nem veszítettek jelentőségükből,
értékük inkább növekedett
az új, a mai hozzáadásával.

Dicséret a látó szemnek,
az ügyes kéznek,
az éltetve őrző szellemiségnek.

A százhatvan gólya két napig élvezte
a fészek melegét,
barátságos berendezkedését,
tudták, nem maradhatnak tovább,
de otthoni fészkük
biztosan
más lesz ezután.

Papp Kornélia