Az óvodánk 6 csoportjában 159 gyermek kezdte meg szeptemberben a nevelési évet. Nevelésüket, oktatásukat 11 óvónő, 2 pedagógiai asszisztens, 6 dajka és 3 közcélú segítette, akik nagy szeretettel gondoskodtak az gyermekekről. Az óvoda személyzetéhez tartozik fő óvodatitkár és 1 fő karbantartó, aki június 4-vel nyugdíjba vonult. 

Ebben a nevelési évben is a pedagógiai programunk szellemében neveltük és tanítottuk gyermekeinket, szívvel, lélekkel őrizve és éltetve a városunk hagyományait, szem előtt tartva gyermekek iskolára való felkészítését. Óvodánk dekorációja most is őrzi tájegységünk, városunk népi kultúrájának díszítő örökségét, ezt a célt szolgálja a szinte egy kis néprajzi múzeumként szolgáló hagyományőrző szobánk is. Természetesen az ünnepek és jeles napok alkalmával a dekorációnkat kiegészítettük a hangulathoz és tartalomhoz illő dekorációkkal, eszközökkel. Jeles napjaink és népszokásaink megtartását, ünneplését mindig a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazítva szerveztük és tartottuk meg.

Szeptember 15-én vidám játékfűzéssel tettük színesebbé a Béles fesztivál programját városunkban. Öröm volt látni a gyerekek szép táncait és hallani csengő éneküket. A szülők és minden kedves vendég gyönyörködhetett műsorukban, és nem maradt el a vastaps sem.

A szülőkkel jó és szoros, aktív a kapcsolatunk, kéréseinknek szívesen tesznek eleget. Így történt ez október hónapban is, amikor sok termést hoztak az óvodába. Ezekből a termésekből a gyerekek nagy kreativitással és az óvónénik segítségével több napon keresztül érdekesebbnél érdekesebb figurákat, köztük a töklámpásokat készítették. Sok-sok fotó őrzi a jó hangulatú munkálkodás emlékét.

A Múzeumportával ebben a nevelési évben is megtartottuk az aktív együttműködést. November 9-én tartották a Márton napi báljukat, melyen több óvónő hozzátartozójával együtt mulatott. Nem maradt el a libák megtekintése sem a Múzeumportán. A gyerekek búzával, kukoricával etették a libákat. Vidáman játszottak a régi népi játékeszközökkel. Jó ízűen falatozták a finom libazsíros kenyeret lilahagymával és kortyolták az ízes mentateát hozzá.

Nem csak a Múzeumportán tartottuk meg a libanapot, hanem a csoportokban is. Az óvónénik elmondták a gyerekeknek a Márton nap eredetének történetét. Sok féle technikával készültek a libák, melyek a csoportszobákat díszítették. Játszottuk a libás népi dalos játékokat, tanultuk a népi mondókákat, szólásokat. November végén már az advent időszaka kezdődött. Nagyon fontosnak tartjuk ezt az időszakot, mely idő alatt a gyermekek kis lelkét készítjük fel egyik legszebb ünnepünk a karácsony megünneplésére. Sok szép – városunkban még mindig élő hagyományt éltettünk, bevonva természetesen a szülőket is, és csatlakoztunk városunk ünnepi eseményeihez. Tanultuk a karácsonyi verseket, dalokat. Felállítottuk az udvari pajtánkban a betlehemet és az adventi koszorút. Mind a négy gyertyát ünnepi hangulatban versekkel és énekekkel gyújtottuk meg. A városi koszorún az első gyertyát a református templom udvarán óvodásainkkal gyújtottuk meg, ünnepi műsorunk után, az ünnepi gyülekezet örömére. Nem maradhatott el az illatos mézes sütemények sütése sem. Minden csoportban szorgalmasan dolgoztak a kis kezek, nyújtották, szaggatták, díszítették a süteményeket. Ez jó közösségformáló együtt munkálkodás is egyben. Közelebb hozza a kicsiket egymáshoz. Ezekből a finomságokból tettünk a karácsonyfára is a többi természetes anyagból készült dísszel együtt. Az ünnepi hangulatot fokozta a régi betlehemes felelevenítése, a dalok éneklése, a rigmusok kiabálása. Megható volt megélni a karácsonyfa előtti pillanatokat. Reméljük a gyerekek ezeket megőrzik szívükben és tovább éltetik.

A farsang szintén a hagyományéltetés gazdag lehetősége. A vidámság, a tréfálkozás, farsangi jelmezek készítésének időszaka volt idén is óvodánkban.  Szinte az egész februárt áthatotta ez a hangulat. A farsangi bálokról, az eladó, férjhez menő lányokról is sokat beszélgettünk, megtanultuk a farsangi, télűző, tavaszváró rigmusokat. Ezektől volt hangos a felvonulásunk kiegészítve kereplőkkel, fakanalakkal, fedőkkel.

A Múzeumporta előtti téren nagy télűző csinadrattát rendeztünk, miközben elégett a hatalmas szalmabábu. Farsangi fánkkal, teával kínálták meg a gyerekeket. A csoportok bálai sem maradtak el. Köszönet a szülőknek, amiért ötletes, szép jelmezeket adtak gyermekeikre. Volt nagy tánc, fánk és főtt kukoricaevés, és jelmezbemutató, vígan vigadtunk.

A húsvét hagyományait szintén éltettük hosszabb időszakban készülve az ünnepre. Azon túl, hogy kis legényeinkkel megtanítottuk a locsoló verseket, beszélgettünk a hímes tojásfestés technikáiról, melyekből többet is kipróbáltunk a gyerekekkel. A Múzeumportán tojáskereső versenyben mérhették össze az ügyességüket sok sikerrel. A Múzeumporta húsvéti dekorációs versenyt hirdetett immáron hagyományszerűen. Óvodánk ez évben is benevezett és mind a hat csoport külön adott le szebbnél szebb és ötletes dekorációt. A zsűri elismerésben részesített bennünket.

A jószágkihajtás ünnepére Szent György napján került sor. Ezt megelőzően felelevenítettük jószágkihajtó játékunkat. Tarisznyát, ostort, kalapot, botot, csengőt szedtünk elő, énekekkel, versekkel játszottuk el a csoportokban, hogyan is hajtották ki csordások, kondások, juhászok, csikósok az állatokat. A számadó gazdák miként bízták rájuk állataikat. Nagyon szeretik a gyerekek ezeket a játékokat.

A zöldágjárás Cigánd régi népi hagyománya. A fiatalok viseletbe öltözve felszalagozott ágakkal énekszóval, tánccal vonulnak a város utcáin. Ez a szép felvonulás az esős, szeles idő miatt elmaradt, de a művelődési házban a gyerekeink a nagyobb táncosok táncaiban gyönyörködhettek, ahová szüleik hozták el őket.

Május elején a legények májusfát állítanak a nekik kedves leánynak. E szép hagyományról is beszélgettünk a gyerekekkel, mely hál Istennek még mindig él városunkban. A legényekkel felszalagoztuk az udvarunk fáit utána a lányokkal közösen körbejártuk énekelve, így örvendezve a tavasznak, a zöldellő kikeletnek.

A tavaszi ünnepek körébe tartozik a nőnap és az anyáknapja megünneplése. Az idősek klubjába a gyerekek gazdag műsorral köszöntötték e két alkalomból a néniket. Játékfűzés viseletbe öltözve, ünnepi vers és dalcsokor, a végén cigándi népdalokkal táncba hívták a gyerekek a néniket, akik boldogan kapcsolódtak be. Az anyáknapi műsor hangulata megható és köszönetet mondó volt. Anyáknapja alkalmából minden csoportban nyílt napot tartottunk, melyre az édesanyákat, nagymamákat, dédiket hívtuk meg. A gyerekekkel ajándékot készítettünk, és nem maradt el a virág sem. Fontosnak tartjuk, hogy a kicsikkel megtanítsuk, kell, hogy köszönetüket, hálájukat ki tudják fejezni és a szülőket az ilyen alkalmakkal is be tudjuk vonni óvodánk életébe.

„Ép testben, ép lélek” így tartja a mondás. Ezt mi is szem előtt tartjuk. Ennek szellemében csatlakoztunk a kihívás napjához. Mari óvónéni jó megtornáztatott mindnyájunkat vidám zeneszóra.

A gyermeknapot nevezetessé tette az ugrálóvár, boldogan csúszkáltak, ugráltak a kicsik, de a sportos játékok sem maradtak el. Ez alkalomhoz kötődik, hogy ballagó nagycsoportosainkat busszal elvihettük a nyíregyházi vadasparkba, ahol gazdag élményben volt részük. Több gyerek még először volt ott, így számunkra is öröm, hogy elvihettük őket.

Mindez ünnepi alkalmak és jeles napok, események mellett számunkra nagyon fontos, hogy a mindennapok során meglátassuk gyermekeinkkel az évszakok, a természet csodáit. Együtt örülünk az aranyló ősznek, a csillogó hónak, csipkés jégcsapnak, az első rügyeknek, a nyíló virágoknak, a méhecske zümmögő énekének és még sorolhatnánk tovább a sok természeti csodát. Mindezeket most kell kis szívükbe elültetni, és a hagyományok éltetésével együtt a gyökereinket megőrizni, melyekből reméljük később majd tudnak táplálkozni.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy június 7-én a művelődési házban megtartottuk az óvodai ballagást. Szerető, féltő szívvel búcsúztattuk az iskolába indulókat, remélve sok kinccsel raktuk tele kis ballagó tarisznyájukat. Kísérje szeretet, szerencse és minden jó az útjukat!

Cigánd, 2019.06.19.
Szűcs Erika
intézményvezető
<< Előző évi beszámoló