„A ma pedig ölelje át, emlékezéssel a múltat és vágyakozással a jövőt”
Tartalom:
- Szigethy Miklósné Elnöki köszöntője
- Kivonat az Egyesület vezetőségi üléséről
- Felhívás
- Barsi Ernő élete, munkássága
- Melléklet:
Kincses Kultúr Óvodák beszámolója
- Bimbó utcai Óvoda – Szentendre
- Akadémiai úti Óvoda és Bölcsőde – Budapest
- Szent László Óvoda és Bölcsőde – Jászszentlászló
Kedves Mindnyájan!
Szeretnénk megköszönni, hogy ilyen sokan érdeklődtetek Egyesületünk őszi találkozója iránt! Jó volt látni, hogy „telt házzal” nyitottuk meg a Teréz-napot. Mégsem örültünk maradéktalanul a nap végén, mert nagyon kevés résztvevővel zárhattuk be a találkozót. Nem érzem túlzásnak, ha úgy fogalmazok, hogy a tavaszi találkozó a kezdeti lelkesedés után ugyanígy ér véget. Nem tudom megfejteni, hogy mi az oka ennek, de azt gondolom, hogy közösen kell a megoldást keresnünk!
Olyan szép és gazdag a mi magyar nyelvünk és annyi jelentéssel bír, hogy eljátszottam ezzel az egy szóval, hogy megszokás.
Szokásunk, hogy jelentkezünk, részt veszünk, mindkét meghirdetett találkozón. Megszoktuk, hogy a háziak, a szervezők szeretettel várnak bennünket. Megszoktuk, hogy a tavaszi találkozón estig, az őszin kézműveskedésig kitartunk. Indoklásul azt szoktuk mondani, hogy a két napos találkozón egy napig, az egy naposon fél napra érünk rá. Megszoktuk, hogy kérjük az igazolást és a számlát, de már nincs időnk átvenni. Mindezek után azt szoktuk mondani, hogy jól éreztük magunkat…de valóban így is van ez?! Olyan jó volt látni, hogy milyen sok fiatal óvodapedagógus volt velünk! Egyesületünk minden tagjának feladata, hogy átadjuk azt az értéket, amit majdnem 20 éve ebben a közösségben évről évre megtapasztalunk és megélünk! Veletek együtt én is készülök az adventi elcsendesedésre, ezért sem tarthattam magamban elkeseredésemet. Ügyvezetésünk megbeszélésén is sokat beszéltünk erről.
Az idei esztendő utolsó Kalárisát tartjátok képletesen a kezetekben, melyben nagyon fontos felhívást teszünk közzé! A felhíváshoz emlékeztetőül olvashatjátok Barsi Ernő bácsi életútját, majd azokat a teendőket, amik a jelöléssel kapcsolatosak.
Beszámoltak a „Kincses Kultúróvoda” első nyertesei a Minisztérium felé. Egyesületünkből három óvoda viseli ezt a címet, az ő írásaikat olvashatjátok a mellékletben.
Engedjétek meg, hogy Erdélyi Zsuzsanna archaikus népi imádságos könyvéből azt az imát küldjem köszöntésül, ami az „ádventi népének” imája.
„Ég szülte Földet,
Föld szülte fát,
Fa szülte ágát,
Ága szülte bimbaját,
Bimbaja szülte virágját,
Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát
Mária szülte Krisztus Urunkat a világ megváltóját”
Szeretettel: Szigethy Ildikó Ügyvezető elnök
Kivonat
Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete
Ügyvezetés ülése 2017. 11. 21
Napirendi pontok:
- A XIV. Teréz-napi találkozó szakmai értékelése
Megállapítások: Az 500 éves reformáció jegyében telt a Találkozó. Örvendetes, hogy sok fiatal óvó néni is érdeklődést tanúsított. Böjte Csaba előadása gondolatébresztő volt, nagyon tetszett az előadása a résztvevőknek. A játék bemutatókat vegyes érzelmekkel fogadták az óvó nénik. Sokan eljöttek, de sokan el is mentek az előadás után. Sajnos kevesen érezték meg a találkozó üzenetét, kevés a belső indíttatás, hogy végig itt maradjanak, tisztelet a szervezők iránt. Kevés visszajelzés érkezett a találkozóról szám szerint kettő, a végén a zárszóban sem értékeltek a résztvevők. A nap folyamán az egyéni beszélgetések során azért sok pozitív visszajelzés is érkezett.
- Pénzügyi beszámolót, kimutatást készített a Találkozó bevételéről és kiadásáról Fodor Csilla.
Precíz, naprakész kimutatásból kiderült, hogy az Egyesületnek jelenleg 1.400 000 Ft megtakarított pénze van.
- „Barsi Ernő emlékplakett” új elismerő címmel kapcsolatos teendők pontosítása.
A továbbiakban olvashatjátok a cím odaítéléséről és elnyeréséről a tudnivalókat.
- Tavaszi találkozóról az információkat ismertette Dr. Zimonyi Károlyné
A 20. NOE találkozó 2018 tavaszán Gombán kerül megrendezésre, a szakmai tudásunkat a környezet tevékeny megismerése témakörében bővíthetjük.
- Beszámoló a soproni Óvónőképzőben tett látogatásról, Szigethy Miklósné és Faust Dezsőné
Szigethy Miklósné Márton nap előtt jártak Faustné Erikával a Soproni Főiskolán, ahol Kissné dr. Zsámboki Réka gyakorlatvezető tanárnő fogadta őket, és 70 óvodapedagógus jelölt. Faustné Erika, 25 perces előadást tartott, majd Szigethy Ildikóval kezdetben nehezen játszottak a diákok, de rövid időn belül már nagyon élvezték a Márton nappal kapcsolatos játékokat.
- Egyebek: Szeretnénk figyelmetekbe ajánlani, hogy januárban esedékessé válik a Brunszvik Teréz díjra történő felterjesztés. Éljetek a lehetőséggel.
Felhívás
Felhívás Barsi Ernő Emlékérem adományozására.
Adományozásának célja:
Az Egyesület az adományozott kitüntetéssel kívánja elismerni azt a személyt, aki a névadó szellemiségéhez méltó munkát folytat.
Barsi Ernő hitvallása:
A szeretet sugározzon mindenüvé, mert szeretet nélkül nem lehet sem muzsikálni, se tanítani, se írni. Szeresse mindenki az övéit, saját népét és értékeit, hogy a másokét is szeretni tudja.
Cím viselésére méltó:
Az a személy, akinek a pedagógiai munkájában megjelenik Barsi Ernő szellemisége. Szakmai tevékenysége példaértékű, munkája követendő mintául szolgál az Egyesület tagjai körében.
Kérünk minden Egyesületi Tagot, aki olyan elhivatott pedagógust ismer, aki a cím viselésére – a fent ismertetett szempont alapján – méltó, küldje el az írásos javaslattételét az általa javasolt személyről. A javaslat tartalmazza az adatlapot (ki ill. kik jelölnek, valamint mire és kit jelölnek) és a szakmai ajánlást (max. 1/2 oldal)
Az írásos javaslatok beérkezési határideje: 2017. december 31.
Az e-mail cím, ahová a javaslatokat várjuk: noe.godollo@gmail.com
A Barsi Bizottság megalakult.
Elnöke: Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, etnográfus
Tagok: külsős tag: Faust Dezsőné
elnökségi tagok: Fiú Ferencné
Fodor Csilla
Papp Kornélia
Dr. Zimonyi Károlyné
BARSI ERNŐ
„Falak omolhatnak, kövek is váshatnak,
Magaslik, nem porlad a megtartó péda”
Kányádi Sándor
Dr. Barsi Ernő néprajzkutató, zenepedagógus, hegedűművész, református lelkész, főiskolai tanár. Komoly szerepe volt a néprajz népszerűsítésében, a népzene megszerettetésében.
1920-ban született Sály községben. Szülei, Barsi Lajos és Kiss Erzsébet református iskolai tanítók voltak. Kisgyermekként a tanítási órákon ott van, így iskolás kora előtt már folyékonyan megtanult, olvasni. Visszahúzódó természetű volt, nagy hatással volt rá a falusi környezet és annak gazdag néprajzi kultúrája.
1938-ban kezdte gimnáziumi tanulmányait Hajdúböszörményben, amelyet Sárospatakon, a református gimnáziumban fejezett be. A Teológiai Akadémiát is elvégezte, 1944-ben lelkészképesítő vizsgát tett.
Már Sárospatakon nagy hatással volt rá Újszászy Kálmán professzor előadása a népi hagyományok gyűjtéséről. Ekkoriban alapozta hegedűtudását és zenei ismereteit is.
1946-ban hegedűtanári diplomát szerzett. Ezután, az apja által igazgatott iskolában tanított. A faluban vegyes kart, hangversenyeket szervezett.
1947-ben megjelent első írása „Sály falu zenei művelődése” címmel. A Győri Állami Konzervatóriumban hegedűtanári állást kapott. Zeneoktatói munkaközösséget hozott létre, Kodály Zoltán javaslatára zenei előképzőt is szervezett. Célja a hatékony népzenei oktatás.
1955-től már rendszeresen gyűjt népzenei anyagokat. Először szülőfalujában, a későbbi helyszínek: Győr, és környéke (Rábaköz, Szigetköz) Balaton, Velencei-tó környéke, Bodrogköz, Bükkalja, Felső Borsod, Csallóköz, Mátyusföld, Erdély, a burgenlandi Őrvidék.
1959-ben a felsőfokúvá, majd később főiskolává minősített Győri Felsőfokú Tanítóképző Intézetbe megy át oktatni. Éneket és hegedűt oktatott és néprajzzal is többet foglalkozik, kérésre, szakköröket hozott létre.
1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán szellemi néprajzból doktorált, disszertációjának címe: „Zene egy sályi pásztor életében”. Ekkor jelent meg Daloló Rábaköz című népdalgyűjteménye is.
1982-ben nyugdíjas lett, aktív maradt és tovább tanított, zenei és néprajzi előadásokat tartott. Népdalkórust, kamarakórust, Écsen Pávakört szervezett. Szakmai egyesületek és társulatok tagjukká választották. Élete végéig tanított, énekelt, imádkozott és publikált, egész életét a népzene kutatásának és továbbadásának szentelte.
Ernő bácsi hosszú életén át szolgált: könyveivel, előadásaival, hegedűjével szerte a magyar világban, és palástban prédikációival, a gyülekezet előtt.
Vallotta kultúra nélkül nincs jövő, hirdette: közkinccsé kell tenni, mit hagytak ránk az ősők. Az örök továbbadás vágya hajtotta, tudásának megosztása hintése – ezt tekintette hűséges szolgálatának. Az óvónőkhöz szóló intelmét ismerjük, hitvallásunkká vált: „Aki a népi játékok, dalok tanítására vállalkozik, annak mennél többet kell tudnia azok hátteréről, arról a kultúráról, melynek az a dal, vagy játék a szerves része.”
„Árvák lettünk egy kicsit!” Egy hitében, magyarságában, világnézetében, tudásában rendíthetetlen ember sétált át a „túlsó partra”. – mondta egy hozzá közel álló, amikor megtudta halálának hírét. (2013.)
Az Egyesület kezdeményezésére, és közreműködésével – Győrben a lakóházon, amelyben az utolsó évtizedekben élt és alkotott – 2015. október elsején emléktáblát helyezett el Győr városa.
Az emléktábla egy népéhez hű, elkötelezett ember hitvallását hirdeti, Barsi Ernő életművének állít örök emléket.
2001-ben, Szentendrén, a III. tavaszi találkozónkon lélekemelő előadását, hegedűjátékát hallhattuk. Lelkünkben nyomot hagyott, hitünkben megerősített, emlékét mi is őrizzük. A Szájról szájra kézről kézre első kötetében Barsi Ernő méltató szavaira a SZÓNÉK örökre büszke lehet.
Forrás: Találkozói Kiadvány (2014. Győr – Ménfőcsanak, Tavaszi konferencia); Népi hagyományaink az óvodában (Barsi Ernő Hogyan tovább? cikksorozat, Győr, 1996); Avató beszéd (F. Dné 2015. Győr)
Gödöllő, 2017. november 22. Faust Dezsőné
MELLÉKLET
Kincses Kultúróvoda beszámolók
A szentendrei Bimbó utcai Néphagyományőrző Mesteróvoda és
„Kincses Kultúróvoda” egy éve
„Kultúránk pedig jelenünk, jövőnk és hosszú távú fennmaradásunk meghatározója”-olvashatjuk abban a kiadványban, amit a 2016-ban elnyert, Kincses Kultúróvoda pályázat díjátadó ünnepségén kaptunk.
A pályázat megvalósításának folyamatában ezt a gondolatot mindig szemelőtt tartottuk. Elsősorban azért, mert a mi felelősségünk is, hogy a 3-7 éves korosztály érzelmi, értelmi fejlődéséhez, személyiségük alakulásához megfelelő kulturális élményeket biztosítsunk. Az elnyert pályázattal nem csak erkölcsi támogatást kaptunk, hanem jelentős anyagi támogatást is.
Pedagógiai programunk olyan életfeladat teljesítésére orientál, amelyben a gyermekek megtanulnak eligazodni a környezetükben, megtanulnak beszélni, tevékenykedni, együttműködni, magatartásformákat elsajátítani. A kultúra értékeinek átadását a néphagyomány-éltetés szemléletével , jól szervezett tevékenységgel, nevelői segítséggel a minőség szemelőtt tartásával kívántuk megvalósítani.
Mindhárom csoportunk beépítette éves munkatervébe az elkészített kulturális programtervet. Így valósult meg, hogy a gyermekek érzelmi biztonságát, közösséggé formálódását, nemzeti identitásukat erősítette a Majorka színház előadása, Fabók Mancsi bábszínháza, a Mesemozgató Filmnapok, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásai. Az igényesen válogatott zenei alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyerek zenei képességeinek, zenei kreatívitásának alakításában, melyet a BonBon matiné komolyzenei programjai biztosítottak. Célunk volt a lokális identitás erősítése, ezért tartottuk fontosnak a Bánáti Sverák József festő nevével fémjelzett, óvodásoknak szóló szakmai program kidolgozását. Lehetőségük adódott a gyerekeknek betekinteni a színek világába, a különböző festészeti műfajokba, az agyagozás rejtelmeibe. Átléphettük városunk határát, eljutottunk a Nemzeti Galériába, hogy tágabb környezetünk képi ábrázolásával ismerkedjünk. A Mesemúzeumba, ami kifejezetten a gyerekeknek készült, a Fővárosi Bábszínházba, ahol a mesék másféle megvilágításban nyújtottak élményt. A Duna Múzeumban tett látogatás lehetőséget nyújtott arra, hogy felfedezzék a gyerekek a környezetüket, megismerjék a hagyományos tárgyi kultúrát. A Költészet napján kortárs költők verseivel nyitottunk meg egy kiállítást, itt találkozhattak a gyerekek az alkotókkal. Célunk a generációk közötti párbeszéd erősítése volt. Ünnep…gyerekek ünnepe, másként mint eddig, mert eljutottunk a Duna Palotába és megnézhettük a Duna Táncegyüttes, Hamupipőke című előadását. Különleges élmény volt együtt megtapasztalni a mozgást, zenét, mesét, játékosságot, érzelmeket a táncon keresztül. Gazdagítottuk eszköztárunkat ritmushangszerekkel, festéshez szükséges művészi eszközökkel, kortárs költők verseskönyveivel.
„Kincses Kultúróvodának” lenni nagyon nagy büszkeség! A pályázat lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy megfelelő egyensúly tartásával sokszínű programokon vehettek részt gyerekeink. Feladatot jelent a jövőre nézve, hiszen biztosítanunk kell a fenntarthatóságot. Minden óvodának szívből ajánlom, ezzel a nem kis munkával járó, de nagyon hasznos pályázatot! Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott erkölcsi és anyagi támogatás lehetőség ahhoz, hogy az elődök kultúráját megszerezzük, átörökítsük a 3-7 éves korosztály számára.
Szigethy Miklósné
Szentendre, Bimbó utcai Kincses Kultúróvoda
Tagóvoda vezetője
Élménypedagógia és művészeti nevelés a „Kincses Kultúróvoda” szellemiségében
- Az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde egy éve –
A 2016 júniusában megpályázott „Kincses Kultúróvoda” cím elnyerésével az volt a célunk, hogy az intézményben, a pedagógiai program hitvallását tükröző, a gyermekek sokoldalú és harmonikus fejlődését szolgáló pedagógiai eljárásokat és eszközöket színesítsük, változatossá tegyük. Lehetőségünk legyen, az intézmény falain belül és külső helyszínekre szervezett kulturális programokban való részvételre, amit a mindennapok pedagógiai szakmai munkájához, pedagógiai programunk megvalósítását szolgáló projektjeink témájához, cél és feladatrendszeréhez társíthatunk.
Célként tűztük ki, hogy a program lehetőségek kapcsán különleges, innovatív pedagógiai folyamatokat induljanak el és bővüljenek a tudásmegosztás színterei is.
A gyermekeket, olyan kulturális programokba szerettük volna részesíteni, amelyekkel szűkebb és tágabb környezetükről szerzett tapasztalataikat, ismereteiket észrevétlenül mélyíthetik, bővíthetik, szélesíthetik.
Nem titkolt szándékunk volt az is, hogy élményeik által érzékenyítsük a gyermekeket a kultúra iránt, hisz a gyermekkorban szerzett pozitív tapasztalatok által válnak a kultúra iránt fogékony felnőtté.
A „Kincses Kultúróvoda” programok maradék nélkül megvalósultak, változatosak és színesek voltak. A néphagyományéltetés szellemében szerveződtek, a szakmai projektek mentén. Meglátogattunk múzeumokat, ahol múzeumpedagógiai foglalkozásokon vettünk részt (pl.: SKANZEN; Néprajzi és Mezőgazdasági Múzeum; Pepper Art), bábszínházakban (Fabula Bábszínház, Marczibányi téri Kulturális Központ) és a MÜPA-ban jártunk. Ellátogatott hozzánk az Utazó Planetárium, így együtt kutattunk a világűrben, a Kolompos együttessel táncoltunk, énekeltünk a nálunk tartott táncházban, megcsodáltuk az Operaház díszleteit, a színpadot és egy pillanatra operaénekessé válhattunk. A gyermekekkel közösen fedeztük fel a világot játszva, cselekedve.
Sokat jelentett számunkra, hogy a Minisztérium (EMMI) nem kötötte meg a kezünket a programok megválogatásánál. Szabadon fűzhettük fel a jeles napok tematikájára a különböző általunk választott kulturális intézmények által kínált lehetőségeket, élve azok fejlesztési tartalmaival.
A „Kincses Kultúróvoda” programok jegyében zajlott, a tehetséggondozás és felzárkóztatás céljával indított, a heti komplex foglalkozásokba is beágyazott művészetterápia, amelynek különleges eszközrendszerét is e pályázat kapcsán szerezhettük be, a csoportba tartozó gyermekek legnagyobb örömére.
A Minisztérium által nyújtott anyagi támogatás (1 250 000 Ft.) lehetővé tette, hogy minden gyermek az élmények útján részesüljön a fent említett, nem szokványos, cselekvő, játékos tapasztalat és ismeretszerzési formában.
Az elmúlt nevelési évben szerzett különleges kulturális élmények, tapasztalatok számos gyermekben felidézhető, kézzel fogható ismeretté mélyültek, amelyet nap, mint megtapasztalunk az óvodai feldolgozások, beszélgetések alatt. A gyermekek megszerzett tudásukat a mindennapokban is kamatoztatják, igazi kultúrában jártas kisemberekké váltak.
A nyár közeledtével számot adunk éves munkánkról, eredményeinkről, a fejleszthető területekről. A kitűzött céljaink megvalósultak.
Köszönjük az ehhez nyújtott segítséget. Minden óvodának javaslom, éljenek ezzel a pályázati lehetőséggel!
Hajnal Margit Hajnalka, intézményvezető
Szent László Óvoda és Bölcsőde – Kincses Kultúr pályázat eredménye
„A művészetre nevelés már az óvodában elkezdődik. Aki gyermekkorában megtanulja meglátni, hallani, érezni, a szépet, a jót, az kamaszkorában és felnőtt korában azt fogja választani képviselni.”
A helyi Pedagógiai Programunk 1999 – ben került bevezetésre. Ennek alapján fő feladatunk a néphagyományőrzés, a magyar népi kultúra átörökítése. Mind zenei, irodalmi, anyanyelvi, képi megjelenítési szinten. A nevelésben mindazon értékek beépítésével foglalkozunk, amelyek a gyermek életkori sajátosságainak megfelelőek. Az óvoda természetes közege, szerves része a néphagyomány – ápolásnak, amely szoros összefüggésben áll a művészeti neveléssel.
Az óvodás eredendően befogadó, kíváncsi. Rajtunk múlik mire és hogyan fókuszáljuk a figyelmét. A Kincses Kultúr Óvoda pályázati kiírással és elismeréssel bemutathattuk, hogy mi itt Jászszentlászlón hogyan csempészük be a kultúrát a gyermekek életébe, hogyan és kikkel kerül megvalósításra.
A pályázattal a szakmai elismerés mellett, anyagi segítséget kaptunk ahhoz, hogy tovább tudjuk bővíteni elgondolásainkat, anyagiakban tudjuk finanszírozni a múzeumi és színházi látogatásokat, művészek meghívását, művészeti tevékenységek eszköz ellátottságát.
Az anyagi támogatásnak köszönhetően
- a gyermek színházi előadások látogatását növelhettük,
- múzeumi látogatások finanszírozását megoldottuk
- játszóházi foglalkozásokat eszköz és anyag ellátottságában minőségivé tettük
- táncházi foglalkozások számát megnöveltük és finanszíroztuk
- komolyzenei hangversenyeket tudtunk szervezni az intézménybe
- tehetséggondozáshoz zenei eszközöket, jelmezeket, kiegészítőket vásárolhatunk
- népi kismesterek munkáját közvetlen megfigyelhették a gyerekek, a kész termék maradandó műként megmaradt az óvoda számára.
Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése valósulhatott meg és fog megvalósulni. A komplex élmények biztosításával, segítségével erős érzelmi kötődést alakítunk ki a gyermekek és a művészetek között. Célkitűzésünk a művészeti és kulturális nevelés által sikeres. A gyermekek egyre befogadóbbak, a szülők nyitottak és büszkék arra, hogy gyermekeik olyan nevelési –oktatási intézménybe járnak, ahol a gyermekek egy életre szóló örökséget és érzelmi ráhangolódást kapnak.
„A kultúra nem valami fennkölt dolog, nem a messzi magasban kevesek számára rezgő délibáb, hanem a mindennapi élet szerves része.” Spiró György
„Karácsonynak éjszakáján
Krisztus születése napján
Örüljünk már, örvendezzünk,
Megszületett már minékünk!”
Kedves Egyesületi tagok, Néphagyományéltető pedagógus társak örüljünk Megváltónk születésének, egymásnak . Boldogságban, Békességben töltsük a Karácsonyt szeretteink körében.
NOE ügyvezetősége