Nagy izgalommal és örömmel vártuk az idei tatai találkozót, mint ahogy minden évben az egyesület őszi és tavaszi találkozóját. Mint ahogy mindig öröm és izgalom tölti el az embert, amikor egy rég nem látott vagy éppen egy újonnan szerzett ismerőssel találkozik. Mint ahogy mindig öröm és izgalom tölti el az embert, amikor új helyeket fedez fel, ismer meg vagy új élményeket él át, új tapasztalatokat szerez. Az idei tatai találkozóra való készülődés mégis csak más volt, egy kicsit még ezeknél is több. A tíz évvel ezelőtti tatai két nap olyan sok jó élménnyel és emlékkel gazdagított bennünket, hogy pozitív érzésekkel és vártnál is nagyobb izgalommal utaztunk Tatára. A két nap elteltével elmondhatjuk, hogy nem csalódtunk.
Az első nap délelőttjén elhangzott előadások nagyon érdekesek voltak. Kövesdi Mónika művészettörténész Tata történelmével és a Tata malmaival, vizeivel ismertette meg a résztvevőket. Agócs Gergely néprajzkutató a viselkedéskultúráról beszélt úgy, ahogy még eddig sosem hallottunk erről a témáról. Az előadása élvezetes, és helyenként szórakoztató volt, de mégis olyan összefüggéseket láttatott meg, amelyek nagyon elgondolkodtatóak a mai világunkra való tekintettel. Az óvodás gyermekek játéka Tatára jellemzően a vizek és malmok köré volt fűzve. Jó volt látni a gyermekek önfeledt, mosolygós arcát éneklés közben. A délután óvodalátogatáson felidéztük a tíz évvel ezelőtti élményeinket, az óvoda udvarán készült csoportkép szerintem mindenhol a fotóalbumba került. Sajnáltam, hogy idén nem készült ilyen kép. Pedig kellenek az ilyen képek, és nem csak azért, hogy az idő múlását érezzük, vagy a ráncaink számának szaporodását számolgassuk. Hanem azért is, hogy a jó emlékek ne merüljenek feledésbe. Délután még volt alkalmunk az Angolparkot és a város nevezetesebb malmait is megtekinteni. A két nap alatt a helyi néptánc csoportok táncaiból láthattunk ízelítőt, este egy helyi zenekar moldvai dallamait hallgathattuk meg és a bátrabbak még táncra is perdülhettek.
Szombati napon a közgyűlés után az egyesület életében fontos eseményre került sor. Először került átadásra a Tiszteletbeli Tag cím, amihez itt is gratulálok Faust Dezsőné Erikának. Mint ahogy Erika is, úgy vannak még ebben a közösségben olyanok, akik az egyesület által képviselt értékeket, ezeknek az átadását és az egyesület munkáját is kiemelkedő módon képviselik, adják át és fáradtságot nem kímélve munkálkodnak az egyesület javára. Akikről mindannyian példát vehetünk. Remélem, hamarosan ők is megkaphatják ezt a címet.
A délelőtt további részében Szigethy Miklósné Ildikó előadását hallhattuk az érzelmi és erkölcsi nevelés tervezéséről, az óvodáskorú gyermekek viselkedéskultúrájának megalapozásáról, az elmélet mellett hangsúlyos szerepet kapott a mindennapokban lévő gyakorlati megvalósítás. Ezután jött Cseke-Marosi Eszter és Kaszás Villő énekekkel, mondókákkal tarkított meseelőadása, ami a nézők között nagy sikert aratott.
Nem utolsó sorban a két nap beszámolójában nem feledkezhetek meg a házigazdáinkról. A Tatai Fürdő utcai Óvoda dolgozói ismét nagy szeretettel, mosolygósan fogadtak minket, és a szervezés mind a két nap nagyon gördülékenyen és átgondoltan zajlott. A találkozó témájának megfelelően példát mutattak viselkedéskultúrából.
Köszönjük a sok munkát, a sok szervezést, a sok ébren töltött éjszakát Nekik és az egyesület elnökségi tagjainak is. Ahogy mostanában mondják, mindez Nélkülük nem valósulhatott volna meg. Vagy, ahogy régen mondták: Áldja meg az Isten ez házigazdát! Talán ez jobban illik hozzánk.