Brunszvik Teréz Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete

 

A Vajdasági Magyar óvodások Színjátszó Találkozóján (2026. május 20-án) képviselte egyesületünket Faust Dezsőné Erika. A két egyesület kapcsolata 1998-ra tekint vissza. A találkozó után írt értékelő és köszönő levelét ezúton tesszük közzé. 

Kedves Brunszvik Teréz Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének Tagjai!

Köszönöm, hogy újra Veletek lehettem, szívmelengető élményeket éltem meg. Az idei találkozó mintakövetésre méltó magyarságerősítő rendezvény volt. Az átgondolt előkészítéssel, szervezéssel, a kishegyesi Házigazdák odaadó figyelmességével, közreműködésével, a program gördülékenyen alakult. A magas
létszámban érkező gyermekek – a hagyományokhoz hűen –amikor nem a színpadon játszottak, vagy éppen a társaik játékát nézték, a szabadban változatosan kézműveskedhettek. A délelőtt záróprogramja felszabadult, vidám közös tánccal zárult. Juhász Gábor zenekara, a táncházvezető életkornak megfelelő, hangulatfokozó szövegével táncoltatta meg a gyerekeket, óvónőket, kísérőket. A látvány, a hangulat, felemelő volt. E nap közösen megélt élményei minden gyermeknek maradandó, magyarságát meghatározó örök emléke marad.
A találkozó, a csoportok játékfűzéseinek megtekintésével, ma is szakmai „tapasztalat-gazdagító” lehetőség az óvónők számára. (Ezért is volt logikus, a záró értékeléshez Kara Béda Gabriella drámaszakos képzettségű óvónő bevonása.) A gyermekek örömteli játékaiban megelevenedtek a mindennapi és jeles napi magyar hagyományok szokásai, játékai, mozgáselemei, ötvözve a mai életmód hatásaival. Az óvónői tudatosságból, kreativitásból fakadóan, a magas létszámú vegyes életkorú csoportok játékfűzéseiben, valamint egy nagycsoport játékában, hiteles „csokrokat” láthattunk. (Nagyon jó hangulatalapozó volt a bemutatkozó csoportra, játékára vonatkozó ismertetés, a színpadi tér gyors berendezése közben.)
A mondókák, dalok kapcsolódtak a választott játékok témáihoz. Jeles napi szokásokat – Márton nap, Szent György nap, Pünkösd – felidéző játékokat láttunk. A mindennapok szokásőrző gyermekjátékaihoz a dalok válogatásánál a gyermekek játékossága volt a meghatározó szempont.
A mozgásformákban a hagyományőrző elemek mellett változatos egyedi elemek is voltak. Már a játéktérre vonuláskor láthattunk szokásőrző mozgáselemeket: közös vonulás kézfogással, anélkül, fiúk szökdelve, lovacskával „bevágtatás”, lányok forgással, kanyargós vonulás, kaputartás. alatt bújás, térbetöltés egyenként mondókára, a mesedramatizáció énekes mozgással…A körben állás, járás is több változatban:szimpla kör, dupla kör, szalagfogással körbevonulás „oszlop” körül, fiúk, lányok sora egymással szemben, majd párban
forgással, tánclépésekkel, lányok páros „sörgése”, vidám kézmozdulatok a vásáros énekhez… A gyerekek nagyon élvezték a hangulatfokozó eszközökkel való játékot: pöttyös lábasok, sámlik, kerítés, fahasábok, fejszék, kosarak, szalagok, vizes kanna, furulya,kalapok, a mesejáték jelmezei, és a pünkösdölés eszközei… Merész, követendő kezdeményezés:Topolyáról hat óvoda közösen játszott. (Pünkösdi játékfűzés közösen.) Dicséretes minden csoportnál, a gyermekek, az óvónők, játékhoz, dramatizációhoz illő, esztétikus öltözéke, valamint az örömteli, jókedvű együtt játszás. (Az izgalmak mellett is érzékelhettük.)
A gépi zenei kíséret is jelen volt. Több csoport ugyanazt a vidám muzsikát választotta közös táncához. A gyerekek, ahogyan saját éneklésükre, a gépi zene ismert dallamaira is ritmikusan mozogtak, énekeltek. Értékelendő kezdeményezés, az élő hangszer használata! Összhangban, ütemesen mozogva követték az élő citeramuzsikát, és az élő zenekari muzsikát is. Az óvónők hagyományéltető elkötelezettsége mellett, tükröződött zenepedagógiai igényességük is. A gyermekek tiszta, lassú, gyors, halk, hangos éneklése, az ütemtartás, a ritmusérzék a járásban, mozgásban. A
kisebbek is nagyon ügyesen követték a mozgásokat, a nagycsoportosok játékánál mindez már tökéletesen
„beérett”. Forrai Katalin, a kisgyermekkori zenei nevelés Mestere –idén születésének 100. évfordulója – mély elismeréssel köszöntené ezt a színvonalas szakmai teljesítményt. Jómagam: Dicsérettel gratulálok!
Hagyomány, játék, énekes mozgás komplex összhangban, kiteljesedve, a gyermekek játékörömével.
Örülök, hogy átadhattam Szekeres Erzsébet textil iparművész köszönetül küldött Gyöngyöt termő élet könyvét (a Magyar Örökség kitüntetésének támogatásáért, a meseképeket is ezért ajándékozta), e rendezvény Nemes Kezdeményezőjének, Dr. Szőke Annának és Utódjának, Fekete Editnek, aki hittel, elkötelezettséggel
tovább élteti, gazdagítja ezt a közösség kovácsoló, magyarságerősítő hagyományt.
Továbbra is ilyen igaz hittel, szeretettel éltessétek!
Egyesületünknek, elnökünknek, Szigethyné Ildikónak tolmácsolom e színvonalas találkozó tanulságait, élményeit. Bízom benne, hogy a két egyesület közötti együttműködés a jövőben is befogadó, értéknövelő lesz!
Gödöllő, 2026. május 26.

Tisztelettel és szeretettel: Faust Dezsőné Erika
Brunszvik Teréz díjas óvónő,
Néphagyomány-éltető Óvodapedagógusok Egyesülete Alapító Tag

SZÓNÉK 2025/2026 évi beszámolója

„Minden gyermekben ott található a jövőbeni üdvözítő, amivé a  családja és a nemzet számára válik, ha megadjuk neki az eszközöket:…” (Brunszvik Teréz)

 

A SZÓNÉK 2025-2026-os nevelési évének beszámolója

 

Úgy érzem, hogy az elmúlt évben az önképzésre fordított időnket egész jól kihasználtuk. Miért is? Mert nagy példaképünk, Brunszvik Teréz munkásságára emlékeztünk minden közös alkalmunkkal: hogyan is indult a gyermekek nevelése a XIX. század első felében és miként jutottunk oda, ahol ma tartunk.

Ebben az évben alkalmainkon, kicsit többet kézműveskedtünk mindig négyféle feladattal. Az egyiket az az óvodai testület vállalta, ahol a képzési napunk volt.

A másik újdonság, hogy alkalmaink témájához kapcsolódva egy-egy óvónő készült fel és tartott előadást. A játszó bemutatók pedig híven tükrözték, hogy Brunszvik Teréz idejéből, hová is jutottunk napjainkra.

Egy-egy alkalmunkon kb. 23-25 fő vett részt a negyvenes összlétszámból.

Jólesően állapíthatjuk meg tehát, hogy nagyon aktívan vettek részt az óvónők a képzésen. Még egy fontos megjegyzés, hogy olykor bekapcsolódtak az Apor Vilmos főiskola óvóképzős hallgatói és nagy érdeklődéssel a fóti Apponyi Franciska Óvoda óvónői is.

 

Nézzük részletesen, hogyan alakultak az egyes alkalmak.

  1. szeptemberében előkészítő megbeszélést, feladat megosztást tartottunk az októberi, XXI. Teréz-napunkkal kapcsolatban.
  2. október 10.-én tudtuk megtartani a Skanzenben a XXI. Teréz-napunkat, amit „Angyalkert” -nek neveztünk el. 250 óvónő vett részt jeles napunkon.

A Bimbó és a Püspökmajor Mesteróvodák nagyszerű bemutató játszóit láthattunk Brunszvik Teréz idejének gyermekjátszóját idézve és napjaik játszóit is bemutatva.

Az előadások is élményszerűek voltak, amelyek előadói: Dr. Faust Dezsőné – Egyesületünk alapítója; Turi Attila – a Magyar Művészeti Akadémia elnöke; Horváth Szilárd – a TV és a Rádió műsorszerkesztője; Dr. Csonka Takács Eszter a Skanzen főigazgató helyettese voltak.

Navratil Andrea gyönyörű énekét, meséjét élvezhettük.

Délután mozgásfejlesztő és ügyességi játékokban; papírfestésben és márványozásban; régi játékkészítésben; szaloncukor formázásban, csomagolásban vehettek részt az óvónők. „Műhelymunkában” az érzelmi, szellemi, jellembeli fejlesztésről beszélgettünk Szigethy Miklósné, Cseke-Marosi Eszter és Papp Kornélia vezetésével.

Nagyon-nagyon köszönöm a SZÓNÉK tagjainak-, valamint a felkért itthoni és határon túli támogatóinknak is a méltató írásait, önvallomásait, amit a különlegesen is jeles napunkat megkoronázva a „KISDEDÓVÓK LAPJÁBAN” olvashattunk.

  1. november 7. „Ludasim, pajtásim” címmel az Evangélikus Zenei Óvodában volt az önképző napunk, a zenei neveléssel foglalkozó alkalmunk.

Sokféle ritmushangszert készítettünk: sajtos dobozból, hosszú papírcsőbe szögeket vertünk és kevés maggal tölthettük meg. Csúzli csörgőt, brekegőt, diócsörgőt készítettünk. Csesznák Éva nyugalmazott óvodavezető beszélt remekül az egykori és a mai zenei nevelésről, annak fontosságáról.

  1. november 29. december 6., 13., 20.-án „Menjünk mi is Betlehembe…” a szokásos karácsonyváró vonulásainkat mutattuk be országnak, világnak Szentendre korzóján.
  2. január 6-án pedig mind a hat óvoda – közel háromszáz gyermekkel, – szívet melengetően vonult „Három király-járással” a betlehemi pajta-istállóhoz. Ezzel búcsúztattuk a karácsonyi ünnepkört.
  3. január 21.-én „Zöld pántlikás a szoknyám…” címmel a Központi Óvodában voltunk. Először kézműveskedtünk: krumpli-nyomdával szalagokat díszítettünk; papírtépéssel medvét, kecskét majd papírbábokat készítettünk, amivel farsang idején játszottak a gyerekek.

A gyermekek bemutatójában hangsúlyt kapott a rajzolás, a festés és a mintázás.

Előadónk volt Starkné Kató Ibolya, aki nagyszerűen építette fel az előadását.

  1. február 19.-én ”Zöld Péter” címmel játszót mutattak be a Szivárvány Óvodában, amelyben hangsúlyt kapott a mese és a vers. Igazán óriási élményben volt részünk. Csodálatos eszközöket készítettek az óvónők a mese eljátszásához.

Kézműveskedés során fonalból koronát, filcből rózsát, ágas botocskákból madarakat csiszoltak, festettek. Vesszőből, fonálból halacskákat fontak.

Előadónk Ördög Csilla volt, aki igazán jól szedte össze a mesével kapcsolatos dolgokat.

  1. március 18.-án „Március szántó-vető…” címmel a Püspökmajori Óvoda mutatott be egy rendkívüli játszót a „külső világ megismerése” megvalósításával.

Kézműveskedéssel: agyagozással napot; papírforgót; csúzlit; körmöcskézéssel fát, virágot formáltunk.

Ezután meghallgattuk Szigethy Miklósné nagyszerű előadását „A külső világ megismerése a néphagyományban” címmel.

  1. április 24.-én a NÓE Tavaszi Találkozója, Inárcson volt, meghökkentő környezetben. A legkiemelkedőbb volt Szigethy Miklósné előadása a Szellemi kulturális örökség, jó regiszterekbe felvétele díjról, amit az óvodában folyó munkáért kapott az Egyesület.
  2. május 20.-án „Kezed-lábad mozogjon…” címmel mutattak be egy nagyon mozgásos játszót a Református Óvodában, kinn az udvarukon.

Kézműveskedtünk similabdát; krumpliból sárkányt, röptetőt; iszalagból gúzsszúrót; fonálból ugráló-kötelet készítettünk. Előadónk Fekete Miklósné volt, aki nagyon alaposan összeszedte gondolatait a mozgás fontosságáról és bennünket is jól megmozgatott.

  1. június 11.-én Záró alkalmunk az új helyen, újonnan megépült Szent András Óvodában volt. Gyönyörködtünk a fantasztikus környezetben, a csoportszobákban.

Köszönjük, hogy láthattuk és már jövőre jöhetünk ide egy foglalkozásra.

 

Nagyon hálásan köszönöm a bemutatókat, a kézműveskedéseket, az előadásokat.

Nem utolsósorban a finom ételeket, italokat, süteményeket, amelyben részesítettek bennünket óvodáról, óvodára.

 

Szentendre, 2026. június 11.

 

Papp Kornélia

a SZÓNÉK alapítója

 

Erdély 2026

 

Úti élményeink a 2026-os Erdélyi kirándulásról

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”

Tamási Áron

Az otthon mindannyiunknak mást és egyben ugyanazt is jelenti. Otthon jó lenni, otthon elengedhetjük magunkat, otthon azok lehetünk akik vagyunk és az otthon az, amit szeretünk. Az igaz magyar ember Erdélyben is otthon érzi magát.  Milyen az érzés, amikor ott vagyunk: mintha csak hazaértünk volna és a sok leautóbuszozott kilométer fel sem tűnik. A távolság cirka 620 km, de nem érzünk fáradságot, a szemünket nem csukjuk be, hogy minél többet lássunk útközben is!

Mi részt vevők mikor kezdünk készülődni a sok éve mindig megtartott Székelyudvarhelyi találkozóra? Amint Kertész József levele megérkezik a tél végén máris csomagolnánk. Milyen Erdély? Tájai mesebeli erdőségek, kopár égbe nyúló sziklák, zúgó patakok, hömpölygő folyók és bámulatos építészeti emlékek tele a múlt emlékeivel, a mai értékekkel a vendégszerető székelyekkel! 2026-ban is szeretettel vártak minket az erdélyi magyar óvónők a XVII. Néphagyományőrző óvodapedagógusok képzésére május 15-én. A gyerekek játéka, az előadók hitelessége mindannyiunkat elvarázsolt és feltöltött energiával (dr. Prezsmer Boglárka és Benkő Éva). A délutáni alkotás, beszélgetés és közös tánc még inkább összekovácsolja az útitársakat. A közösen eltöltött időért hálás köszönetünk vendéglátóinknak! (Napsugár Tagóvoda,  Kipi-Kopi Napközi Otthon Csicsergő tagóvoda, Eszterlánc Napközi Otthon és Szombatfalvi Tagóvoda; Boros Hilda és Béla)

Az odaúton megcsodáltuk Nagykárolyban a Károlyi kastélyt, Ady Endre szülőházát és a csodálatos Kolozsvárt! Szombaton hálát adtunk a szép időért Csíksomlyón, beebédeltünk Gáll Tímeánál és Leventénél Csíkmadarason. A természet csodáit láttuk a Pongrácz tetőn, a Békás szorosban és a Gyilkos tónál. Úton a szállás felé még medvét is láttunk, mielőtt Gyergyóditrón a miniatűr Lánchidat, Országházat is megnéztük. Vasárnap hazafelé ismét megálltunk Farkaslakán Hadnagy Jolánnál, akinek elhivatottsága, magyarsága minden évben lenyűgöz minket! Korondon még vettünk ezt-azt az otthon maradottaknak és hazafelé is csodáltuk Erdély tájait. A Királyhágó után Magyarország felé vettük az irányt és sajnáltuk, hogy az út nem tart még legalább egy hétig!

Köszönjük a fantasztikus vendégvezetést Papp Kornéliának és Kertész Józsefnek, a közös éneklést Szilágyi Angelikának!

 

Nyári tábor a Skanzenben 2026.

Népi táplálkozás avagy Mi kerülhet a kamrába?

 

Táplálkozásunk attól függ milyen élelmiszerhez jutunk hozzá. A 19. században a népi táplálkozást befolyásolta mit termeltek, milyen földrajzi, gazdasági tényezők voltak a jellemzőek. A táplálkozáskultúra meghatározója a rendelkezésre álló élelmiszer alapanyagok feldolgozási módja, a sütés-főzés technikai feltételei, a tartósítás lehetséges módszerei, az étkezés rendje, szokásai, az életmód, a hétköznapok és az ünnepnapok váltakozása. Az önellátás a paraszti életmód fontos sajátossága. Az élelmiszerek raktározása, hogy mi kerüljön a kamrába, a betakarítás sorrendjét követte.

A közösségi tudat erősítésére olyan tevékenységformákat mutatunk, amit a csoport együtt végezhet, ami a népi kultúrából gyökeredzik, de adaptálható, a játékokon keresztül feldolgozható és megvalósítható az óvodai, iskolai környezetben.

A tábor programjának fő egységei:

Pedagógiai szakmódszertan

Néprajzi ismeretek

Gyakorlat: játékgyakorlás, kézműves technikák

A szakmai tábor végén a részvételről igazolást adunk.

Általános tudnivalók, jelentkezés

A szakmai tábor helyszíne:

Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen)

Szentendre, Sztaravodai út 75.

 

Időtartam: 2026. június 29július 2. (hétfő-csütörtök)

A programok naponta 9:00-16:15 óra között tartanak.

 

A tábor részvételi díja:

58 000 Ft/fő

A részvételi díj a programokat és az alapanyagokat tartalmazza.

 

Ebéd opcionálisan rendelhető:

12.800 Ft/fő 4 napra

 

Szállás lehetőség:

A Skanzen Hotelben, kétágyas szobákban kényelmes szállást kínálunk  (a hotel a múzeum bejáratával szemben található). Szállás egyénileg foglalható.

https://hotel.skanzen.hu/hu/skanzen-hotel/rolunk/bemutatkozas

 

Jelentkezési határidő: 2026. május 29.

 

Jelentkezéshez szükséges:

Jelentkezési lap + motivációs levél

Részvételi díj átutalása (a részvételi díj átutalásához díjbekérőt küldünk)

NÉ tábor jelentkezési lap 2026.

Kaláris 2026. március

Tartalom

  • Elnöki köszöntő /Szigethy Miklósné/
  • Egyesületi hírek
  • „Minden ember egyformán nagy lehet a maga hatáskörében” (Brunszvik Teréz) Rövid beszámoló /Szigethy Miklósné/
  • Bálint-napon a Szentendrei Városházán – vidám tollfosztóban a Filibilivel /Kertész József/
  • Néphagyományéltető Óvodapedagógusok Egyesülete XXVI. Tavaszi találkozó Inárcs
  • Bemutatkozunk: Hagyományok ölelésében – élő értékátadás az Écsi Napraforgó Óvodában /Barna Mónika/
  • Egyéb hírek, információk

Kaláris 2026. március Tovább a cikkhez »

Legyél te is a tagunk!

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja hangsúlyozza a magyar népi kultúra átadásának fontosságát. Ha te is úgy gondolod fontos megőriznünk, átadnunk az őseink által felhalmozott tudást, ha úgy gondolod mindezt átélve, játékosan kell megvalósítani, akkor itt a helyed közöttünk!

Legyél te is NÓE tag! Jelentkezésedet az alábbi lap kitöltésével és elektronikus visszaküldésével fogadjuk. Legyél egy olyan közösség tagja, akik rendszeresen találkoznak, önmagukat képzik, egymástól tanulnak és elhivatottak a népi kultúra mellett.

Belépési nyilatkozat

Tavaszi találkozó Inárcs 2026.04.24.

A Néphagyomány-éltető Óvodapedagógusok Egyesülete

XXVI. Tavaszi Találkozója

Inárcson

  1. április 24. péntek

A nevelés, az emberformálás egyik legnemesebb formája. (Brunszvik Teréz)

Mesepedagógia-élővé tett hagyomány. A népi örökség éltetése

 

8.00-9.00        Gyülekezés Inárcson a Levendulás Rendezvényházban.

(Inárcs, Levendula Major 1-4.)

Regisztráció, ajándék átadás-átvétel, reggeli elfogyasztása.

9.00-9.40        „Kikeletkor, Szent György napkor minden ember lehet pásztor…”

Az „Inárcsi Prigyeni Pál Férfi Népdalkör és Citeraegyüttes” pásztorénekei.

Köszöntések: 

Szigethy Miklósné, a NÓE ügyvezető elnöke

Szuróczki Csaba, Inárcs polgármestere

Fajt Istvánné, a Boglárka Néphagyományőrző Óvoda és konyha főigazgatója

9.40-10.05      A népi örökség éltetése, újrateremtése az óvodai nevelésben

Jó gyakorlat bemutatása, Szigethy Miklósné a NÓE elnökének előadása

10.05-10.30    Szent György vitéz legendája

Az óvodások és az óvodai dolgozók bemutató játéka

10.30-11.00    Népmesék, népköltészeti alkotások az ünnepek, jeles napok az óvodai nevelés szolgálatában

Bajzáth Mária, a Népmesekincstár mesepedagógia módszer kidolgozójának előadása

11.00-12.00    KÖZGYŰLÉS/SZÜNET

Kézműves vásár és az „Inárcsi Értéktár Bizottság” helytörténeti kiállításának megtekintése

12.00-13.00    EBÉD

13.00-13.30    Népi gyermekjátékok, népi hangszerek-Fábián Kata, óvodapedagógus előadása

13.30-13.40    Vándortarisznya átadása

13.40-14.10    „Pompás Napok” Deák-Zsótér Boglárka meseelőadása „Vidám Búcsúzásért”címmel

14.10-14.35    Utazás saját autókkal, saját buszokkal a Szent György emlékparkhoz

(Inárcs, József utca, 47,258526 N 19.326415 E)

14.35-15.00    Ökumenikus liturgia

Református, katolikus és evangélikus lelkészek és zenekar, énekkar részvételével.

15.00-15.10    Séta az óvodába

15.10-16.40    Az óvodai műhelymunkák forgószínpad szerűen:

  1. Népmesekincstár mesepedagógiai eszközei és módszerei az ünnepek, jeles napok és az óvodai nevelés szolgálatában– műhelymunka Bajzáth Máriával
  2. Közös énektanulás- Fábián Katával és a Rozmaring Nyugdíjas Klub énekkarának tagjaival
  3. Kézműves tevékenység: sárkány-és királylánybáb készítése

16.40-16.55    A Találkozó napjának összegzése

A találkozón az alábbi jelentkezési lap kitöltésével lehet részt venni, amelyet kérünk az egyesület e-mail címére eljuttatni elektronikus úton.

Jelentkezés26