SIKERES STAFÉTA
A Szellemi Kulturális Örökség JÓ GYAKORLAT jegyzéke „A népi örökség éltetése, újrateremtése a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete gyakorlatában” innovatív óvodai nevelési programmal gazdagodott. A felterjesztést Szigethy Miklósné, ügyvezető elnökünk nyújtotta be, amelynek elfogadása révén a hagyomány átadás elkötelezettjeinek programja bekerült a Nemzeti Jegyzékbe. Ezzel az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ONOAP) alapelveit követő, az Egyesület tagjai által kimunkált, több évtizedes átörökítést szolgáló nevelési tevékenység, mintakövetésre méltó Jó gyakorlat lett.
Az egyesületet a Néphagyományőrző Óvodai Program (NÓP, 1997. OKI) szerzői alapították, 2000-ben, Gödöllőn. (Az Agrártudományi Egyetem Óvodájának Testülete, ma: Premontrei Kikelet Óvoda). A programban a természetes életmód és a családokkal való együttműködés kiemelkedő szerepet kapott.
A program megjelenése megerősítést nyújtott azoknak a testületeknek, óvodapedagógusoknak, akik már a 90-es években felismerték a hagyományátadás örömnyújtó tevékenységrendszerének személyiségfejlesztő hatástöbbletét. Az alapítók célja volt, az átörökítés iránt elkötelezett óvónők szakmai összefogása, a hazai, majd a külhoni testületek örökségmentő tapasztalatainak megismerése, valamint az átadás hitelességéhez szükséges pedagógiai, néprajzi ismeretek, kompetenciák bővítése.
Óvodánkban kezdettől fogadtunk szakmai érdeklődőket (hazai, külhoni, japán), így alakultak nemcsak a hazai, hanem a külhoni kapcsolataink is. Gyakori meghívásunk volt a határon túli magyar óvodákba. A Vajdaságban a hagyományőrző szemléletű nevelés gyakorlatát több alkalommal képzéseken mutattuk be. Az Egyesület nagy sikere volt, hogy a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága kiadta a NÓP programszerzők már kétszer megjelent kiadványát, a Néphagyományőrzés az óvodában (2005. Bp.) és eljuttatta a világ magyar nyelvű óvodáiba. (1.kiadás: Japán-Magyar Hani Alapítvány 1991. 2.kiadás: Hogyf Editio, 1998.)
Hagyománnyá tettük a tavaszi, őszi találkozókat, szakmai rendezvényeket. Tavasszal a változó helyszíneken (külhonban is), nemcsak a Házigazda óvoda szellemiségét, gyakorlatát ismerjük meg, hanem az adott tájegység történelmi, néprajzi nevezetességeit is. A Szentendrei Óvodapedagógusok Néphagyományt Ápoló Közössége (SZÓNÉK) kezdeményezésére ősszel, Teréz napon, a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban (Skanzen) találkozunk. Rendezvényeinknek a külhoni óvodapedagógusok is rendszeres résztvevői.
A szentendrei Néphagyományőrző Mester Óvodák például szolgáló játékainak élménye mellett, mindig magunkkal hoztuk az első óvodaalapítónk, Brunszvik Teréz egy-egy útravaló gondolatát. A szakmai rendezvényeink, konferenciáink színvonalát neves meghívottjaink, pedagógiai előadók, néprajzkutatók előadásaikkal emelték.
A Gödöllő központú időszak után az Egyesület székhelye 2015-ben Szentendre lett. Az évek során az átörökítés iránt elkötelezett szentendrei óvónők a beillesztés módszereit csiszolták, gazdagították, alakították a hagyomány-éltetés óvodai gyakorlatát. A Teréz napokon, a SZÓNÉK által összeállított jeles napokhoz, mindennapokhoz kapcsolódó játékfűzésekből, népi kismesterségekből egyre több mintakövetésre ösztönző ízelítőt kaptunk. A játékfűzéseiket, módszertani, népművészeti tanácsaikat a nagy érdeklődést követően, könyv formájában, négy kötetben jelentették meg: Szájról szájra, kézről kézre (2002. 2006. 2012. 2022. Szentendre). A szakmai kiadványok Felvidéken, Vajdaságban, Erdélyben is keresettek. Erdélyben 2007-től minden évben, a SZÓNÉK szervezésében, tagjainkkal részt veszünk a kezdeményezésünkre indult székelyudvarhelyi Néphagyományőrző Találkozókon.
Az Egyesület által alapított, és a Szentendrei Skanzen által indított Néphagyomány-éltetés az óvodai nevelésben (2007.Gödöllő) 60 órás akkreditált képzés gyakorlati foglalkozásai a Néphagyományőrző Mester Óvoda címet viselő szentendrei óvodákban zajlottak. A képzéseken való részvétel szemléletformáló hatása megmutatkozott: a komplex hagyományéltetés egyre szélesebb körben vált nevelési gyakorlattá.
Alapító tagként büszke vagyok, hogy a „bölcső ring”. Nevelőmunkánkban az átörökítő tetteinket a kezdetektől a „népi örökségünk megőrzése” iránti hitünk vezérli. Vallom, az évek során hitünkkel azt is bizonyítottuk, hogy a néphagyomány éltető nevelés, a néphagyományőrzés pedagógiai művészete.
Egyesületünk 2025. július 24-én nevet változtatott: Néphagyomány-éltető Óvodapedagógusok Egyesülete. Az elődök szellemiségét folytatva összefogja közösségünket, hitvallásával erősítve az éltetés, újrateremtés gyermeki személyiségformáló, magyarságtudat-alapozó hatását.
A Szigethy Miklósné ügyvezető elnök az elnyert címet, a sikeres egyesületi pályázat DÍSZOKLEVELÉT 2025. október 17-én, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzetközi Napján, a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban rendezett Ünnepi Gálán vette át.
Gratulálok, hogy az alapító társaimmal alapított egyesület átörökítés iránti szellemisége ilyen példamutatóan kiteljesedett. A Jó megőrzési gyakorlat a Brunszvik Teréz 250 Emlékévben, egyesületünk 25. évében, bekerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe: „A szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok, projektek és tevékenységek” regiszterébe. Dicséretes, hogy a hazai szakembereken túl, az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete is érdemesnek találta a felvételre. Ezzel a magyar óvodapedagógia is bizonyított.
A nemes elismerés, a hagyományok átadása iránt elkötelezett, értékteremtő közösség tagjait büszkeséggel tölti el, megerősítést nyújt örökségéltető, újrateremtő nevelési gyakorlatunk folytatásához. Köszönjük.
Gödöllő, 2025.okt 30. Dr. Faust Dezsőné Erika
Brunszvik Teréz díjas óvodapedagógus
NÓE Alapító tag Tiszteletbeli tag
Egyesületi Barsi Ernő emlékérmes díjazott