Tartalom
- Elnöki köszöntő /Szigethy Miklósné/
- Egyesületi hírek
- „Minden ember egyformán nagy lehet a maga hatáskörében” (Brunszvik Teréz) Rövid beszámoló /Szigethy Miklósné/
- Bálint-napon a Szentendrei Városházán – vidám tollfosztóban a Filibilivel /Kertész József/
- Néphagyományéltető Óvodapedagógusok Egyesülete XXVI. Tavaszi találkozó Inárcs
- Bemutatkozunk: Hagyományok ölelésében – élő értékátadás az Écsi Napraforgó Óvodában /Barna Mónika/
- Egyéb hírek, információk
Kedves Mindnyájan!
Ezeket a sorokat akkor írom, amikor a Taste of Transylvania 2026 Magyarország legnagyobb erdélyi tematikájú hétvégi rendezvénye van a Skanzenben. A fesztivál elsősorban gasztro élményeket kínál a látogatóknak, az erdélyi konyha ízeivel, a legjobb séfek különleges ételeit kóstolhatjuk, de van lehetőség kulturális „étkek” kóstolására is! Virágszombatján belekóstolhattam ebbe a gazdag kínálatba! Kíváncsian ültem be a Gazdasátorba, hogy meghallgassam Mautner Zsófia beszélgetését, Gáll Tímeával, aki a Kölcsönkért kovász című könyvéről beszélt, két kiváló erdélyi receptíró társaságában. Megtisztelve érzem, magam, hogy Tímeát nemcsak a könyvén keresztül ismerhetem, hanem több napot tölthettünk el óvodás gyerekekkel és szüleikkel a mára már híres „Zsigmond Malom” fogadóban, így nap, mint nap a főztjét is ehettük! Tímea itt is arról beszélt, hogy mit örökölt nagymamájától, nemcsak recepteket, hanem a receptekhez kapcsolódó élettörténeteket, szokásokat, magát a hagyományt. Hazatérve, elővettem a könyvét és megkerestem, mit csinált gyerekként virágvasárnapra virradva! Engedjétek meg, hogy megosszak veletek egy rövid részletet! Virágvasárnapján nagyanyám szép fehér kendőt kötött a fejére, a pimpót (barka) a kezünkbe adta, úgy mentünk a templomba. Nem a falu felé szoktunk menni, hanem rövidítettünk a réten. Így legtöbbször gumicsizmával gyúrtuk a sarat, ott átcseréltük a vasárnapi cipőnkre, és a csizmákat a sáncba hagytuk, hogy hazafelé újból átcserélhessük. Hazafelé nagyanyám már nem adta ki a kezéből a pimpót, az „immán szent dolog”, nem való gyermeknek, még véletlenül se játsszunk vele. Ha nagy idő volt, matatóménkő, jég, árvíz vagy vihar veszélyeztette a malmunkat, gyorsan elégetett párat ebből a pimpóból, s hamarabb elvonult a vihar, a füstje elűzte a gonosz szellemeket. Virágvasárnaptól, fehérvasárnapig terjedő időszak a húsvét ünnepe, ami tele van a gyerekeknek átadható játékokkal, rítusokkal, alkotó munkálkodással, mesével, mondókával, népi mozgásos játékkal, csak mértékkel meg kell találnunk a megfelelőt és ennek figyelembe vételével tervezni! Miért írom ezt?-mert eddig három olyan meghívásnak tettem eleget, ahol szólhattam arról, hogy mit jelent az egyesületünkben a hagyomány-éltetés, a szokások éltetése? Miért fontos beépíteni a mindennapjainkba? Mely hagyománynak van helye az óvodai nevelésben? Nagyon örülök, hogy egyre többen szeretnék a hagyományt pedagógiai programjukba beépíteni, azok is, akik eddig nem ezzel a szemlélettel dolgoztak. A Tímea könyvében olvasott lehetőség, hogy a nagyszülőkkel együtt élve természetes legyen, hogy virágvasárnapján barkát szentelünk és annak mágikus ereje van, sajnos már nem létezik. A 250 éve született Brunszvik Teréz emlékévet a tavaszi találkozóval Inárcson lezárjuk, méltón emlékeztünk rá! A 2026-os őszi találkozón a 100 éve született Forrai Katalin módszertani munkásságát dolgozzuk fel. Szellemi örökségünk van, amit nem szabad parlagon hagyni, ha már kevesünknek adatott meg, hogy „beleszülessünk” a hagyományba!
Kelt: Szentendre, böjtmás havának 29. napján
Szeretettel, Szigethyné Ildikó Ügyvezető elnök
A teljes írásos anyag letölthető: