Úti élményeink a 2026-os Erdélyi kirándulásról

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”

Tamási Áron

Az otthon mindannyiunknak mást és egyben ugyanazt is jelenti. Otthon jó lenni, otthon elengedhetjük magunkat, otthon azok lehetünk akik vagyunk és az otthon az, amit szeretünk. Az igaz magyar ember Erdélyben is otthon érzi magát.  Milyen az érzés, amikor ott vagyunk: mintha csak hazaértünk volna és a sok leautóbuszozott kilométer fel sem tűnik. A távolság cirka 620 km, de nem érzünk fáradságot, a szemünket nem csukjuk be, hogy minél többet lássunk útközben is!

Mi részt vevők mikor kezdünk készülődni a sok éve mindig megtartott Székelyudvarhelyi találkozóra? Amint Kertész József levele megérkezik a tél végén máris csomagolnánk. Milyen Erdély? Tájai mesebeli erdőségek, kopár égbe nyúló sziklák, zúgó patakok, hömpölygő folyók és bámulatos építészeti emlékek tele a múlt emlékeivel, a mai értékekkel a vendégszerető székelyekkel! 2026-ban is szeretettel vártak minket az erdélyi magyar óvónők a XVII. Néphagyományőrző óvodapedagógusok képzésére május 15-én. A gyerekek játéka, az előadók hitelessége mindannyiunkat elvarázsolt és feltöltött energiával (dr. Prezsmer Boglárka és Benkő Éva). A délutáni alkotás, beszélgetés és közös tánc még inkább összekovácsolja az útitársakat. A közösen eltöltött időért hálás köszönetünk vendéglátóinknak! (Napsugár Tagóvoda,  Kipi-Kopi Napközi Otthon Csicsergő tagóvoda, Eszterlánc Napközi Otthon és Szombatfalvi Tagóvoda; Boros Hilda és Béla)

Az odaúton megcsodáltuk Nagykárolyban a Károlyi kastélyt, Ady Endre szülőházát és a csodálatos Kolozsvárt! Szombaton hálát adtunk a szép időért Csíksomlyón, beebédeltünk Gáll Tímeánál és Leventénél Csíkmadarason. A természet csodáit láttuk a Pongrácz tetőn, a Békás szorosban és a Gyilkos tónál. Úton a szállás felé még medvét is láttunk, mielőtt Gyergyóditrón a miniatűr Lánchidat, Országházat is megnéztük. Vasárnap hazafelé ismét megálltunk Farkaslakán Hadnagy Jolánnál, akinek elhivatottsága, magyarsága minden évben lenyűgöz minket! Korondon még vettünk ezt-azt az otthon maradottaknak és hazafelé is csodáltuk Erdély tájait. A Királyhágó után Magyarország felé vettük az irányt és sajnáltuk, hogy az út nem tart még legalább egy hétig!

Köszönjük a fantasztikus vendégvezetést Papp Kornéliának és Kertész Józsefnek, a közös éneklést Szilágyi Angelikának!