Kaláris 2025. november-december
Tartalom
1. Elnöki köszöntő /Szigethy Miklósné/
2 Teréz napi találkozó 2025. /Papp Kornélia/
3 Szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatok nyilvántartásába való felvétel /Szigethy Miklósné/
7 A Néphagyomány-éltetés az óvodai nevelésben képzés 17 éve /Pintérné Herczeg Andrea/
9 NÓE ügyvezetés értekezletének kivonata
12 Válogatás a Néphagyományőrző Mesteróvodák éves beszámolóiból /Nádasiné Nimmerfroh Ildikó/
14 „Tessék, tessék jó portéka!” Vásári szokások az Esztergomi Szentgyörgymezei Néphagyományőrző Mesteróvodában /Nádasiné Nimmerfroh Ildikó/
16 A PRO URBE díjas Szentendrei Óvónők Néphagyományt éltető Közössége /SZÓNÉK/ 2025/2026 évi eseménytervezete a XXXIV. évre.
19 Egyéb hírek
Kedves Mindnyájan!
A Kaláris idei utolsó száma újból dupla lesz, hiszen annyi minden történt, olyan sok olvasnivalót szerkesztünk bele, remélve, hogy örömet szerzünk mindenkinek! Ha a Teréz napot idézitek vissza, Nelli segít benne, hogy újból át tudjátok élni a napot, a találkozást, a beszélgetést, vagy ki-ki, amit szeretne. Az erre a napra összeállított játékfűzést elküldjük, hogy repítsen vissza benneteket gyerekkorotok játékaihoz. A nap folyamán Brunszvik Terézre emlékezhettünk és az „Angyalkertben” járhattunk, ha nem is Budán a Krisztinavárosban, hanem a Skanzenben, azzal az örömmel, hogy amit gondolt, azt megvalósítottuk, mert Ő nem érdemből tette, amit tett, hanem ösztönből, mi óvodapedagógusok pedig hivatásból tesszük a dolgunkat, követve az Ő nevelési elvét! Néhány gondolatot olvashattok a Szellemi kulturális örökség napjáról, október 17-ről. Nagy elismerés ez az egyesületünknek és lesz vele dolgunk továbbra is, mert a hagyományt éltetni, örökíteni egy életen át lehet csak. 17 év a képzésben – hány óvodapedagógus végezte el, mit adhatott számukra a képzés, mit kaptunk mi tőlük? Herczeg Andi összefoglalójából megtudhatjátok. Mindez, csak egy kis ízelítő abból az anyagból, amit a Kalárisban olvashattok! Advent első gyertyáját meggyújtottuk vasárnap és látom magam előtt, hogy a várakozás öröme mellett, az elcsendesedést, a belső nyugalom megtalálását az óvodai életben nem lesz könnyű megteremteni, hiszen most van a legintenzívebb időszak az óvodában, de…próbálkozunk, készülünk, várakozunk, hogy mindenki majd a családjával együtt megélje az ünnep varázsát!
Ezt kívánom mindnyájatoknak, sok szeretettel: Ildikó
Mikor én kis gyermekecske vótam
Juhok után jártam,
Egy piros almácskát találtam,
Aszt is istenkének szántam,
Szájjon erre a házra Az Isten áldása!
Dicsértessék a Jézus Krisztus (Kántálás, Kelenyéről)
Szentendre, 2025. András napján
2025. Teréz-napi beszámoló
PAPP KORNÉLIA, a SZÓNÉK alapító vezetője
„Az általa hirdetett pedagógiai eszméknek időtálló értékük van.”
A SZÓNÉK 1991-ben kezdte meg közösségépítő munkáját. Eleinte csak Szentendre város állami óvodáiból voltak óvónők, de később az egyházi óvodák is csatlakoztak hozzánk. Kezdetben nagyon sok foglalkozásunknak adott helyet a Skanzen. Megismertük a régi emberek életét és sokat kézműveskedtünk. Később óvodáról óvodára járva ismerkedtünk a néphagyomány éltetéssel. 2004-ben elkezdődtek a Skanzenben az őszi, Teréz-napi találkozások. 2011. évi Teréz-napunkon, a szentendrei néphagyomány éltetés 20 éves jubileuma alkalmából a SZÓNÉK Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott. (Egyesületi felterjesztésre.) 2016-ban Szentendre város Pro Urbe Emlékérmet adományozott a SZÓNÉK részére, megalakulásuk 25. évfordulóján. Majd 2024-ben Elismerő Oklevelet kaptunk a Magyar Művészeti Akadémiától. Mai ünnepségünkkel pedig emlékezünk a nagy magyar óvoda alapítóra, Brunszvik Terézre: Eseménysor tervezet
08:00-09:00 „Én felkelék jó reggel hajnalban…” – érkezés, jelentkezés, gyülekezés a szentendrei Skanzenben, a Vigadóban. Fogadás reggeli harapnivalókkal.
09:00-10:40 „Az Isten áldása szálljon erre házra…” A Filibili Népdalkör köszöntő csokra „A legnagyobb hála és elismerés adóját fogják a jelenben és a jövőben Méltóságod iránt leróni.” (Joseph Wertheimer) Szigethy Miklósné a NÓE elnöke az egybegyűlteket köszönti Dr. Cseri Miklós a Skanzen főigazgatója a hely szelleméről beszél Fülöp Zsolt Szentendre város polgármestere köszöntője Papp Kornélia a SZÓNÉK alapítója tájékoztat a nap eseményeiről Dr. Faust Dezsőné Erika a NÓE alapítója összegzi Brunszvik Teréz életét Turi Attila az MMA elnöke a művészeti nevelés kisgyermekkori fontosságáról Horváth Szilárd a Búzaszem iskola létrehozója korunk kihívásairól Dr. Csonka-Takács Eszter a Szellemi Kulturális Örökség igazgatója bemutatja a NÓE pályázatát Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna átadja a Barsi Ernő díjat
10:40-10:55 Rövid szünet
10:55-11:30 „Égi madárkák gondviselője…” – játszó bemutató, amelyben „érzést, szellemet, jellembeli és testi fejlesztést és képzést…” láthatunk a Bimbó utcai és Püspökmajori Mesteróvodák óvodásaival
11:30-12:00 „Tartsa meg szép országunkat, benne lévő magyarokat!…” – Navratil Andrea népdalénekes mesél és énekel 12:00-13:00 „Kész az étel, be vele!” Ebédszünet, kávé, sütemény „Gyere velem a vásárba!…” kézműves termékek vásárlási lehetősége 13:00-1500 „Minden gyermekben ott található a jövőbeni üdvözítő, amivé a családja és a nemzet számára válik, ha megadjuk neki az eszközöket: Mozgásfejlesztés: ügyességi játékok Starkné Kató Ibolya Tomasek Bernadett Festés/ papírmárványozás Kézművesség / régi játékkészítés Formázás / szaloncukor készítés Érzelmi nevelés / mese, vers Szellemi nevelés / a külső világ tevékeny megismerése Jellembeli fejlesztés / ének-zene Horváth Adrienn Szabó Gyula Bakos László Cseke-Marosi Eszter Szigethy Miklósné Papp Kornélia 15:00-15:30 „Elvégeztük, elvégeztük …” A nap zárása „Isten áldja meg a magyart!” Közös énekkel búcsúzunk egymástól
„Égi madárkák gondviselője…”
A BIMBÓ és a PÜSPÖKMAJORI Néphagyományőrző Mesteróvodák játszójának bemutatója Játékfűzésünk anyagát Dr. Kiss Áron, 1891-ben kiadott Magyar gyermekjáték-könyv és Tóth Piroska Anna, 2024-ben megjelent Kortárs Városi gyermekfolklór című könyvéből válogattuk.
Dr. Barsi Ernő a Daloló Rábaköz című gyűjtésében ezt írja, „A hagyományokban gazdag, sokarcú Rábaköznek azokat a vonásait szeretné felvillantani ez a kis gyűjtemény, melyeket dalolása közben mutat. mert dalolt és még ma is dalol ez a vidék.” ezért mi is dalolunk velük, néhány játékot ebből a gyűjtésből választottunk. Egy kicsit a lehetetlenre vállalkoztunk, mert elhatároztuk, hogy azzal az érzéssel játszunk, „ha én gyermek volnék”! A Bimbó ovisok az elődök játékával, a Püspökmajori ovisok a kortárs gyermekjátékokkal.
„Égi madárkák gondviselője”-áldó ének, kánonban
Püspökmajori óvodások: Fiúk bevonulása párban: Játék: János bácsi a csatában Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a csokis keksze. A lányok párosával szökdelve, keresztezett kézfogással érkeznek Egyszerre megyünk káposzta a fejünk! Egyszerre megyünk, citrom a fejünk! Egyszerre megyünk, mandarin a fejünk! Mondóka. Egy , kettő, három, négy…tíz A lányok incselkednek a fiúkkal Szivi, szeretsz? Szeretlek, de nem mosolygok rád!
Bimbó úti óvodások Játék: Gyöngyvirágom violám-fiúk lányok felelgetős játéka Most jöttem Gácsból – körjáték Játék: Szépet, vagy csúnyát? – szobros Dínom dánom dobot vernek.. papucsos Visszaadják a játékot a Püspökmajori óvodásoknak Játék: „Ellopták a nagymama papucsát!”- szobros játék „Szép az icipici női cipő, női cipő…”-akinél megáll a papucs, mond egy magánhangzót, és azzal énekeljük tovább
Mindkét óvoda, incselkedős játékai
Nyelvtörők:„Icike, picike …Fekete bikapata…( Püspökmajori ovisok) Egy kicsi ser, egy kocsi cser, Meggy mag vagy, vagy vad meggy vagy. (Bimbó ovisok) Csúfolódók: Bal jobb, bal jobb mennek a majmok Utca végén megállnak, seprűnyéllel dudálnak! (Bimbó ovi) Nem mindegy, hogy tanya van a Bakonyban vagy banya van a takonyban! (Püspökmajori ovi) Béküljünk ki egymással: Béke, béke, barátság, mi volt ez a szamárság…
Püspökmajori óvodások
Játék: tapsoltató Csokocsokolálá, csokocsokodédé csokolá, csokodé, csokoládé. Limolimolálá, limolimonéné, limolá, limolé, limonádé. Bimbó utcai óvodások Játék: tapsoltató Ön dön desz, deszudári de, deszudári petrovicska, ördög vigye el eztet. Ketten voltunk egy gödörbe, hárman jöttünk ki belőle. ez az úr, ez az úr, ez a tekintetes úr.
Játék: Én az éjjel álmomban
A dalosjáték elhangzik az eredeti játék szerint és a szöveg átköltése szerint. „A gyermekek folklórja kettős természetű: egyszerre hagyományos, ragaszkodó, ugyanakkor nagyon kreatív és újító.” (idézet Tóth Piroska Anna könyvéből)
A Brunszvik Teréz emlékévben, a két Néphagyományőrző Mesteróvoda nevelőtestülete és gyermekei a kreatív és újító gyermekjátékokból szeretett volna egy kis ízelítőt adni. Természetesen ragaszkodtunk a „tiszta forráshoz” és szem előtt tartottuk az első kisdedóvó megalapítójának hitvallását: „gyermekekkel foglalkozni a leghálásabb munka, ami földünkön osztályrészül jutott.”
Népi örökség éltetése, újrateremtése a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesületének gyakorlatában
Ezzel a címmel nyújtotta be a Néphagyomány-éltető Óvodapedagógusok Egyesülete (NÓE) jelölését a Szellemi Kulturális Örökség Megőrzését szolgáló programok és tevékenységek nemzeti nyilvántartásába, a Jó megőrzési gyakorlatok regiszterébe. Egyesületünk 2000-ben alakult Gödöllőn, 2015 óta az egyesület székhelye Szentendrén van a Bimbó úti Tagóvodában. A megalakulás célja a közös szemléleten való gondolkodás, a magyar hagyományok megismertetése az óvodás korosztállyal és a családokkal. Jelen pillanatban 271 fő a tagságunk, határon innen és túlról érkezett óvodapedagógusok. 1991-ben létrejött a Szentendrei Óvónők Néphagyomány-éltető Közössége (SZÓNÉK), akik 2000-ben csatlakoztak a NÓE közösségéhez. A SZÓNÉK ma már Pro Urbe díjjal kitüntetett és a Magyar Művészeti Akadémia elismerő oklevelével rendelkezik. 2007-ben a NÓE a kiemelkedő néphagyományéltető nevelést folytató óvodai testületek elismerésére alapította a Néphagyományőrző Mester Óvodai címet. Célja, hogy az egyesület kötelékében legyenek olyan óvodák, melyek mintakövetésre ösztönzően képviselik a gyermekközpontú, komplex hagyományéltető nevelés gyakorlatát. Ezek a közösségek az érintettek a jelölésben. A program célja, hogy a gyermek harmonikusan, örömteli módon fejlődjön a népi hagyományok gazdag eszközrendszerével. A természetes módon teremtett érzelem és örömteli szokáscselekvések, a „láthatatlan nevelési eljárások” hatása sokoldalú gyermeki fejlődést eredményez. Miért innovatív a programunk? -mert összefüggéseiben láttatja meg a néphagyományt és az életkort, mert a Kárpát-medence szerte, ismert néphagyományok mellett felfedezi a helyi folklór elemeit, mert az óvodai tevékenységi formák az örökségelemekkel valósulnak meg, mert együtt él a családokkal, mert biztosítja az ismeretátadást a leendő és a már gyakorlott óvodapedagógusoknak. Olyan pedagógiai módszer, amely a résztvevő gyermek, a gyermeken keresztül a család, a családokból szerveződő helyi közösségek, NÓE tagjai, az egyes óvodák és azokat összekötő munkaközösségek,(SZÓNÉK) Mester Óvodák közössége a szervezett továbbképzések színterén valósul meg. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) megalakulása óta számos egyezményt hozott létre a világ kulturális javainak megmentése érdekében. Ennek sorában 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt. Az idézet a Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke és jó megőrzési gyakorlatok Magyarországon, 2008-2024, kiadványból való, melyet szerkesztett, Dr. Csonka Takács Eszter és Dr. Pál-Kovács Dóra
Október 17-e a Szellemi Kulturális Örökség napja, 2025-ben ez a nap péntekre esett, ott lehettünk, mint az egyesület ügyvezetése, alapítói közül Dr. Faust Dezsőné, a SZÓNÉK közössége és alapítója, Papp Kornélia, a Mester Óvodák képviselői, mert a Jó megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerültünk! Hatalmas elismerése ez munkánknak és arra ösztönöz, hogy a vállalt feladatokból, a minőségből nem engedhetünk. Felelősségünk van a gyermekek, családok, leendő óvodapedagógusok felé! Büszkén vehettem át az idei esztendő négy jelöltjével együtt, Kiss-Hegyi Anita, államtitkár asszonytól az elismerő oklevelet!
Szigethy Miklósné, NÓE ügyvezető elnök, a Bimbó utcai Tagóvoda igazgatója
Pintérné Herczeg Andrea: A Néphagyomány-éltetés az óvodai nevelésben képzés 17 éve
A 2000-es évek elején egyre nagyobb igény keletkezett, hogy a népi hagyományokat az Óvodapedagógusok az óvodai nevelő munkába illesszék. Több néprajzi ismeretet nyújtó kiadvány, egyéni pedagógiai gyakorlatokat bemutató könyv, játékgyűjtemény, kismesterséget bemutató kiadvány jelent meg a piacon, eltérő színvonalban, nem ritkán szaklektori véleményezés nélkül. A gyakorlatban dolgozó óvodapedagógusokból a jobbító szándék mellett hiányzott a tudás, amely a népi hagyományok átadásához, a rendszerezéséhez és az óvodai nevelésbe illesztéshez szükséges volt. Papp Kornélia munkaközössége a 90-es évek közepétől már rendszeresen tartott továbbképzési napokat a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. 1991-től Csesznák Éva kezdte el a hagyományéltető tevékenységeket a Szentendre Bimbó utcai óvodában, majd 1994-ben a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban kezdett dolgozni múzeumpedagógusként. Később etnográfus diplomát szerzett, majd a múzeum akkori Múzeumpedagógiai osztály (később Ismeretátadási osztály) vezetője lett. 2004-2005. évben a Néphagyományőrző Óvodák Egyesülete (később Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete) Faust Dezsőné vezetésével és a Szentendrei Óvónők Hagyományéltető Munkaközössége (később Szentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közössége /SZÓNÉK/) Papp Kornélia vezetésével szervezték meg az őszi Teréz napi Találkozót, a hagyományőrző óvodapedagógusok országos szakmai konferenciáját a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A képzési igények ismeretében formálódott és megerősödött az az elképzelés, hogy szükség van egy olyan képzés létrehozására, amely az óvodai nevelés rendszerében, a néphagyományőrzés szellemiségének jegyében segíti az óvodai hagyományéltetés gyakorlatát és a népművészeti elemek beillesztését az óvodapedagógiába. Az elképzelés találkozott a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársának, Csesznák Évának és a SZÓNÉK vezetőjének Papp Kornélia gondolatával és jó kiinduló alap volt a Néphagyományőrző Óvodai Program, aminek kidolgozói között volt Faust Dezsőné is. A Néphagyomány-éltetés az óvodai nevelésben 60 órás akkreditált képzést a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete alapította 2006-ban (szerző: Faust Dezsőné). A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a képzés indításához, lefolytatásához helyszínt, néprajzi ismeretet és autentikus kiállítási teret, megfelelő oktatótermeket tudott biztosítani. Szentendre városában működő akkor már hagyományéltető gyakorlattal rendelkező Bimbó utcai óvoda biztosította a hospitálási, gyakorlati helyszínt a képzés résztvevőinek, az óvoda vezetője Szigethy Miklósné előadói, gyakorlatvezetői munkájával segítette és fejlesztette a képzés folyamatát. (2014-től a Szentendre Püspökmajor ltp.-i óvodai is bemutató helyszín lett, amikortól az óvoda elnyerte a Néphagyományőrző Mesteróvoda címet) Az akkreditált programot 2006-ban egy alkalommal a Jászszentlászló Napközi Otthonos Óvoda Pásztorkodó Egyesülete is indította. 2007-től évente a Szabadtéri Néprajzi Múzeum indítja a Néphagyomány-éltetés az óvodai nevelésben 60 órás akkreditált képzést. A képzés három fő egységbe rendeződik: Néprajzi ismeretek Néphagyomány-éltetés az óvodai nevelésben – óvodapedagógia elméleti és módszertani előadások Komplex néphagyomány-éltetés gyakorlata az óvodában A néprajzi előadások után a résztvevők, óvodai helyszínen megtekintik a gyermekek szokásőrző játékait, természet közeli munkálkodásait. Ezt követően gyakorolják a látott játékokat, a díszítőművészeti foglalkozásokon elsajátítják az eszközkészítések, a kismesterségek és a jeles napi “jelképkészítések” fortélyait. A résztvevők alkalmanként archív felvételeket, óvodai szokásőrző felvételeket tekintenek meg. Az előadásokról előadáskivonatot, ill. segédanyagot (néprajzi, óvodaelméleti) kapnak a résztvevők. Néprajzi ismeretbővítő és óvodai néphagyomány-éltetést segítő szakirodalom gyűjtemény segíti a résztvevők képzését. A képzést kiegészíti a hallgatók ünnepkörökhöz, jeles napokhoz kapcsolódó önálló gyűjtőmunkája, mondókák, népi játékok, stb. gyűjtése, amit óvodai munkájában tud használni és alapot biztosít számára a néphagyományéltető tevékenység gyakorlásához. A képzés idején játékfűzéseket, tematikusterveket készítenek. 2008-2025. között 15 képzést rendezett a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) összesen 150 hallgatóval. 2008-ban még Csesznák Éva szervezte a képzést, majd Pintérné Herczeg Andrea vette át a szervezést és folytatta mostanáig. A 17 év alatt a képzés igazodott az akkreditációs feltételekhez, az óvodai nevelés alapprogramjához, az óvodapedagógusok felé támasztott újszerű követelményrendszerhez, a hallgatók igényeihez. 17 év alatt a digitális kompetenciánk fejlődésével a képzés segédanyagait is elektronikusan továbbítjuk a hallgatóknak. Hogy több óvodai jeles napi játékfűzést tudjunk bemutatni és hogy kiegészítsük az óvodai látogatásokat Pintérné Herczeg Andrea az óvodai gyakorlati alkalmakról felvételeket készített, amiből későbbi felhasználásra jelentős mennyiségű oktatási segédanyag született. A COVID „kijárási tilalom” idejében, a félbemaradt képzéskor próbálkoztunk az online oktatással. Bebizonyosodott, hogy a mi képzési programunk nem alkalmas online oktatási formára, online nem lehet éneket tanítani, csoportos játékgyakorlást végezni. Ez a képzés minden szempontból igényli a jelenléti oktatást. Ez hasznos megtapasztalás volt, hogy a későbbiekben újra akkreditáltatásnál ne válasszuk az újszerű oktatási formáknak, mint az e learning vagy a blendid típusú oktatás. Ez a mi képzésünk esetében nem működne. Az előadók közül az alapítók Faust Dezsőné és Papp Kornélia végig kísérte a képzést, mindig maradandó hatást gyakorolva a hallgatókra. És Nelli mellett férje Kertész József segítette a kézműves tevékenységeket és biztosította a jókedvet. Szigethy Miklósné a gyakorlati oktatás, óvodai bemutatók előadója, és óvodája a szentendrei Bimbó utcai óvoda elvarázsolta a hallgatókat. A másik gyakorlati helyszínen a Püspökmajor lakótelepi óvodában eleinte Magyariné Miskolczi Ildikó, később Dr. Csépányi Albert Péterné vezetésével fogadták a hallgatókat és mutattak nagyszerű példát, hogy egy lakótelepi óvodában hogyan lehet mesterien gyakorolni a néphagyományéltetést. Óvodai bemutatóik olyan jól sikerültek, hogy a néphagyományéltetéssel csak ismerkedő óvónők úgy érezték, erre ők sosem lesznek képesek. Ezért változtattunk a tematikán és a hallgatók részt vettek olyan alkalmakon is, amikor az óvodák csoportjaiban egy-egy jeles napra készülést tekintettek meg. Hiszen a képzés programjában mi is arra törekszünk, hogy a hallgatók a tematikus folyamatot elsajátítsák. A néprajzi előadásokat a Skanzen muzeológusai tartották, közülük nagyobb számban tartott előadást Csesznák Éva, Szigethy Zsófia és Bokonics-Kramlik Márta. Játékgyakorlásban részt vett Kustánné-Hegyi Füstös Ilona múzeumpedagógus, kézműves tevékenységekben Pintérné Herczeg Andrea múzeumpedagógus. A kézműves tevékenységekben külsős előadóink, mestereink is voltak Szeredi Mária, Kerekes Pálma, Horváth Adrienn, Csikós Anna, Princzné Bérczi Krisztina és sokan mások. A 17 év alatt igényként jelentkezett, hogy az évkör nagyobb ünnepeire és jeles napokra épülő képzést kiegészítsük tábori formában a néphagyomány további elemeinek feldolgozására. 2016-tól 8 alkalommal szervezett Pintérné Herczeg Andrea különböző témákban Hagyományéltető óvodapedagógusok nyári szakmai táborát. Foglalkoztunk a munka szerepével a családban; a mindennapi kenyerünkkel, amit az évkörben dolgoztunk fel; a környezeti nevelés hogyan illeszthető bele a hagyományéltetésbe; feldolgoztuk a népmeséket, mint az anyanyelv oktatás alapelemét; egy hetet szántunk a népi díszítő művészetre; és a hitéletre a népi kultúrában; és 2025-ben a társasmunkák volt a témánk a szakmai táborban. A Néphagyomány-éltetés az óvodai nevelésben képzés újabb mérföldkőhöz érkezett. Az új Felnőttképzési Törvény szerint újra kell akkreditáltatni a képzést és szeretnénk a 60 órát 120 órára bővíteni, hogy a jelentős mennyiségű önálló gyűjtőmunka és otthoni feladatok is elszámolva legyenek a képzési programban. Hiszen minden hallgatót eddig is arra ösztönöztünk, hogy olyan tudásanyaggal és felkészültséggel rendelkezzen, hogy saját óvodai csoportjában a frissen megszerzett tudásanyagot, gyakorlatot már a képzés folyamán hasznosítani tudja, hogy a hagyományéltetést az óvodai csoportjuk mindennapjába illessze. Zárásként engedjék meg, hogy megosszak néhány hallgatói véleményt, gondolatot a képzésről. „Minden képzési alkalom felüdítő, megújító, gazdagító, pihentető volt számomra. Erőt, lelkesedét adott a további munkámhoz.” „visszahozta a gyermekkoromat és már értem, miért olyan fontos az akkori dolgok, események éltetése.” „Minden képzési nap után nagyon sokat bevittem az oviba az itt látottakból, hallottakból.” „Köszönöm, hogy életre hívtatok egy olyan közösséget, akikkel mindenki szívesen töltötte el a napjait!” Én is hálás vagyok, hogy ennek a közösségnek részese lehettem és a formálódásán dolgozhattam. Köszönöm a sok-sok szeretetet, amit az előadóktól, a hallgatóktól kaptam és általuk én is fejlődhettem!
NÓE ügyvezetés november 19-én megtartott online értekezletének jegyzőkönyv kivonata
Ügyvezetés helye: Szentendre Városi Óvodák, Bimbó úti Tagóvoda 2000 Szentendre, Bimbó u. 2-4.
Ügyvezetés ülésének ideje: 2025. november 19. 19 óra, online ülés Jelen vannak: Szigethy Miklósné, Dr. Zimonyi Károlyné, Csúri Ferencné, Papp Kornélia, Fodor Csilla, Józsáné Nagy Erzsébet, Nádasiné Nimmerfroh Ildikó Meghívott vendég: Faust Dezsőné, Kertész József Tiszteletbeli tagok
Napirendi pontok:
1. A Teréz napi találkozó pedagógiai és pénzügyi értékelése: Felelős: Szigethy Miklósné, Fodor Csilla, Papp Kornélia -Nagy létszámú résztvevő előtt, igazán különleges és jó volt a gyerekek játéka. -Honlapon megosztásra került a Kisdedóvó lapszám digitális változata. -Délutáni tevékenységek összesített leirata legyen továbbítva a tagoknak. -Kevés visszajelzést kaptunk a programokról. -Kapcsolatok építése a főiskolákkal -Néphagyományőrző óvodák felkutatása -Mesteróvodák részvétele a találkozókon -A Teréz-nap résztvevői befizetései és a pályázatokból származó bevételek nem fedezték a találkozó költségeit, ezt az egyesület tartalékaiból biztosítottuk a stabil pénzügyi háttérnek köszönhetően.
2. A Jó megőrzési gyakorlattal kapcsolatos teendőink: Felelős: Szigethy Miklósné és az ügyvezetés tagjai. -Híradás a Kalárisban, -Kritériumrendszer kidolgozása, -Képzés folytatásának kidolgozása a Skanzen segítségével, -Emléklap sokszorosítása és továbbítása, -Örökség Műhely-pünkösdi találkozón részvétel (Mesteróvodák).
3. Tavaszi találkozó előkészítése Inárcson: Szigethy Miklósné és Papp Kornélia -Időpontváltozás: új időpont: 2025. április 24. -folyamatos egyeztetés a szervező óvodával.
4. Pályázati anyag bemutatása: Csúri Ferencné -folyamatos tájékoztatás és egyeztetés az egyesület elnökkel
5. Kaláris anyag összeállítása: Felelős: Csúri Ferencné és Józsáné Nagy Erzsébet -előzetesen elküldött vázlat elfogadása
6. Egyebek -Kelengye-program -Tagdíjak emelése: hosszú évek óta változatlan. Javaslat: aktív dolgozóknak 3000.-, nyugdíjasoknak 2000.- -Az Ügyvezetés tagjai egyhangúan elfogadják a javaslatot. Szigethy Miklósné: További hozzászólás nem lévén az ügyvezető az ülést 20.00 órakor berekeszti.
„A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként lát, az segíti egész életében,hogy a jó felé orientálódjék.”
Brunszvik Teréz
Nádasiné Nimmerfroh Ildikó: Válogatás a Néphagyományőrző Mesteróvodák éves beszámolóiból
„Az Egyesület 2007-évi közgyűlésén elfogadta a Néphagyományőrző Mesteróvoda cím megalapítását. Pályázat és értékelés után három évente ítéli oda az Egyesület ügyvezetése / elnöksége, illetve ad hoc bizottsága azoknak az óvodai testületeknek, akik kiemelkedő néphagyomány éltető nevelést folytatnak. A Mester Óvodák évente kötelesek beszámolni tevékenységükről. Ezeket a beszámolókat a honlapunkon közkinccsé tesszük. Így hasznosíthatják az új pályázók és minden tevékenységünkkel azonosuló óvodai testület. Az adományozott címet három évente a tavaszi közgyűlésen ünnepélyes keretek között vehetik át a méltónak talált óvodai testületek.” (nephagyományorzok.hu) Az Egyesület kötelékében 2025-ben kilenc óvoda büszkélkedhet a Néphagyományőrző Mesteróvoda címmel. Mind elkötelezettek a néphagyomány-éltetés mellett, fontosnak érzik a népi kultúra átörökítését a következő nemzedéknek. Az óvodák mind más területen mutatnak fel kiemelkedő eredményeket, ami közös az, hogy mindannyian a helyi közösségben népszerűsítik nevelési elveiket, a népszokásokat és mutatják meg szűkebb lakókörnyezetükben is. A teljesség igénye nélkül: Cigándon minden helyi eseményen jelen vannak: bélesfesztivál, Márton nap, advent és karácsony, vásáros, farsangi mulatság, zöldágjárás melyek helyszíne sokszor a helyi Múzeumporta. A Szentendrei Bimbó utcai és Püspökmajori mesteróvodák évről évre adják elő a gyerekekkel a játékfűzést a Teréz napi találkozókon a Skanzenben. A város központjában életre keltik az adventi hagyományokat hétvégenként egészen Vízkeresztig a „Menjünk mi is Betlehembe” rendezvénysorozat keretein belül. Vízkeresztkor már közösen játsszanak a város többi óvodájával karöltve. A SZÓNÉK képzési alkalmain is aktív szerepet vállalnak. A Székelyudvarhelyi mesteróvoda minden évben megszervezi a magyar óvodapedagógusok képzését Erdély szívében. Vendégül látják az évről évre visszatérő Magyarországi óvodapedagógusokat is. A Gombán található Gólyafészek óvoda minden olyan tevékenységgel megismerteti a gyerekeket, amelyek a városban nevelkedőknek már nehezen elérhetőek: kukoricát törnek, krumplit szednek fel, vezetik a szüreti felvonulást, kistérségi továbbképzést is tartanak rendszeresen. A Jászszentlászlói mesteróvoda is rendszeresen tart „Szomszédoló” címmel kistérségi szakmai napot, játszóházat, A Gödöllői mesteróvodában hangsúlyt fektetnek a mozgásfejlesztésre, a néptánc alapjainak lefektetéséhez, a hagyományok éltetésére városi környezetben is. A Tatai Fürdő utcai óvoda a helyi értékeket mutatja meg óvodásainak, pl. a molnárság és a malmok világát. Az Esztergomi mesteróvoda a helyi közös ünneplésben vesz részt tíz éve karácsonykor, télűző és Márton napi rendezvényük városrészi szinten is megmozgatja az embereket. Az óvodapedagógus képzésben is szerepet vállalnak. A tehetséggondozás is jelen van nevelésükben, ezt segíti a kapcsolattartás helyi művészekkel, múzeumokkal, továbbképzéseken való részvétel és a megszerzett tudás kamatoztatása a gyerekek fejlesztésének érdekében. A tehetséggondozó műhelyekben is jelen vannak néphagyományok, a népi díszítőművészet elemei és a népi tárgyi kultúra. A 2026-os évben újra lehet pályázni a megtisztelő címre, a pályázat megírásában segítség lehet a mesteróvodák éves beszámolója, mely az egyesület honlapján elolvasható teljes terjedelmében.
Nádasiné Nimmerfroh Ildikó: „Tessék, tessék jó portéka!” Esztergomi Szentgyörgymezei Néphagyományőrző Mesteróvoda vásári szokásai Óvodánkban
2022-ben elindított „Szentgyörgyvirág” mesterprogram keretén belül kutatom a helyi és környékbeli népszokásokat, hagyományokat. A vásárokról több adat fennmaradt, az interjúk során a helybeliek is megosztották velem emlékeiket. Esztergom már az 1700-as években Gyertyaszentelő, Orbán, Magdolna és Mindenszentek napján tarthatott vásárt (Pifkó 2015:101). Kövecses Varga Etelka (etnográfus régész) kutatásai alapján tudjuk, hogy városunkban jelentős volt a mézesbábosok szerepe, ezért óvodánkban mindenképpen sütünk a gyerekekkel közösen mézeskalácsot. 1896-ból öt mester neve is fennmaradt, Bernvalner Lajos mester hagyatékát 1970 óta a Balassa Bálint Múzeum őrzi. A Bernvalner-műhelyből a mézestészta alapreceptje is fennmaradt, több más recepttel együtt. Az ütőfákat maga a mester faragta ki, a szaggatókat bádogossal készítette el ezzel szaggatták a cifrázott árut. Manapság ezt szintén mézeskalácsnak hívják, régen sziruptésztából készítették. A csomagolást a búcsúra, vásárra induló nap előtt végezték. Mindenkinek megvolt a maga körzete, amit a többiek tiszteletben tartottak. Szombaton, piac napokon is árultak. Általában áprilistól decemberig jártak ki árulni, búcsúkba, Úrnapján, Mindenszentek napján Szentgyörgymezőn. A legnagyobb bevételt a Péliföldszentkereszten tartott búcsú adta májusban. A vásárokon és búcsúkon a mézesbábosok sátrai álltak legközelebb a templomhoz. Vevőkörét a gyerekek és a legények adták. A gyerekekkel az óvodában eltöltött 3-4 évük alatt érdemes ellátogatni Balassa Bálint Múzeumba és együtt megcsodálni a néprajzi gyűjteményt (Kövecses Varga 1987: 9-40). Az 1950-es évek életét nemcsak a háború utáni szegénység határozta meg, hanem az akkori politikai vezetés is. A földeket egyik napról a másikra államosították, pedig sok családnak ez jelentette a megélhetést Szentgyörgymezőn is. Az apácákát, akik tanították a gyerekeket elköltöztették, épületüket kisajátította az állam. Adatközlőimnek vásári, piaci emlékeik a nagy szegénység miatt nem voltak, akinek feleslege volt, az inkább házról házra járt. Mindannyian emlékeznek a tejes nénire, aki kosárából árulta a tejfölt, túrót, hosszú farúdra erősített mérőedénye volt, ezzel mérte ki az adagot. A pénzt egy zsebkendőben tartotta, amit a szoknyára felkötött köténye zsebébe rejtett. Így járt házról házra a drótostót is, kést élezett, két kerekű taligával járt, a házak udvarán dolgozott. A szerszámai a hátán lévő puttonyban voltak. Már messziről kiabált: „Drótostót, itt a drótostót!” Még a zománcos edényt is befoltozta, ha lehetett. A mézeskalácsosokról volt emlékük, a búcsúkon mindig fő helyen állottak. A kisebb gyerekeknek általában mézes rózsafüzért vettek, a legények a lányoknak tükrös szívet, olyan felirattal, amilyen viszonyban álltak a lánnyal. Sokan ezzel jelezték egy-egy lánynak az udvarlási szándékukat. Ruhát, cipőt ritkán kaptak, inkább örökölték nagyobb testvéreiktől, rokonoktól. Viszont a fiúk is, a lányok is hosszú kötényt hordtak, azt mosták sűrűbben: „Ápolt és eltakart!” Jelenleg a legnagyobb vásár a Duna másik oldalán fekvő Párkányban megrendezésre kerülő Simon-Júda vásár, amely 3 napig tart. A párkányi vásárok királyi adománylevele 1724-es keltezésű, a helyi hagyomány 1546-tól számolja. A régi vásárok akár két hétig is eltartottak és hatalmas embertömeget vonzottak, ez ma sincs másképpen (Bőszéné Szatmári-Nagy 2011: 199). Óvodánk 2010-től Mihály napján tartotta a vásárt hosszú évekig, most már több éve október végén, közel Mindenszentek napjához, ahogyan az régen is volt. A hosszabb felkészülési idő. a megelőző Párkányi vásár élményhez juttatja a gyermekeket. Mindig készül mézeskalács, perec óvodánk konyháján a gyerekek közreműködésével évente többször is. Pedagógiai szempontból a gyermekek fejlesztésére kiváló alkalom a mézes sütemények készítése. A mézeskalács sütése közben bővíthetők a gyerekek matematikai tapasztalatai: remekül lehet súlyt mérni, figyelni a térfogatváltozást, számolni, tapintani. Kézügyességük fejlődik a keveréssel, kanalázással, nyújtással, szaggatással, a tojással való lekenéssel. Eközben anyagismeretre, konyhai technológiákra tanítjuk gyermekinket. A tevékenység közben van alkalom mondókát mondani, énekelni, akár mesélni is. Az együtt készített étel pedig mindig ízletesebb. A díszítésbe a nagyobb gyerekek már bevonhatók, ami egyben íráselőkészítő feladat is számukra. A csomagolás fokozza a várakozás hangulatát, munkára nevel. A vásárfiák elkészítése is közös feladat, a gyerekekkel együtt fűzünk kalárist, bőrszíjból ostort fonunk. A vásár mindig csoportok között zajlik, a portékát jó szóért, néha egy-egy feladat elvégzéséért kaphatják meg a gyermekek. A vásár hangulatát fokozhatjuk vásári képmutogatással, komédiával, ahol az óvónők akár a gyerekek bevonásával adhatnak elő tréfás népmeséket pl. a helyi gyűjtésű: A gombóc című mesét (Simonyi 2018:59).
Szeretettel osztom meg veletek az idén felfedezett, környékbeli vásáros, piacos éneket:
- versszak: “Esztergomi piacon, Túrót árul libidai labdon, Nemzeti bum-bum egy asszony.”
- versszak: “Gyere rózsám vegyük meg, Ketten hárman libidai labdon, Nemzeti bum-bum együk meg.”
A PRO URBE DÍJAS A MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA ELISMERŐ OKLEVELÉVEL KITÜNTETETT Szentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közössége (SZÓNÉK) 2025/2026 évi eseménytervezete a XXXIV. évre
„Mint a nép nevelője, a hazának akarom szentelni életemet.” (250 éve született Brunszvik Teréz, aki létrehozta Budán, a Mikó utcában kisdedóvó intézetét, amit Angyalkertnek nevezett el.)
2025. október 10. A XXI. TERÉZ-NAP a Skanzenben, amit ez alkalommal ANGYALKERTNEK nevezünk el. Fővédnök: Dr. Balatoni Katalin – BM „Égi madárkák gondviselője…” játszó bemutató énekkel, mondókákkal, mozgásokkal a Bimbó és a Püspökmajor Mesteróvodákkal. Köszöntő előadók: Dr. Faust Dezsőné – NÓE, Brunszvik Teréz örökbe hagyott gondolatairól Turi Attila – MMA, a kisgyermekek művészeti nevelésének fontosságáról Horváth Szilárd – MTV és a Búzaszem Iskola, a mai kihívásokról Csonka Takács Eszter – Skanzen igazgatója, a NÓE pályázatáról (Részleteket a Teréz-napi eseménysorban, hívogatóban)
2025. november 20. „Süss ki, süss ki napocska, Isten napocskája…” ének-zenei nevelés az Evangélikus Óvodában Előadó: Csesznák Éva ny. óvodaigazgató Kézműveskedés: ritmushangszerek készítése 2025. november 29; december 6; 13; 20; és 2026. január 6, kedd. „Menjünk mi is Betlehembe!” és „Három királyok napján…” Luther tér, Dumtsa korzó, Fő-tér
2026. január 21. „Bűvös lélek szállj belé…” rajzolás, festés, mintázás a Központi Óvodában Előadó: Bereznai Beáta Kézműveskedés: krumpli-nyomdázás
2026. február 19. „Volt egyszer egy…” mese, vers a Szivárvány Óvodában Előadó: Starkné, Kató Ibolya Kézműveskedés: bábkészítés a meséhez
2026. március 18. „Beültettem kiskertemet…” a külső világ megismerése a Püspökmajori Óvodában Előadó: Szigethy Miklósné Kézműveskedés: madárriasztó csúzli-csörgő, csúzli készítése.
2026. április 24. A NÓE Tavaszi Találkozója Inárcson
2026. május 14. „Kezed, lábad mozogjon…” mozgásfejlesztés a Református Óvodában Előadó: Fekete Miklósné Kézműveskedés: gúzsszúró és ugráló-kötél készítése
2026. június 11. Záró-alkalom az új Szent András Óvodában Összeállította: Papp Kornélia A SZÓNÉK alapító vezetője