A XXI. Teréz nap alkalmából megjelent Kisdedóvók lapja letölthető verzió
2025.. év bejegyzései
Szellemi Kulturális Örökség
Október 17-én ünnepélyes keretek között hirdették ki, hogy a Néphagyomány-éltető Óvodapedagógusok Egyesületének több évtizedes néphagyományok átadása iránt elkötelezett közössége bekerült a Szellemi Kulturális Örökség jó gyakorlatok regiszterébe!
Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (a továbbiakban UNESCO) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt. 2014 októberéig 161 állam nyújtotta be csatlakozási szándékát, s került ezáltal az egyezményben részes államok sorába.
A szellemi kulturális örökség alapvetően szóban, tudásban, képességekben, szokásokban létező, és az élő közösségekhez kapcsolható kulturális gyakorlat. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség, amelyet a közösségek állandóan újrateremtenek, közös identitást és folytonosság érzést nyújt számukra. Az egyezmény célja ezen közösségi gyakorlatok megőrzése, az önálló kulturális arculattal rendelkező közösségek identitásának megerősítése, ezáltal a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése, valamint a nem tárgyiasult és gyakran kihalással fenyegetett kifejezési formák jelentőségének tudatosítása, az ilyen örökség-elemek védelme.
Az Egyesületünk ügyvezető elnöke Szigethy Miklósné Ildikó által beadott felterjesztést hazánk szakemberein túl az Unesco is érdemesnek találta a felvételre. Az elismerés mindannyiunkat büszkeséggel tölt el, jó érzés egy ilyen közösség tagjának lenni!
Az átadó ünnepségen felléptek a Szentendrei Püspökmajori és a Bimbó utcai Mester óvodák gyermekei és óvodapedagógusai, az oklevelet az államtitkártól vehette át elnökünk.
A népi örökség éltetése, újrateremtése a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesületének gyakorlatában:
A program célja az óvodás gyermekek harmonikus, örömteli fejlődésének elősegítése a népi hagyományok gazdag eszközrendszerének segítségével. A természetes módon teremtett érzelem és örömteli szokáscselekvések, a „láthatatlan nevelési eljárások” hatása sokoldalú gyermeki fejlődést eredményez. A program arra ösztönzi az óvodapedagógusokat, hogy a Kárpát-medence-szerte ismert néphagyományok mellett fedezzék fel és alkalmazzák a helyi folklór elemeit is. Az óvodai nevelés során szoros kapcsolatba kerülnek az óvodák a családokkal, ugyanis az óvodás korú gyermekek szüleit bevonják a mindennapjaikba. Így a családok is megismerik azokat az örökségelemeket, amiket a gyermekek is átélnek, a szokások sok család életébe, mindennapjaiba beépülnek.
XXI. Teréz nap Szentendrén
XXI. Teréz nap Szentendrén
Idén is megrendezésre került Szentendrén a Néphagyomány-éltető Óvodapedagógusok Egyesülete
és a Pro Urbe díjas;
valamint a Magyar Művészeti Akadémia Elismerő Oklevelével kitüntetett Szentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közössége hagyományos őszi találkozója,
a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba
2025. Mindszent havának 10. napján.
XXI. TERÉZ-NAP
ANGYALKERT
címmel került megrendezésre Brunszvik Teréz emlékére.
„Mint a nép nevelője, a hazának akarom szentelni életemet.”
(Brunszvik Teréz)
250 éve született Brunszvik Teréz, aki létrehozta Budán, a Mikó utcában kisdedóvó intézetét,
amit Angyalkertnek nevezett el.
XXI. Teréz napi találkozó Szentendrén
XXI. TERÉZ-NAP
ANGYALKERT
címmel
„Mint a nép nevelője, a hazának akarom szentelni életemet.”
(Brunszvik Teréz)
SZÓNÉK 2024-25-ös év beszámolója
Néphagyomány-éltető Mester Óvodák beszámolója 2025.
Kaláris 2025. július
“Édes Erdély ízei” 2025.
Élménybeszámoló a 2025-ös Erdélyi útról
Kedves Olvasó!
Hosszú évek óta kiválóan szervezi és vezeti májusban az erdélyi kirándulást Kertész József, akihez volt szerencsém csatlakozni idén is. Sokszor hallottam, hogy aki egyszer Erdélyben járt, az örökre a szerelmese lesz a tájnak és az embereknek. Ez velem is így történt. A hegyek, a hágók, a sziklák, a folyók és a völgyek mind-mind egy csoda! Idén is a Királyhágón át közelítettük meg Nagyváradot és gördültünk tovább Marosvásárhely után Székelyudvarhely felé. Az épített környezet is lenyűgöző, a Kultúrpalota homlokzatán örömmel fedeztük fel a két Bolyai domborművét más híres magyarok mellett. A szállásra érkezés előtt még megálltunk Farkaslakán, ahol Hadnagy Jolán ízes és tartalmas elbeszélését még órákig hallgattuk volna Tamási Áronról. A Székelyudvarhelyi szakmai nap témája a “Népi hangszerek. Készítésük és alkalmazásuk az óvodában” volt. A délelőtt folyamán ezer és ezer ötlet fogalmazódott meg bennem Bíró Lajos előadása alatt (és nemcsak bennem). A gyermekek játéka Farkas Emőkével fantasztikus volt, pislogni sem mertünk, nehogy lemaradjunk valamiről. A délutáni tevékenységek is magas színvonalat képviseltek, a citeratanulás mindenkit lenyűgözött, hiszen röpke 50 perc alatt az alapokat elsajátítottuk Bíró Lajos vezetése mellett. A már ismerős néptáncos házaspárral kitáncoltuk magunkat a vacsora előtt. Másnap folytattuk utunkat, bár az esős idő miatt módosítani kellett az útvonalat. Segesvár középkori hangulata, a Székely kő és Torockó látványát az eső sem ronthatta el. Az este folyamán két szivárványt is láttunk, ami hol a Székely kő előtt, hol felette jelent meg! A falumúzeum, a vízimalom és az unitárius templom látványa maradandó élményt jelentett. A hazafelé tartó utunkat is az eső szegélyezte, de Nagyszalontán már szép idő várt minket, ahol Arany János nyomában jártunk. Mit jelentett nekünk résztvevőknek ez az út? Flow élményt, feltöltődést, összetartozás érzését és inspirálódást a hétköznapokra és elsősorban azt, hogy jövőre is ott szeretnénk lenni az utaslistán! Köszönjük a vendéglátást a Napsugár Néphagyományőrző Mesteróvodának a tartalmas vendégvezetést Kertész Józsefnek!
“Manapság már nemigen van olyan ember, akit régi szokás szerint vándornak lehetne nevezni. De ha mégis volna, mutatóba egy legalább, vándorútjából az az egy sem hagyná ki Erdélyt bizonyosan.”
Nádasiné N. Ildikó
“Kicsiny dió”
SZÓNÉK ÖNKÉPZÉSI alkalma a Bimbó utcai Mesteróvodában
















