Tartalom:
- Elnöki köszöntő – Szigethy Miklósné
- Üzenetünk van…gondolatok egy elismeréshez – Szigethy Miklósné
- Gondolatok a Teréz napról – Papp Kornélia
- Világnapok az életünkben SZÓNÉK – Papp Kornélia
- SZÓNÉK éves eseménytervezete – Papp Kornélia
- A Premontrei Kikelet Óvoda első Bázisintézményi programja – Fodor Csilla
- Híreim SZAKMAI KAPCSOLATAINK – ról – Faust Dezsőné
- „ Hol volt, hol nem volt” – Csuri Ferencné
- Szentgyörgymezei Óvoda Karácsonya – Nádasiné Nimmerfroh Ildikó
Kedves Mindnyájan!
Kassák Lajos-Advent van (részlet)
Advent van, s átjárja lelkem
a szeretet és az emlékezés.
Rájövök ismét-tán ezredszer-,
hogy szépen élni gyakran túl kevés.
Szeretni szóban és tettekben,
hinni, remélni szüntelen.
Táplálni kell mosollyal, öleléssel,
hogy emléked hibátlan legyen.
Ezzel a versrészlettel, szeretnélek Benneteket köszönteni, advent első vasárnapja után! Nagyon szeretem ezt a versét Kassáknak, mert mindig azt érzem, amikor olvasom, hogy azokat a mondanivalóimat foglalja össze, amit szeretnék másokkal megosztani.
A most megjelenő Kalárisban, emlékezni szeretnénk az őszi Teréz napi találkozóra, és bízunk abban, hogy jó érzés mindenkinek az együtt töltött napra visszagondolni. Megosztani veletek, hogy a remény, a hit a munkánkban, hogyan tud előre vinni, még akkor is, ha több bennünk az aggodalom a jövőnk iránt! Erről is olvashattok a gödöllői Premontrei Kikelet Óvoda írásában.
„Szeretni szóban és tettekben”…több évtizedes néphagyomány-éltető munka áll Papp Kornélia mögött, aki hitte, remélte, hogy munkálkodása követésre méltó! Mindnyájunk ölelését küldjük neki, mert munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia is elismerte.
Olvassátok egyesületünk hírmondóját és bátran nyissatok meg egy Word-dokumentumot, hogy megírjátok az óvodátokban történt eseményeket, mert szeretnénk egyre többen hallani rólatok. Jó lenne tudni, hogy hogyan élitek a mindennapokat? Táplálni kell a lelkünket, megosztani örömünket, bánatunkat, mert egy közösség tagjai vagyunk.
Kassák versének utolsó versszakával kívánok mindenkinek szép karácsonyt!
Muzsika szálljon a gyermek kacajból,
áhítat járja át a lelkeket!
A szeretetet, mit tőle tanultunk
naponta adjuk át mindenkinek.
Szentendre, Karácsony havának 03. napján Szigethy Ildikó
Ügyvezető elnök
Üzenetünk van…gondolatok egy elismeréshez
„Napjaink pedagógiájának egyik legnagyobb kihívása éppen abban áll, hogy nem látjuk előre, milyen tudásra is kellene felkészíteni gyermekeinket. Nem lehet tudni, hogy tíz-tizenöt év múlva milyen ismeretanyagra lesz majd szükségük a munkavállalóknak. Egyetlen dolgot lehet bizonyosan állítani: bármilyen területről is legyen szó, kreativitásra, kommunikációra és kooperációra szükség van és szükség lesz. A művészeti nevelés révén pedig éppen e három terület: az ötlet, a kapcsolatteremtés és az együttműködés fejleszthető a legnagyobb mértékben. A művészeti nevelés ráadásul a kognitív képességekre is jótékony hatással van.” Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének köszöntő szavait idéztem, ami 2022-ben hangzott el az elismerő oklevelek átadásán.
A MMA 2016-tól adományoz elismerő okleveleket a művészetoktatásban kimagasló teljesítményt elért pedagógusok, művésztanárok, közösségek, intézmények részére.
Papp Kornélia, 2023. december 4-én ezt az Elismerő oklevelet veheti át a Magyar Művészeti Akadémián. Szívből gratulálunk!
- mert Nelli 1991-ben alkotó közösséget hozott létre, tizenöt óvónővel együtt, azzal a céllal, hogy a népi kultúra szokásvilágát átörökítsék, ez lett a SZÓNÉK
- mert a munkálkodásával több kis közösség szerveződött, Filibili népdalkör, Fuszulyka színjátszókör
- 1999 óta Nelli kezdeményezésére bekapcsolódtunk a NÓE életébe, ő pedig ötödik ciklusban is a vezetőség tagja.
- már tizennyolc alkalommal szervezi az egyesület őszi, Teréz napi találkozóját
- szerkesztője a Szájról szájra, kézről kézre, című módszertani könyvnek
- 2015-ben egyedülálló adventi sorozatot indított el. A hagyomány-éltető óvodák gyermekei, karácsony üzenetét viszik, szombatonként Menjünk mi is Betlehembe címmel
- megosztja tudását, óvóképzőkben, akkreditált képzésen, óvodai közösségeknél, a gyakorlat bemutatása a célja!
A felsorolás, Nelli munkálkodásáról nem teljes, de mindenképpen mutatja, hogy mennyire elkötelezett a népi kultúra átörökítésének. Mi, SZÓNÉK-sok, ott voltunk, vagyunk mellette, vele, és most együtt örülünk az elismerésnek!
„A művészeti nevelés nemzeti erőforrás” ezek voltak az Elnök úr, záró szavai az idézett ünnepségen.
A Hagyományok Háza minden évben meghirdeti a téli népszokásokhoz kapcsolódó rajzpályázatát. A pályázat nagyszerű példája annak, hogy hogyan kapcsolható össze az ötlet, az együttműködés, és hogyan lehet fejleszteni a művészeti neveléssel a kognitív képességeket. A Bimbó utcai Tagóvoda „tehetségígéretei” két alaklommal indultak a pályázaton és nagy büszkeségünkre az előző évben korcsoporton belül, első helyezettek lettek a beküldött festmények, az idei évben pedig minden beküldött gyerekmunka különdíjat kapott! Büszke vagyok Füzy Nagy Zsófi óvodapedagógusra, aki fiatalon elkötelezettje a hagyományoknak, aki megtalálta a megfelelő történetet az adott szokásról, és felkészítette a gyerekeket! Lehoczky Krisztina festőművész, művészterapeuta az alkotó munkát segítette.
Óvodánk néphagyomány-éltető közössége reménykedik abban, hogy a jövő „munkavállalói” a kapott szemlélettel, kreatív felnőttekké válnak, és élő alkotó közösséget tudnak majd létrehozni.
Sokan elhintettük azt a magot, amit Nellitől kaptunk!
Szentendre, 2023. Karácsony havának első napján
Szigethyné Ildikó
a Bimbó utcai Tagóvoda vezetője
Formált tehát az Úristen a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat
és odavitte az emberhez, hogy lássa minek nevezi…
…Így adott az ember nevet minden állatnak, az égi madaraknak.”
(Mózes I. könyve 2.19-20)
*
https://photos.app.goo.gl/chrQ5t26nFdN4Q9h8
Gondolatok a XIX. Teréz-napunkról
A fenti, bibliai idézet került a szakmai találkozónk könyvjelzőjére, amit a linkre kattintva minden kedves olvasónk megtekinthet.
A résztvevő óvónők pedig merített papíron megkaptak. A könyvjelzőn kívül a kis csomagba került még a nap eseménysora; a Bimbó u. és a Püspökmajori Mesteróvodák óvodás gyerekeinek, óvónőinek bemutatott játszójának leírása;
valamint, egy-egy kitűző faszeletke, a rájuk festett kakas, bárány, liba, egérke, macska ábráival.
Ezen a napon minden pillanat a körülöttünk élő állatokról szólt. A Skanzen Vigadóban, (amely központi, fedél alatti helyet adott rendezvényünknek), kiállításon hat óvoda óvónői, óvodásai mutatták be az általuk készített különféle állatokat.
Visszajelzések alapján fantasztikus volt.
A szakmai napot az óvónői „Filibili” Népdalkör kezdte három, állatos népdal zengedezésével.
Ezután Dr. Sári Zsolt, a Skanzen főigazgató helyettese személyes hangulatú, óvónő édesanyjára emlékező köszöntése következett.
Fülöp Zsolt Szentendre város polgármestere köszöntőjében kiemelte az óvónők „magvető” szerepét, példamutatásuk fontosságát.
Szigethy Miklósné Ildikó, a NÓE elnöke köszöntőjében az óvodába is bevihető világnapok, kiemelt napok lehetőségéről beszélt.
A köszöntők után igazán elkezdődött az állatokról szóló napunk.
Bodoki József Márton III. osztályos tanuló, egykori óvodásunk, mesélte el „A tréfás farkas” című népmesét.
„Milyen házi állatok vannak a Skanzen Nagykunsági állattartó tanyáján” című vetített képes előadásában Bokonics Kramlik Márta mb. osztályvezető remek tolmácsolásában az óvodás csoportok látogatásának lehetőségeiről is beszámolt.
Őt követte Hibbey Zsombor őrségi gazdálkodó, aki színes, énekeltetős, szintén vetítettképes előadásában az életünkből hiányzó állattartásról, a háziállatok emberhez fűződő, embert nemesítő kapcsolatáról beszélt. A részvevők visszhangja alapján, nagyon elgondolkodtató, érdekes előadás volt.
Ezután átsétáltunk a Skanzen tanyaudvara mellé, ahol lelátónkat a Dusnoki malom halmocskája biztosította. Innen már őszi napsütésben néztük meg a Bimbó u. és a Püspökmajori Mesteróvodák viseletbe öltözött óvodás gyerekeinek, óvónőinek bemutató játszóját, amely természetesen állatokról szólt. Nagyszerű, vidám, játékos, énekes, mondókás, önfeledt játékukat a szamaras kordé remekül tette egésszé, kerekké.
Rövid, karámba zárt állatok nézése után tértünk vissza a Vigadóba és fogyasztottuk el pásztortarhonyás ebédünket.
Már kanalazva a pásztortarhonyát a vásárosok portékáit válogattuk és kezdődött a szokásos kézműveskedés öt csoportban. Készültek a zokni-libák, lovacskák; madarak, állatos fejdíszek, amiknek felvételével a gyerekek bárányokká, medvékké, kutyákká, macskákká varázsolják majd magukat az otthoni óvodákban.
Volt állatos mesehallgatásra, valamint mondókák és énekek tanulására is lehetőség.
Ráadásként, a SZÓNÉK-ból kisarjadzott „Fuszulyka” Mesejátszókör mutatta be „A nyuszi varázsigéje” című sok-állatos, bábos játékát, – nagy sikernek örvendve.
Azok a kedves olvasóknak, akik képes beszámolót vártak, jelzem, hogy kérésünkre forgatott napunk eseményeiről a TV Szentendre. Nem kaptunk linket, de aki szeretne bepillantás nyerni fényes napunkról, az a Google keresőbe írja be:
TV Szentendre 2023.10.16. Szentendre ma
- perc 40 mp. –től, 16 perc -ig láthat részleteket. Sajnos csak néhány perc a jó két órás forgatásból.
Zárásként, néhányan összefoglalták a tapasztaltakat az óvodásoknak szóló Állatok Világnapjáról, a XIX. Teréz-napunkról.
Köszönet a hat szentendrei óvoda óvónőinek és a hátérben lévő támogatóknak a sok-sok segítségéért, előkészítő, kiegészítő munkákért. A közösségbe kovácsolódóknak, hogy így sikerült a szakmai napunk
Majd közösen zengedeztük el, a Budai Ilonkától 2007-ben tanult, azóta himnuszunkká vált „Isten áldja meg a magyart!” énekünket.
Szentendre – Pilisszentlászló, 2023. november 28.
Papp Kornélia
a SZÓNÉK alapítója
„Az esztendő világnapjai az óvodai nevelésben”
A SZÓNÉK 2023/24-es nevelési évének második eseménye november 21-én volt.
A Zene Világnapját ünnepeltük a Szentendrei Evangélikus Zenei Óvodában.
Ezen a napon előadónk, a Príma primissima díjas Soós Réka népzenész, néptáncos; a Filibili művészeti vezetője volt. Beszélt saját tapasztalatairól az óvodás gyermekeknek a zenéhez való viszonyáról, majd 4-5 új éneket, népdalt tanultunk meg tőle. Vikár Béla több mint száz éves viaszlemezeiből, kopírozásában hallgathattuk meg a tanult dalokat.
Ezután a Csillag vegyes korú csoport nagyobb gyermekei, – Csesznák Éva hangszeres (tilinkó és citera) muzsikájával, valamint Tóth Szilvia és Hideg Julianna óvó nénik együtt játszásával, – különféle ritmust játszó hangszereikkel, őszi játékukat mutatták be. Hallhattunk dúdolót, madársípot; diót ütögettek össze. Harangjátékot, dallam harangocskákkal; ritmust ütögettek, konyhai eszközökkel és lábdobogással. Végül páros táncra kerekedtek, karikázójukba bekapcsolták a SZÓNÉK tagjait is. Remek összeállítást, eleven játékot láthattunk, hallhattunk.
A kézműveskedésben is különféle ritmust játszó egyszerű, népi hangszerek készültek: csúzli csörgő, vászonbaba diócsörgő, brekegő.
Végül ebédre, a gyermekjátszóra utalva, zalai recept alapján készült dödöllével, („egy tál dödölle…”) és madártejjel kényeztettek el bennünket.
Köszönjük az óvoda munkatársainak, gyerekeinek a hasznos, emlékezetes, vidám napot.
Arra is volt időnk, hogy megbeszéljük az adventi szombatokon való részvételeket is.
Bízom benne, hogy a zene napján, mindannyian gazdagodtunk, tölthettük tele tarisznyánkat.
Pilisszentlászló, 2023. november 27.
Szeretettel: Nelli
A PRO URBE DÍJAS
Szentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közössége
(SZÓNÉK)
2023/2024 év
Eseménytervezete a XXXII. Évre
„Ég szülte földet, föld szülte…”
Az esztendő világnapjai az óvodai nevelésben
- okt.13. „Kecske mondja: mek, mek, mek…”
Az állatok napja, játék a Nagykunsági állattartó tanyán.
A Skanzenben
2023.november 21. „Szél fújja, fújdogálja, harmat hajdogálja…”
A zene napján, a gyermekek énekes játékai
Előadó: Soós Réka népzenész, néptáncos
Kézműveskedés: petyegtető, nádi hegedű
Evangélikus Zenei Óvodában
- december 2; 9;16; 23; és 2024. január 5, vagy 8. „Menjünk mi is Betlehembe!”
Luther tér, Dumtsa korzó, Fő-tér
- január 22. „Lóg a lába, lóga. Nincsen neki dolga.”
A magyar kultúra napján, a gyerekek játéka.
Előadó: a Kulturális Kht.-ből vagy a Skanzenből
Kézműveskedés: zokni labda; botfaragás.
A „Hétszínvirág” Óvodában
- február 21. „Szem, szem gyűrű, arany gyűrű…”
Az anyanyelv napján, a gyermekek játéka.
Előadó: Szigethy Miklósné óvodavezető
Kézműveskedés: kendőhímzés, gyűrűkészítés gyöngyből
A Bimbó utcai Óvodában,
- március 21. „Szoknyát varrat a bodza, így készül a tavaszra…”
A nemzetközi költészet napján a gyermekek mondókás játéka
Előadó: Kertész József erdész versmondó
Kézműveskedés: zokniló készítés.
A Püspökmajori Óvodában
- április ?, A NÓE Tavaszi Találkozója
A tánc napja
- május 17. „Elmegyünk mi Budára…”
A múzeumok napján óvónőkkel, esetleg egy óvodás csoporttal.
Előadó: Csörsz Katalin múzeumpedagógus, magyar dráma-tanár
Kézműveskedés: amit kínálnak.
A Mesemúzeumban, Bp. Döbrentei tér
- június 5. „Indulj el egy úton, én is egy másikon…”
A környezetvédelem világnapján óvónői kirándulás
Összeállította: Papp Kornélia
A Premontrei Kikelet Óvoda első Bázisintézményi programja
- november 9-én tartottuk óvodánk jó gyakorlatát bemutató, első bázisintézményi programunkat „Márton napi szokások a hagyományőrzés és az egyházi nevelés jegyében” címmel.
Ebből az alkalomból szent Márton naphoz kapcsolódó néprajzi, egyházi ismeretekről, óvodai tevékenységek tervezéséről szóló előadást, majd Márton napi szokásokból, énekekből, mondókákból, játékokból álló komplex dramatikus játékfűzést láthattak az érdeklődő pedagógusok.
A Budapesti POK képviselője, Rózsa Edit is örömmel vett részt a tevékenységekben, hiszen látta, hogy egyházi intézményként olyan programot biztosítottunk, mely minden óvoda számára elfogadható és alkalmazható lehet a mindennapi élet során. A találkozást kötetlen együttlét mellett közös ötleteléssel, jó hangulatú beszélgetéssel zártuk.
Azzal a szándékkal pályáztunk a Bázisintézményi címre, hogy visszaigazolást kapjunk munkánk minőségéről, szakmai elismerést jó gyakorlatunkról. Bár erre az alkalomra kevesen tudtak eljönni, mégis jó érzés volt, egy megerősítés számunkra, hogy jót jól csinálunk, és ezt másoknak is megmutathattuk. Mindenki számára feltöltődést, megújulást hozott közösségünkben, így izgatottan várjuk a következő alkalmat.
Ez egy jó rá hangolódás volt a 2024. áprilisi NOE találkozóra, Gödöllőn, melyre mindenkit sok szeretettel várunk.
Gödöllő, 2023.11.28.
Fodor Csilla
Premontrei Kikelet Óvoda
óvodavezető
Híreim SZAKMAI KAPCSOLATAINK – ról
MPT A Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályával a kapcsolattartás folyamatos. Így nyílt lehetőségem, hogy online módon részt vehettem az AMIT (Amerikai Magyar Iskolák Találkozója éves rendezvényén. Az idegen nyelvi környezetben a magyar nyelv (anyanyelv) megtartása érdekében nagyon sok módszertani lehetőséget mutattak be, meghatározták közös feladataikat is. Nyaranta nyári táborokat szerveznek M.o-n. Helyszínnek javasoltam a Skanzent, kiemelve, hogy a magyar népi hagyományok átadási folyamatában milyen meghatározó fontosságú az anyanyelvi nevelés. Az MPT.vel a kapcsolatunk erősödik: Csúri Ferencné Marika egyesületünk elnökségi tagja (Jászszentlászló) bekapcsolódott a most alakult Pedagógiai Információs Szakosztály munkájába.
Közben nagy megtiszteltetés is ért, az MPT elnöksége – a Kisgyermeknevelési Szakosztály javaslatára – Ádám György Érdeméremmel jutalmazott.
ORSZÁGGOS KÖZNEVELÉSI TANÁCS Az MPT Szakmai Kollégiuma meghívta az újjáalakult az OKNT (a minisztérium tanácsadó testülete) ped.társasági tagjait.(Hamar Pál elnök, Egyed Zsuzsa, Rapos Nóra.) Zsuzsa az óvodai vonalat képviseli. A jövőben a „kérdéses helyzetekben” egyesületünk véleményét, állásfoglalását részére is továbbíthatjuk. Az OKNT ülései nyilvánosak, személyesen is részt lehet venni.
SOPRONI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Karának dékánhelyettese Kissné dr. Zsámboki Réka Mestertanár Aranyérem kitüntetést kapott. A szakmai kapcsolatunk hosszú ideje tart, Egyesületünk több alkalommal tartott előadást az óvodapedagógus hallgatóknak. Gratuláltam az óvónői hivatás ’dícséretes alapozásáért” kapott elismeréshez.
VERESEGYHÁZ A Kéz a kézben Óvoda testületével a több évtizedes kapcsolat felfrissült, új tagokat köszönthetünk Néphagyományőrző munkaközösségük Boldizsárné Gergely Ida vezetésével (Lévai úti Tagóvoda) a felújított Tájházban az óvodás gyermekeknek népi életmódot, játékokat, kismesterségeket felidéző foglalkozásokat szervez. A gyermekek az óvónőikkel, mesterekkel megélt örömteli tevékenykedéseik során (jómagam is megtapasztaltam), maradandó élményeket szereztek.
JÁSZSZENTLÁSZLÓ A Szomszédoló dramatikus játéknap az egyesületünket képviselő zsűritagjai és állandó meghívottjai kitüntetése alkalmából köszöntötték a nyugdíjba vonuló Csúri Ferencnét, a játéknap kezdeményezőjét, aki Pedagógusnapon – Egyesületünk felterjesztésére – Brunszvik Teréz Díj kitüntetésben részesült.
Gödöllő, 2023.11.30 Faust Erika
„Hol volt, hol nem volt…”
Dél-Alföldi régióban Szegeden szervezett rendezvényünk jelentős eseményét szeretném megosztani veletek, amely sokrétűen dolgozta fel a mese hatását kisgyermek korban. Dr Szeri Istvánné a József Attila Tudomány Egyetem Pedagógus Karának volt tanárának kitűnő szervezésében valósult meg.
A rendezvény fő újdonsága az, hogy szülők és szakemberek együtt voltak megszólítva, valamint a rajzpályázatokkal a gyermekek is be lettek vonva, munkájukért díjazásba részesültek.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, valamint a Szeged és Környéke Területi Kör
„Hol volt, hol nem volt…” címmel szakmai tanácskozást szervezett óvodák nevelőközösségének, óvodapedagógus hallgatóknak, szülőknek.
A tanácskozás megerősítette a magyar népmesék fontosságát szakemberek és szülők számára. Dr. Göbör András a Juhász Gyula Pedagógus Kar egyetemi docens megnyitója után, Dr Gönczöl Andrea az ELTE Tanító és Óvóképző Kar egyetemi adjunktusa „Olvasóvá nevelés óvodáskorban” – nagyszerű előadása gyakorlati segítséget nyújtott pedagógusok és szülők számára.
A rendezvény helyszínén lehetőség volt Harsányi Zsuzsanna festőművész – „Az életöröm mindannyiunké” – kiállításának megtekintésére, amely egy segélykiáltás, mellyel a festőművész szeretné felhívni a figyelmet az értelmi sérüléssel élő embertársainkra.
Bardócz Orsolya mesemondásával elkápráztatta felnőtteket és gyermekeket egyaránt.
Tudni kell Orsi, Benedek Elek ükunokája, aki üknagyapja szellemi örökségét tárja elénk.
Neki is köszönhetjük, hogy Benedek Elek ma is itt van közöttünk.
A rendezvényt, azért is kívántam megosztani veletek, hogy ennek lesz folytatása jövőre. Ha érdeklődéseket felkeltettem, akkor 2024-ben legyetek részesei! Köszönet Dr Szeri Istvánnénak, hogy mert nagyot álmodni és az álom bennünk valóra vált!
Csuriné Marika
Esztergomi Szentgyörgymezei Óvoda
Néphagyományőrző Mesteróvoda
„Szentgyörgymező Karácsonya”
Az Esztergomi Szentgyörgymezei óvoda adventi hagyományai
Óvodánkban a négy hetes advent ideje alatt készülünk a karácsonyra. A folyosókat, csoportszobákat karácsonyi díszbe öltöztetjük előtérbe helyezve a hagyományos elemeket. A gyermekekkel közösen készítjük el az adventi koszorút és minden héten meggyújtjuk az adott számú gyertyát. Hagyomány, hogy az Ég a gyertya… kezdetű dalt énekeljük gyertyagyújtáskor. Ajándékot is készítünk a gyermekekkel a család számára, amelyet titokban kell tartaniuk. Közösen sütjük, díszítjük a mézeskalácsot, bejglit. Miklós napon a tornateremben összegyűlve közösen várjuk a Mikulás érkezését. Énekelünk, verselünk, a kollégákkal bábjátékot adunk elő a várakozás perceiben. A Mikulás csak megjelenik, elhalad az udvaron, integet a gyerekeknek. Miután elmegy a csoportszobákban ott várja a csomag a gyerekeket. Láncos Miklós alakját a nagycsoportosokkal idézzük meg, játékosan próbára téve, vizsgáztatva a többi gyermeket. Az óvodai karácsony ünnepnapján mindenki szép ruhában érkezik. Halkan szól a karácsonyi zene, az asztalokat ünnepi terítővel terítjük le, mécsest gyújtunk. Elmondjuk a karácsonyi verseinket, énekeinket, karácsony történetét elmeséljük. A gyermekek ezen a napon viszik haza az elkészült ajándékokat és a kihajtott, Luca napján ültetett búzát. A közös ünneplést betlehemes játékkal gazdagítjuk, amelyet hol óvodánk pedagógusai, hol a hozzánk járó óvodapedagógus hallgatók adnak elő a gyermekeknek.
Esztergom része Szentgyörgymező, ahol óvodánk is található. Kapcsolatunk a helyi Olvasókörrel, a plébániával, a helyi képviselővel hosszú évek óta nagyon szoros. 2015 óta Erős Gábor (országgyűlési képviselő, volt óvodásunk) kezdeményezésére a templom előtt szerepelnek nagycsoportosaink „Szentgyörgymező karácsonyán”. Az ünnepséget a városvezetés, a szentgyörgymezei plébánia és a helyi karitás vezetői is támogatják. A rendezvény célja a településrész lakosainak összefogása, az együtt ünneplés és az összetartozás érzésének erősítése. A fenyőfát már december elején felállítják a templomtéren, amelyre a kezdetektől mi készítjük és visszük a hagyományos díszeket. A feldíszítésbe a jelen lévő gyerekeket is bevonjuk, hogy mire összegyűlik a lakosság, sötétedésre teljes pompájában ragyogjon a fa. Rövid köszöntő után következnek óvodásaink, akiket utána meleg teával és süteménnyel kínálnak meg a helyi asszonyok. A programot környékbeli művész koncertje, előadása zárja. Minden évben igyekeztünk olyan népszokást megmutatni, amelynek helyi eredete is van: pásztorok adománykérése, pásztorjáték, kántálás, karácsony története. Csoportommal már négyszer lehettünk részesei az ünnepnek. Legutóbbi alkalommal igyekeztem helyi és környékbeli szokásokat megmutatni „Szentgyörgyvirág” mesterprogramomhoz hűen. A gazdasszony, a pásztor szerepét mindig felnőtt játssza, a kántálók és a ház népe egyszerre mondja verseit. Ezúton teszem ezt közkinccsé számotokra és biztatlak benneteket, hogy keressétek, kutassátok a helyi hagyományokat, hiszen ez ad egyedi ízt, arculatot néphagyományéltető óvodáinknak.
Kollégáim nevében is kívánok Áldott szép karácsonyt mindenkinek!
Nádasiné Nimmerfroh Ildikó
az Esztergomi Szentgyörgymezei Néphagyományőrző Mesteróvoda mesterpedagógusa
Kántálás és pásztorok vesszőhordása
„Kell-e nektek angyali vigasság?”
Eszközök: aranykapu, szék, terítő, koszorú, gyufa, alma 2 füles kosárban, fonott kalács, kolbász és hurka, pásztor kellékei, csörgő és láncos botok, tarisznyák, vesszőköteg, nagykendő
Az énekeket dőlt betűvel szedtem, a gyermekek által mondott rigmusokat félkövérrel.
A lányok kézfogással körbejárnak a színpad szélén, a gazdasszony (óvodapedagógus) kíséri őket, az utolsó kettő gyermek kaput tart. Többszöri éneklés után bújnak csak át.
Egy aranyalma, meg egy szép lány, a szép leány most öltözik, az aranyalma most bimbózik, bújj által, bújj által, te szép aranyalma. /5-6-szor/
Többször körbejárnak, majd a kapu alatt is, végül félkörben kiállnak a színpad szélére.
Gyerekek: Anyám, mi már úgy várjuk a karácsonyt, hányat kell még aludni?
Gazdasszony: Már csak 12-t, ma advent harmadik vasárnapja van, gyújtsuk meg a harmadik gyertyát!
A középen álló kisasztalon van az adventi koszorú, amíg a gyertyát meggyújtja a gazdasszony, addig énekeljük:
Ég a gyertya ég, el ne aludjék, a szívünkből a szeretet, ki ne aludjék.
Ég a gyertya ég, fusson a sötét, szívünkből a rosszaság is kitakarodjék.
Ég a gyertya ég, nő a fényesség, sötét földhöz a fényesség egyre közelébb.
Gazdasszony: Halljátok az énekszót? Jönnek a karácsonyi kántálók, a jókívánságokért cserébe ajándékot illik adni! Hozzátok az almát, én hozom a kalácsot!
Egy üveg alma…tíz, tíz, tiszta víz, olyan, mint a folyóvíz;
(Éneklés közbeni a kezükbe adunk 1-1 almát, ezt hozzák a kosárba és visszaállnak a helyükre!)
Kántálók érkeznek, az elsőnél láncos bot, a másodiknál csörgő bot, az utolsónál tarisznya.
A lányok a tér nagyobb felében állnak, a fiúk velük szemben, leghátul a pásztornak öltözött másik óvónő.
Bevonulásnál: Kicsiny gyerek vagyok, kis Dunára futok kis halakat fogok, kistányérra teszem, kis Jézusnak viszem! (sokszor énekeljük)
A vezető kopog a láncos bottal hármat:
Kell-e nektek angyali vigasság?
Válasz: Igen, gyertek be!
Mind a kántálók: Én kis morzsa, gyenge rózsa,
nem jártam még iskolába,
mégis tudom ezt a verset,
kis Jézuska ma született jászolba.
Ének: Fázik a kis Jézus, kemény hidegben, nincsen neki kedve, jászolba fekve. Hogy is lenne, jókedve, ilyen kemény hidegbe. Hogy is lenne, jókedve, ilyen kemény hidegbe. (kísérve a botokkal a dalt)
Gazdasszony: Hányan vagytok?
Kántáló: Tízen!
Ga.: Na, annyi felé szaladjatok!
Kántálók éneklik: Eljöttünk mi kántálni, kántálni, nem kell minket bántani, bántani, mi is fogtuk fülét-farkát, adjék kendtek egy szál kolbászt. Látom, hogy az asztalon gőzölög a málé, nem kell nekünk málé, legyen a gazdáé! (eljátszva a dallamot, a botokkal kísérve, a „nem kell” -nél dobbantva!)
Gazdasszony: Fogadjanak el egy kis almát, kalácsot!
Elteszik a tarisznyába és megköszönik. -Köszönjük!
Gazdasszony: Úgy látom érkezik a falu pásztora is!
Pásztor közönséghez fordulva: Meghozta a fiam vesszőket, meglátogatom a falubelieket, hátha adnak valamit, jó volna egy kis disznótoros kolbász, hurka, szalonna! (Lassan körbe ballag.)
Mindenki énekli:
Pásztorok keljünk fel, hamar induljunk el, Betlehem városába, rongyos istállócskába, siessünk, ne késsünk, hogy mielőbb Betlehembe érhessünk, kis Jézusnál tiszteletet tehessünk!
Koppant a bottal hármat: Jó estét adjon Isten a kedves háza népének! Karácsonyt jöttem köszönteni!
Gazdasszony: Jöjjön be!
Pásztor: Főjek meg?
Ga.: Dehogyis! Kerüljön beljebb!
Pásztor: Terüljek erre?
Ga.: Ne tréfálkozzon velem! (megfenyegeti az ujjával)
Pásztor: Áldja meg az Isten e háznak gazdáját kedves gazdasszonyát és minden családját!
Mind:
Kiskarácsony, Nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom, ha kisült már ide véle, had egyem meg melegében!
Kiskarácsony, Nagykarácsony, van-e kolbász a padláson, ha nincs kolbász a padláson, nem ér semmit a karácsony!
Pásztorok: Húzzon csak ki egy vesszőt! Kívánjuk a Jóistentől, hogy sok jószág legyen! Aztán jól tegye el, ezzel hajtsák ki a jószágot Szent György napkor! (köteg a hóna alatt)
Gazda.: Köszönöm, elteszem az ajtófélfa mellé az istállóban!
Pásztorok: Hurka, kolbász, szalonna, pásztornak jó volna, ha a gazdaasszony adna!
Gazdasszony: Tessék itt van jó szalonna, oldalas meg sonka!
Pásztorok, pásztorok örvendezve szól, amíg visszaáll a pásztor a helyére!
Közösen:
Adjon az Isten sok szerencsét,
sok kolbászt,
teli kemencét,
sok libát,
sok gyereket, minden napra kenyeret!
Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk!
Irodalomjegyzék
Balatoni Kata: Csillagrege, Örökös Stúdió, Ráckeve, 2022.
Granasztói Szilvia (szerk.) Menjünk mi is Betlehembe; Háttér Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1990.
Papp Kornélia (szerk.) Szájról szájra, kézről kézre I.-III. kötet; Geobook Hungary Kiadó Kft., Szentendre 2006.-2012.
Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások; Mezőgazda Kiadó és Planétás Kiadó, Budapest, 1997.
Tisovszki Zsuzsanna (1987.) Szentgyörgymezei népszokások; in Körmendi Géza (szerk.), Komárom megyei néprajzi füzetek 2., Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Tatabánya, 41-69. oldal.
A Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Ügyvezetése Áldott, boldog, békés Karácsonyt és nagyon Boldog Új Évet kíván az egyesületünk tagjainak és a Kaláris olvasóinak.