A 2020. szeptember 1-től érvénybe lépő EMMI rendelkezések 

hatásának áttekintése, jövőre vonatkozó javaslatok

A rendelkezések erőteljes változásokat teremtettek az óvodák működtetésében:

1. 18.§ (5) Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja. (417/2020. (VIII. 30.)
2. 12. § Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik…. hatályát veszti: oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel szövegrész     (31/2020.(VIII.31.)

    A rendelkezések közvetlen hatásának rövid áttekintése.

Kiindulópont: az óvoda, nevelési intézmény. (A 2011. évi CXC Nemzeti Köznevelési Törvény 8.§ (1) szerint.) A magyar óvodai nevelés – eddigi értékei, eredményei alapján – nem szolgált rá az óvodák működtetését, az óvodai nevelés teljes rendszerét megváltoztató, befolyásoló rendelkezésekre.

• Működtetés, foglalkoztatás:

A létező óvodapedagógus hiányból fakadó alkalmi jogszerűtlen működtetés jogszerűvé tétele, az átfedési idő kiiktatásával, a pedagógiai asszisztensek, dajkák bevonásával az óvodai nevelést „helyettesítő” gyermekfelügyeletbe, csak átmeneti megoldás lehet. 

A rendelkezéseket kényszerintézkedésnek tekintjük: legalizált egy pedagógiailag nem indokolt helyzetet. Ha ezt hosszútávon kívánják fenntartani, a magyar gyermekközpontú, életkori sajátosságokat alapul vevő – nemzetközileg is elismert – óvodai nevelés rendszerét, értékeit nemcsak megkérdőjelezi, hanem átstrukturálja. 

A rendelkezésekből fakadó, várható intézkedések a gyermekeket közvetlenül érintik. A rendelkezések „megalkotói” teljesen figyelmen kívül hagyták a kisgyermekkori sajátosságok, szükségletek, a személyhez kötődés meghatározó szerepét. Ezt bizonyítja:

• A gyermeket körülvevő sok „felnőttszereplős lét” – hatás – jogszerűvé tétele, az érzelmi motiváltság legaktívabb időszakában.

•  A gyermekek felügyeletét a nevelő-oktató munkát segítő – akár másik csoport, ill. épületbeli – személy is elláthatja. (A legjobb szándék mellett: pedagógiai kompetencia? felelősség? minőség?)
  

A jelenlegi megoldás – igaz legálissá teszi az eddig”jogtalanul” működő óvodákat. – csak átmeneti lehet. A hiányból fakadóan nem lehet maradandó cél, az óvodapedagógusi nevelőmunka helyettesíthetősége gyermekfelügyelettel. 

    2.Az óvodai nevelés.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (Alapprogram) a Bevezetés fejezetében kimondja: “Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára épít….meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.”

Óvodakép “A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik,…”

Ma az óvodai nevelési intézményekben, az Alapprogram pedagógiai alapelveire épülő helyi pedagógiai programok alapján történik a nevelés.

Az óvodai nevelés a „teljes óvodai életben” történik, most is, a nehéz COVID járvány helyzetben. Az óvodapedagógus pedagógiai, nevelői tevékenysége nem szűkül le a „nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozások” szervezésére. Nevel mintaadásával, a gyermekekkel való együttlét, tevékenység minden mozzanatában (öltöző, mosdó, szabadidő tevékenységei…) Dr.Bakonyi Anna (Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztály) szerint: „Egész nap, egyetlen percig sem fordulhat elő, hogy nem fejlesztő tevékenységet folytat a pedagógus.”

Az óvodapedagógus a célirányos egyéni fejlesztéseket, a jelölt időpontok idején tudta hatékonyan végezni, ez az értékes idő most „elveszett”, mint a gyermekközpontú szemlélet is.

Az óvodai nevelés a „családi nevelés kiegészítője”, az óvodapedagógus foglalkoztatásának módosulásával erősen csorbul az együttműködés eredményessége.

Az életbe léptetett rendelkezések megkérdőjelezik az „egész napos” nevelőmunka szükségességét, hatékonyságát. Magyarország nem kockáztathatja meg ennek a működtetési rendnek a véglegessé tételét, annak fényében, hogy a gyermekeink életében a személyiségfejlődés legmeghatározóbb időszaka az első hat év. Számunkra fontos „vezérfonal” az Alapprogram, amely a gyermekközpontúság jegyében határozza meg az óvodapedagógus személyiségfejlesztésre vonatkozó feladatait.

• Szakember helyzet
  

A kialakult helyzet kimondatlanul is felveti a szakember képzés kérdéseit.

Ismert, hogy az óvodapedagógusok egy része a végzettség után más pályát választ. A pedagógus hiány nem oldható meg véglegesen a nevelő-oktató munkát segítők képzésének a bevezetésével. Ez egyben óvodapedagóusi szakma presztisének, megbecsülésének a leértékelését is jelentené.

    Az értékelendő, hogy a pedagógiai asszisztens képzést kiemelték az OKJ-s képzés rendszeréből és a szakgimnáziumokba helyezték át. Ez minőségi igényt tükröz, de a nevelés folyamatában nem pótolhatja – nem veheti át – az óvodapedagógus teljes gyermeki személyiségre irányuló, felelősségteljes „egész napos”szerepét.    A változtatásból fakadóan az óvodapedagógus számára az életpálya modell elvárásainak teljesítése még nehezebbé válik.

A rövid áttekintés után, a neveltjeink jövője és magyar óvodai nevelés értékeinek védelmében, a szakmai értékteremtés jegyében a jövőre vonatkozó javaslataink:

 

• A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy gyermekekfelügyeletet csak „átmenetileg” láthat el, nem tölthet be óvodapedagógusi státust.

 

• Az „átmeneti rendelkezések” után, az óvodai nevelésben az óvodapedagógus szerepe legyen újra a meghatározó.
• Az átfedési idő a gyermekek érdekében legyen újra biztosított.
• Az Alapprogram bárminemű módosítása, minden esetben a szakma képviselőinek, szervezeteinek bevonásával, nyilvános egyeztetések során történik.

 

• A felsőfokú óvodapedagógus képzés felülvizsgálata, az eredményesség, a minőségi színvonal emelése érdekében, a mai követelményeknek, igényeknek megfelelően. 

 

A jelentkezőszám növekedése (a pályaelhagyók számának csökkenése):

• az óvodapedagógus bérrendezéssel, anyagi megbecsüléssel elősegíthető.
• a pedagógiai asszisztens minimum két év óvodai munkavégzés után munkahelyi (szakértői) szakmai ajánlással mentesülhessen az emelt szintű érettségi követelménye alól.

A rendelkezések hatásának áttekintése, a kisgyermekkori nevelést szolgáló javaslatatok megfogalmazása a pedagógiai hitvallásunk szellemében történt.
2020. okt. 20.
Faust Dezsőné
Brunszvik Teréz díjas óvodapedagógus, közokt. szakértő, NÓE alapitó  , volt alelnök