Az ezerhétszázas években nagyon sok helyen neveztek el különálló, terebélyes fákat (szil, tölgy, hárs) Rákóczi fájának, mert a vezérlő fejedelem járt arra, vagy megpihent a fák alatt.
Persze ültettek is „Rákóczi fákat”, hogy éltessék a fejedelem szellemiségét.
Ezekből a fákból ma már csak néhány él. Újakat kell ültetni, hogy a folytonosság ne szakadjon meg.
Nos, ezt tettük 2019. október 18-án, Szentendrén a Skanzenben, a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesületének XVI. Teréz-napi konferenciáján. Az Országgyűlés által elfogadott Rákóczi év kapcsán témánk II. Rákóczi Ferenc, a kurucvilág éltető lelke volt.
A Szentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közössége (SZÓNÉK) 16 éve a Teréz-napok,
óvónői szakképzési napok szervezője, lebonyolítója, házigazdája.
Az idei találkozó vezérfonala Benedek Elek gondolata volt: „A kurucvilágot idéző nép és műköltészet olyan szép termékeivel gazdagította a magyar nemzet szellemi kincsesházát, minőre nincs példa a világtörténelemben.” Ebből a szellemi kincsesházból merítgettünk a nap eseményeinek sorába: felcsendült a tárogató bíztató, lelkesítő; majd bánatos, szomorú hangja.
Bende Péter zeneművész szólaltatta meg. Szívszorító Móra Ferenc elbeszélést hallhattunk a Kis kurucról, a szentendrei II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium II. osztályos tanulójától, Tóth Barnabás Bendegúztól. Csáky Csongor elnök úr bemutatta a Rákóczi szellemiségét éltető Rákóczi Szövetséget. Bíztató érzés volt hallani és látni a világban szétszórva élő magyar fiatalok megtartó összefogását segítő Szövetség munkáját.
Szentendre két mester óvodája, a Bimbó utcai és a Püspökmajori Óvodák óvodásai és óvónői fergeteges ízelítőt adtak abból, hogyan is élhették meg annakidején a kurucvilágot a gyerekek. A mondókákban elhangzó kis huncutságok, kifigurázások, a jelenetekben megmutatkozó ügyességük, bátorságuk elsősorban a fiús jellemvonásokat erősítették. A gyerekek játéka átvezette a résztvevőket a Juhász Dénes irányította kuruc-labanc hagyományőrző lovas harcosok jelenetébe. Az élmény nem maradt el.
A kedves résztvevő óvónőket nemcsak passzív befogadásra hívtuk a nap során, hiszen a délutáni órákban készíthettek fokost fából; kemény kardot papírból; lódingot selyemből; lovacskákat zokniból; Rákóczi érmét agyagból; dukátot sárgaréz lemezből. Senki nem maradt éhesen, hiszen délelőtt „hamuban sült” pogácsát, délidőben kurucpecsenyét, Rákóczi édességeket falatozhattak.
Rákóczi fájával kezdtem a beszámolót, ezzel is fejezném be. A találkozóra 60 darab kis konténeres kislevelű hársfát vásároltunk. A Skanzen területén, a Teréz-napon, a Rákóczi év alkalmából 4 db nagyobb „Rákóczi fát” ültetett el Dr. Cseri Miklós, Verseghi-Nagy Miklós, Csáky Csongor és Szigethy Miklósné. A kisebb fákat, egy-egy táblácskával ellátva óvodánként vihettek haza, hogy óvodájuk udvarán egy kis ceremóniával egybekötve ültessék el. Hirdetve legalább háromszáz évig Rákóczi szellemiségét.
Október 23-án kaptuk a szívünket melengető hírt, hogy Székelyudvarhelyen a Kipi-kopi Óvoda udvarán a legkisebb gyerekekkel elültették és éltetni fogják a Rákóczi fácskát.
Jeles alkalmunkra 250 óvónő 50 óvodából jött össze. Ebből, Dunaszerdahelyből kettő; Székelyudvarhelyből szintén kettő; Vajdaságból négy óvoda küldöttei képviselték a határon túliakat. Velük október 19-én szombat délelőtt a Kossuth téren még megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc
lovas szobrát és tettünk látogatást a Parlamentben.
Teréz-napunk jó alkalmat adott arra, hogy az összesereglő óvónők bepillantást nyerjenek a frissen elkészült „Mesevilág” 20 részes filmsorozatába. A feldolgozott élőszereplős népmesék és legendák hamarosan hozzáférhetőek lesznek minden érdeklődő számára.
Itt is köszönetet mondunk rendezvényünk támogatóinak: a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak, Szentendre város Önkormányzatának és a Rákóczi Szövetségnek.
Papp Kornélia