Kaláris – 2018. március

„A ma pedig ölelje át, emlékezéssel a múltat és vágyakozással a jövőt”

Tartalom:

  1. Szigethy Miklósné Elnöki köszöntője
  2. Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete
  3. Tavaszi találkozó
  4. Gombai Óvoda bemutatkozója
  5. Házasság hete a 25 éves Filibilivel
  6. 70 éves a jászszentlászlói Óvoda

Elnöki köszöntő, a Kaláris Márciusi számába

…mit szólsz ehhez a márciusi hónaphoz?

Márciushoz? Ó, hát az nagyon szép hónap, nagyon szeretem! Ekkor van a tavasz kezdete, ekkor van a vetés. Innentől várjuk a jó meleget, a jó termést, az életet.”

Ez a rövid részlet a Tizenkét hónap című meséből való. Nagyon szeretem ezt a mesét, ezért minden márciusban elmondom a gyerekeknek. A mese üzenetét nem is kell megmagyaráznom nekik…

Szeretném veletek megosztani, hogy mit jelent nekem ez a két idézett mondat a meséből, ha az Egyesületre gondolok. Nagyon sok teendő van az óvodai élet mindennapjaiban. Az új esztendő nem kezdődött sehol sem pihenéssel. Mindenhol készültetek vízkereszttől hamvazószerdáig arra, hogy a sötét, hideg napokat felvidítsátok. Biztosan több helyen kellett azzal foglalkozni, hogy rendbe tegyétek az írásbeli dokumentumokat az óvodába érkező szakértők számára, vagy felkészüljetek a minősítésre. Sokféle programot szerveztek óvodán kívüli időben is, hogy gazdagítsátok a gyerekek ismeretét. Amikor pedig már azt érezzük, hogy el sem kezdődött az év, de már belefáradtunk a munkába, akkor elkezdődik új, pezsgő, izgalmas időszak! A március már azt jelenti, hogy több időt tölthetünk a szabadban, készen állunk a megújulásra. Szimbolikusan és konkrétan is itt a vetés ideje! A jó „termés” reményében kell megtennünk az előkészületeket. Ehhez pedig kiváló alkalom a közelgő különleges esemény, a huszadik éve szerveződő tavaszi találkozó! Faust Dezsőné Erika nagyszerű munkát végzett, amikor összegezte a találkozókat, erről olvashattok majd a kiadványban, és hallhattok a találkozón is. Az ünnep érzése ott van a Kalárisban megjelenő írásokban, a 25 éves Filibili népdalkör, a Jászszentlászlói óvoda születésnapi alkalma, mind-mind az életet jelentik! Az előttünk álló időszak sem lesz könnyebb, útra kell engedni az iskolába menőket, be kell írni az újonnan jelentkezőket, és még sorolhatnám a teendőket…

Mit szóltok mégis ehhez a márciushoz? Ti is érzitek, hogy jó várni a meleget, jó várni a találkozást? Milyen jó lesz megélni, hogy azok lehetünk együtt, akik „szeretjük” ezt a hónapot, ezt az évszakot!

Szentendre, 2018. március 17.
Szigethy Ildikó
ügyvezető elnök

Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete
Tavaszi találkozó
Gomba 2018. Április 13.-14.

 „Várj, madár, várj …”

Hagyományéltetés, tehetség ígéretek gondozása az óvodai nevelésben a természet és a népművészet ajándékával

Április 13. péntek

8.00-9.15: Vendégek fogadása a Gombai Rendezvényházban

9.15-10.00: Megnyitó-Köszöntők

„Gomba, magyar falu… határa mindent jól megterem: erdeje, szőleje is van.”

Lehota Vilmos polgármester – Gomba rövid bemutatása

10.00-11.00:

  • „Jaj, de sokszor, jaj de régen, jártam egy virágos réten…”

A Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néptánc csoportjának bemutatkozása – széki táncok (Felkészítő: Gönczöl Tamás)

  • „Magos ez a gólyafészek…”

A Gombai Gólyafészek Óvoda óvodásaink játékfűzése- Molnár István Lotár ornitológus – részvételével

  • „Gólyamadár mikor lesz nyár?”

Az évkör madaras lehetőségei az óvodai nevelésben, a néphagyomány-éltetés tükrében

Papp Kornélia elméleti gondolatai a külső világ megismeréséhez kapcsolódóan

11.00-13.00     

  • „Madarak voltunk, földre szálltunk…”

Madarak a népművészetben

Dr. Sándor Ildikó főiskolai docens előadása

  • „Madárka, madárka…”

Népdalok Rábaköztől Moldváig

Majorosi Marianna Kossuth –díjas énekes, pedagógus előadása

13.00-14.00: „Kerek ez a zsemle, nem fér a zsebembe…”

Ebéd gombai tálalásban és a gombai Kenyeres kert megtekintése

14.00-18.00:       „Szabad a madárnak ágról ágra szállni…”

Délutáni programok csoportbontásokban

  1. csoport „Vigye, vegye egy pengő az ára, otthon lesz majd a maga hasznára!”
  • A Gombai Gólyafészek Óvoda megtekintése
  • Kézművesek vására az óvoda udvarán
  1. csoport „Kivarrom a nevem az inged elejére…”
  • A Református Templom megtekintése, a Civilházban Géczy Gábor fizikus, egyetemi tanár (MAG falva) előadása, és a Gombai Hímzőkör kiállításának megtekintése a Polgármesteri Hivatal dísztermében.
  1. csoport
  • A gombai Tájház megtekintése
  • „FÉNYMADÁR és VIRÁGJA”

Kocsi Márta Mária népi iparművész előadása és „VIRÁGOZÓ” foglalkozása.

  • Madaras dalos játékok, énekek tanulása a tájház udvarán.
  1. csoport
  • „Szépen úszik a vadkácsa a vízen…”

Madarak megfigyelése a gombai víztárolónál Benei Bélával, a MME szakosztályvezetőjével. Utazás lovas kocsikkal.

18.00-19.00:Átöltözés, készülődés a vacsorához.

19.00-20.00„Leterítem a subámat…”

Kárpát-medencei hungarikum koncert

Terék József népzenész, népzenekutató és barátainak műsora.

20.00-21.00:       „Hosszú lábú gólya bácsi, mit akar kend vacsorázni?”

Vacsora, közben környékbeli borok bemutatója és árusítása.

21.00-21.30: A házigazdák meglepetés műsora.

21.30: „Jól megrezzáld a farod…”

Táncház Terék József és barátaival, majd a szálláshelyek elfoglalása.

 

Április 14. szombat:

7.0-7.30: Reggeli a szállásokon

8.00-9.15: Közgyűlés a Rendezvényházban

9.15.-9.35„Rozmaringnak csak az a szokása…”

A Gombai Rozmaring Hagyományőrző Egyesület tánccsoportjainak bemutatkozása a Rendezvényházban.

9.35-10.30: Előadások:

  • „A fülemüle éneke… és a Jóisten neki osztotta a legszebb éneklést.”

Milyen gondozásra van szüksége a tehetséges gyermeknek?

Szigethy Miklósné előadása a szakmai nap témájával kapcsolatban

  • „Legyen áldás e szép napon, kegyelem minden mondaton.”

A tavaszi találkozók 20 éves jubileuma

Faust Dezsőné összefoglalója az elmúlt húsz évről

10.30-12.45:

„Gyere be, gyere be, gyönyörű kismadár, csináltattam néked aranyos kalickát…”

Kézműveskedés, mozgásos játék, vetítés, beszélgetőkör a Gombai Gólyafészek Óvodában

13.00-14.00
A találkozó értékelése, zárszó.

Közös ebéd.

Bemutatkozik a Gombai Gólyafészek Óvoda

Óvodánk Gomba községben, Pest megye középső részén, Budapesttől 40 km-re található. Intézményünk 5 vegyes életkorú csoporttal működik, mintegy 125 gyermek nevelésével foglakozik. Nevelőtestületünket 11 óvodapedagógus alkotja, óvodánknak összesen 21 dolgozója van.

A Gombai Gólyafészek Óvoda helyi pedagógiai programjában nagy hangsúlyt fektet a néphagyományok továbbadására, a természet közeli, családokkal együttműködő nevelésre. A magyar népi értékrend legfontosabb elemei a természet, a család és a munka szeretete, amelyek korunkban is fontos értéknek számítanak. Bízzunk abban, hogy a hagyományéltetés gyermekeinket ezen értékek szeretetére tanítja, ezáltal belőlük is értékesebb felnőttek válhatnak.

Az évek során a csoportszobákat, folyosókat elődeink népművészetét, mindennapjait tükröző használati- és dísztárgyakkal rendeztük be. Óvodásaink mindennapjaiban fontos szerephez jut a hagyományok éltetése. A tánc, a népi játékok és dalok, régi mesterségek kipróbálása, a hagyományos ünnepek, népszokások felelevenítése a heti tervek szerves része, melyet délutáni néptánc foglalkozással is kiegészítünk. Óvodánkban három szakmai munkaközösség működik, melynek területei a következők:

· Az ONAP elvárásaihoz igazított foglakozások tervezése ének-zenei területen
· Tehetséggondozási munkaközösség
· A népmese pszichológiai jelentősége, és a gyermekekre gyakorolt hatása.

Néhány éve kistérségi továbbképzéseket szervezünk, mert úgy érezzük, hogy szeretnénk másoknak is bemutatni, mi hogyan végezzük feladatainkat, hogyan terelgetjük óvodásainkat, hogyan vonjuk be a szülőket a mindennapok és a jeles napok sorába.

Több évtizede kísérjük figyelemmel, és vagyunk aktív részt vevői a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete és a SZÓNÉK által szervezett programoknak, találkozóknak. 2016-ban elnyertük a Néphagyományőrző Mester Óvoda címet.

Idén tavasszal a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete XX. Tavaszi találkozójának megszervezésére kaptunk felkérést, amire nagy lelkesedéssel és izgalommal készülünk.

A szakmai napok tevékenységei, előadásai a madarak témakörében szerveződnek. Egyfelől bemutatva a madár motívum sokféle megjelenését és jelentését a népművészet különböző területein. Másfelől bemutatva azt, hogy egyféle témát az óvodai nevelés különböző területein keresztül milyen sokféleképpen dolgozhatunk fel. Miközben megjelenik a komplexitás elve számtalan nevelési lehetőségünk adódik, többek között a tehetség ígéretek gondozására is. Erre szeretnénk jó példákat mutatni a résztvevők számára.

Tóthné Szegedi Judit
a Gomba Gólyafészek Óvoda vezetője

Házasság hete a 25 éves Filibilivel

„A hagyományt nem kell ápolni, hisz nem beteg. Nem kell őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!”

Méltó nyitánnyal kezdődött az idei Házasság hete rendezvénysorozat Szentendrén. A Bálint-napon, február 11-én a Városháza dísztermében sok-sok család gyűlt össze, hogy közös énekléssel-ünnepléssel éltessék kincseinket: népszokásainkat, népdalainkat, meséinket. A Bálint-nap idei díszvendége Sebő Ferenc volt.

A rendezvényt Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester nyitotta meg, aki köszöntőjében az idei Családok éve tervezett programjaira hívta meg egyúttal a közönséget. Idén, a 20. évében járó irodalmi díjat, a Balassi kardot Lövétei Lázár László kapta. Versét mondta el a Filibili „kisdobosa”, Kertész József.

A 2018-ban 25 esztendős Filibili népdalkör hagyományéltető óvónői ismét szívet melengető műsorral álltak színpadra. Soós Réka lett ettől az évtől az együttes művészeti vezetője. Szigethy Miklósné ízes székely népmesét mondott, és a Bimbó utcai óvodásokkal játszott el egy vidám, legényfogót. Telegdi Gáspár és Sosovica Fanni néptáncosok műsorát Németh András kísérte tekerőlanton.

Az est díszvendége, Sebő Ferenc az örökérvényű Flóra-vers, a Rejtelmek mellé pár gondolatot is fűzött arról, hogy hagyományainkat, kultúránkat nem lehet elég korán átadni utódjainknak. A versekkel-dalokkal felnövők, életre szóló kincsekkel gazdagodnak.

Az idén kilencedik alkalommal megrendezett Bálint-napon a népdalkörösök szavazása alapján a Philoméla-díjat ezúttal Gulyásné Szaluter Zsóka kapta.                                         Kedves meglepetés volt Dr. Faustné Erika méltatása és az az emléklap, amit a népdalkör 25. születésnapján, minden énekese vehetett át a NÓE tiszteletbeli tagjától.

Az est végén kiderült, hogy miért tökéletes indítás a Házasság hetén a Bálint-napi rendezvény: a Filibili együttes minden tagja férjnél van, így a program végén a házaspárok együtt álltak színpadra, s énekelték el a „Minden madár társat választ…” című népdalt a közönséggel.
Széles Nóra cikke nyomán

70 év egy óvoda életében

A néphagyományőrzés híd a jelen és a múlt között.”

Az óvodai nevelés községünkben 1947-48. esztendőben indult el. Működését az általános iskola öreg épületében igen szerény körülmények között kezdte meg. Az óvoda 1951-ben költözött, és jelenleg is ott üzemel az államosított Rácz Dezső féle polgári házba. Az igény egyre növekedett az óvodai elhelyezés iránt, mivel a nők is egyre nagyobb számban kapcsolódtak be a termelői tevékenységbe. A Jászszentlászlói és a Móricgáti termelő Szövetkezetek támogatásának köszönhetően 1977 – ben 50 fővel bővült az óvodai férőhelyek száma. Így már 110 gyermek befogadására volt alkalmas a két épület. Az 1990 – es évek elején móricgáti óvodáskorú gyermekek száma is megnövekedett.   1993 – ban Móricgáton a helyi óvodáskorúak számára 1 csoport működése kezdődhetett el. Tíz évig üzemelt Móricgáton is a kihelyezett csoport. 2001 – től rohamosan csökkent Móricgát és az óvodáskorúak száma, ezért 2003 – ban megszűnt a csoport. A jászszentlászlói központi intézmény 2004- ben egy bölcsődei csoporttal bővült, immár 14 éve működik folyamatosan. Jelentős felújításon esett át 2010 – ben az intézmény. Most 2018 – ban, egy nagy tornaszobával egyben közösségi térrel bővült az intézmény.

Szerencsére az óvodai és bölcsődei ellátásra jelentős az igény. Sok környező településről átjáró gyermek ellátását is biztosítjuk.

Az intézmény hitvallása:      ”A múltunk a jelenünk, a jövőnk!”

Célunk: A múlt, a magyar népi kultúra éltetése az életkori sajátosságoknak megfelelően. A környezet, a haza iránti szeretet érzésének megalapozása, értékeinek megbecsülése, magyarságtudat erősítése. A fő célba beépítetten a minden napi munkánkban nagy hangsúlyt fektettünk az egyéni fejlesztésre, terápiás felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. További szolgáltatásaink úszásoktatás, színház látogatás, játszóházi foglalkozások, néptánc, zene – ovi, jeles napok dramatikus játékainak feldolgozása.

1994-től óvodai néphagyomány ápoló munkakörben alkottuk, gyűjtöttük és rendszereztük az óvodai ismeretanyagot.  Látva a népszokások összefüggését a természettel, a természeti és társadalmi környezettel a helyi programunkat „Néphagyomány-ápolás és környezet megismerése – óvása” elnevezéssel vezettük be 1999-ben. Az intézmény szakmai tevékenysége a néphagyomány éltetés területén:

Az óvodánkban 1994-óta Néphagyomány – ápoló munkaközösséget működtetünk a szakmai munkánk csiszolása, hitelessé tétele érdekében.

Az Országos Néphagyomány-ápoló Óvodák Egyesületének /1998- tól/ minden óvónőnk tagja is az egyesületnek és minden évben részt veszünk a két napos szakmai találkozón.

A mi óvodánk először 2003 – ban szervezte meg NOE találkozót hazai óvodapedagógusok számára. Majd 2013 – ban egy nemzetközi szakmai összejövetelt a „Határtalanul” találkozót rendeztük meg. A szakmai találkozón 280 – 300 fő óvodapedagógus vett részt. Nem volt egyszerű feladat, egy kis faluban megszervezni, a fent említett összejöveteleket. Az ide látogatók megelégedéssel távoztak a rendezvényekről.  Ezekre, az alkalmakra a testület megalkotott egy néhány kiadványt a „ Jeles napok játék – füzérei” 1,2,3 szakmai anyagot, amelyek a néphagyomány jeles napjainak dramatikus játékát tartalmazzák, így pl: Szüret, Dömötörözés, Kántálás, Betlehemezés, Komázás, Pünkösdölés stb. Ezen összeállításokkal segítséget kívántunk nyújtani a néphagyományőrzéshez, a jeles napok dramatikus játékaihoz, valamint a Pedagógiai Programunk megvalósulásához.

1996 – 2011- ig a Bács-Kiskun megyében „bázisóvodaként” is működtünk. Ez azt jelenti, hogy évi 2-3 alkalommal nyitottá tettük az óvodánkat és az érdeklődő óvónők megtekinthették 1-1 jeles nap feldolgozását, így már alkalmuk volt megismerni, hogy mi hogyan dolgozzuk fel, valósítjuk meg (a

Lucázást, Szüreti bált, Föld napját, Pünkösdöt, András napját, Bálint napját, Húsvétozást, Dömötörözést, Kiszézés – Villőzést, Májusfaállítást, stb.)

2005-ben létrehoztuk a Bács-Kiskun megyei Hagyományápoló munkaközösséget. Bekapcsolódtak Bugacról, Petőfiszállásról, Tompáról, Jánoshalmáról, Bácsalmásról, Kiskunmajsáról. A munkaközösség működést bővítve a kistérségben 2013 – tól tehetséggondozó napokat tartottunk és tartunk. Jászszentlászlón a „ Szomszédolót”, ennek keretében jeles napok dramatikus játékait mutathatják be a környező települések óvodásai. A szervezett programok által bepillantást nyerünk egymás kultúraápoló munkájába, erősítjük egymás szakmai munkáját.

2006-ban létrehozta a testületünk a „Pásztorkodó” Egyesületet, hogy civil szervezetként is minél szélesebb körben és anyagilag is támogassuk az intézményt, a népi kultúra átörökítését, terjesztését. A néphagyományőrzés terjesztése érdekében 2008 – ban engedélyeztettük a Faust Dezsőné által alapított Néphagyomány éltetés az óvodai nevelésben elnevezésű 60 órás továbbképzést indítását, meg is kaptuk az engedélyt. A jelentkezők létszámától függően tudtuk a képzést megtartani.

A magyar határon túllépve 2007-ben a Temesvári 3. sz óvoda nevelőtestületével, majd 2008-ban a Délvidéki Óvodapedagógusok Egyesületével írtunk alá partnerműködési szerződést. Azóta kölcsönösen látogatjuk egymás kijelölt rendezvényeit, főként kulturális és szakmai tapasztalatcserét folytatunk.

2015 – ben az óvodánk „Jó gyakorlata” az un. Pünkösdi vásár az Oktatási Hivatal által minősített jó gyakorlattá vált.

Továbbra is a Néphagyomány – ápoláson keresztül kívánjuk folytatni a bölcsődei és óvodai nevelést. Az eddig megkezdett munkánkat, kapcsolatokat ápolni, bővíteni és tovább fejleszteni kívánjuk.

Óvodánk az elmúlt évtizedben több elismerésben is részesült, többek között elnyerte a „Zöld óvoda”, a „Kincses Kultúróvoda” címet, valamint országos szintű elismertség révén „Néphagyományőrző Mesteróvoda” lett. Az óvoda számos jeles napját, rendezvényét Magyarországi területről és határon túlról is sokan látogatják.

„A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek”

Csuri Ferencné Jászszentlászló

Egy kis „ízelítő” a Születésnapi Programból

Tisztelt volt Óvodásaink és Munkatársak!

Szeretnénk, ha 2018. 03. 23.-án az intézmény 70. születésnapját és Óvoda átadó ünnepségét velünk együtt ünnepelnék.

Rendezvény programja:

15-kor az új épületrész átadó ünnepsége

Beszédet mond Nagy András Polgármester

Lezsák Sándor országgyűlés alelnöke

Csuri Ferencné intézményvezető

Óvodások műsora

Fotótörténeti és dokumentum kiállítás megnyitása

Intézményi emléktábla leleplezése

16.30 – kor Gyermekszínházi előadása

17.15-kor Születésnapi torta felvágása

17.30 – tól Táncház, kézműves foglalkozások

19 órakor Egressy Béni Zeneiskola Tanári Koncertje

20 órától a volt óvodások és óvó nénik zenés estje