60 órás akkreditált továbbképzés 10 éves története

Program Alapító:

  1. Néphagyományőrző Óvodák Egyesülete (Székhely: Gödöllő)
  2. Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete (Székhely: Gödöllő)
  3. Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete (Székhely: Szentendre)

Program Indítók:

            2007-2008 Pásztorkodó Egyesület (Jászszentlászló, Napköziotthonos Óvoda)

            2007-2016 Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

 

Visszatekintés

  1. A továbbképzés létrehozását Csesznák Éva, a Szentendrei Skanzen Múzeumpedagógiai Osztály vezetője és Papp Kornélia óvónő, a szentendrei SZÓNÉK vezetője, a Néphagyományőrző Óvodák Egyesületének tagja vetette fel.

Az Egyesület részéről, Faust Dezsőné az Egyesület akkori alelnöke örömmel fogadta, véleményük megegyezett: az óvónők részére a népi kultúra átörökítéséhez szükség van egy  szemlélet-formáló, hiányt pótló képzésre, amely egyrészt néprajzi háttérismereteket, másrészt a hagyományaink beillesztéséhez, éltetéséhez gyakorlati ismereteket nyújt.

A szakmai beszélgetések, anyaggyűjtések, egyeztetések után a néprajzi anyagot Csesznák Éva, az óvodai néphagyomány éltetést szolgáló gyakorlati anyagot Papp Kornélia állította össze. Faust Dezsőné a Néphagyományőrző Óvodai Program szellemében vállalta a továbbképzési anyag megírását, amelyet óvodapedagógia-elméleti, módszertani anyaggal egészített ki.

Az anyag összeállítását meghatározta a cél: az óvodapedagógusok jussanak azoknak a néprajzi ismereteknek, gyakorlati készségeknek a birtokába, amelyek által a népi hagyományok komplex átadása váljék tudatossá, a gyermekek számára tudják örömteli cselekvésekké, élményekké tenni.

 

Az Egyesület elnöksége a kezdeményezést támogatta.

2006-ban Dr. Váginé Farkas Ildikó egyesületi elnök jóváhagyásával megtörtént az  Alapítási Kérelem benyújtása a Néphagyomány-éltetés az óvodai nevelésben c. 60 órás továbbképzési program akkreditálására, valamint az akkreditálási díj befizetése.

Az Alapítási Kérelem elfogadása után a Néphagyomány-éltetés az óvodai nevelésben c. program akkreditált program lett. A résztvevők a továbbképzés elvégzése után igazolást, kreditpontot érő Tanúsítványt kapnak.

 

2011-ben, az Egyesület ismételten vállalta az akkreditáció kérelmezését, Faust Dezsőné pontosította, kiegészítette,  a megújítás költségeit továbbra is az Egyesület rendezte.

2016-ban Szigethy Miklósné Ildikó ügyvezető elnök az összeállított továbbképzési anyagot újra benyújtotta, az akkreditációt kérelmezte, a költségeket rendezte.

 

A 60 órás akkreditált továbbképzés tartalmi anyagának összetevői 2006. 2011. 2016.)

 

  1. A neveléselméleti óvodai anyag alapja a Néphagyományőrző Óvodai Program Néphagyományőrző, természetközeli, családokkal együttnevelő óvodai program.

A képzés során a 2. Tematikai egység: A program szellemében rendszerezi az óvodai nevelésbe beilleszthető néphagyományt éltető tartalmak válogatásának és  tervezésének  általános szempontjait. A 4. Tematikai egység: A néphagyomány éltető nevelés értékteremtő hatását összegzi.

A képzések során mindkét előadást – mindkét képzési helyen – Faust Dezsőné programszerző tartotta (tartja), aki a Tanúsítványok átadása előtt elkészíti a hallgatók írásos értékelését.

2000-ben Faust Dezsőné  (programszerző, nyug. óvodavezető) a Magyar Pedagógiai Társaság felterjesztésére  Brunszvik Teréz díj kitüntetésben részesült.

 

  1. A képzés gyakorlati anyagához a Szájról szájra, kézről kézre. c. kiadvány játékfűzései, ajánlásai szolgáltak (szolgálnak) alapul.

A szentendrei képzés során a Játékgyakorló foglalkozásokat Papp Kornélia a SZÓNÉK szakmai vezetője irányította (irányítja), aki az általa szerkesztett kiadványban leírt játékfűzések tapasztalatai alapján segítette az óvodai játékok, a kapcsolódó kismesterségek, játékeszköz-készítések gyakorlását. Pedagógiai, elméleti útmutatás nyújtott (nyújt). A részt vevő hallgatók ajánlott irodalomként is használják a kiadványt.

                2009-ben Papp Kornélia (SZÓNÉK szakmai vezetője)  az Egyesület felterjesztésére  Brunszvik Teréz díj kitüntetésben részesült.

 

  1. Tapasztalatgyűjtés a néphagyomány éltetés óvodai gyakorlatából. Óvodai hagyományéltető játékok, foglalkozások megtekintése, játékgyakorlások.

 

Szentendrén a néphagyomány-éltetés óvodai gyakorlatát bemutató testületek:

 

2007-től: a Szentendrei Bimbó Utcai Tagóvoda testülete Szigethy Miklósné Tagóvodavezető irányításával.

  1. A Testület elnyerte az Egyesület által adományozott Néphagyományőrző Mester Óvoda címet.

                2008 Szigethy Miklósné Tagóvodavezető – az Óvodai Szülői Munkaközösség felterjesztésére –                 Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

  1.    A Testület elnyerte a az EMMI által adományozott Kincses Kultúróvoda címet.

2012-től a Szentendrei Püspökmajor ltp-i Óvoda testülete, Magyariné Miskolczi Ildikó Tagóvodavezető irányításával.

  1. A Testület elnyerte az Egyesület által adományozott Néphagyományőrző Mester Óvoda címet.

 

Mindkét intézmény gyakorlata mintául, követendő például szolgál a képzésben részt vevőknek. A játékokat bemutató óvónők előzetes tájékoztatás tartanak,      módszertani útmutatást nyújtottak (nyújtanak). A közreműködő óvodapedagógusok a SZÓNÉK tagjai.

 

  1. Néprajzi ismeretbővítő előadások, kismesterségek – múzeumi lehetőségek.

Az előadókról, a gyakorlati képzés helyszíneiről – mindenkor – a továbbképzést Indító intézmény gondoskodott (gondoskodik).

 

Képzés Indítók

 

  1. Jászszentlászló- Pásztorkodó Egyesület.

Szervező: Csúri Ferencné a jászszentlászlói Napköziotthonos Óvoda vezetője, a Pásztorkodó Egyesület elnöke, a Tematikai Egységeknek megfelelően kérte fel az előadókat. A gyakorlati képzés foglalkozásait az óvoda óvónői vezették.

A nyári időszakban szervezett egy hetes (tömbösített) képzés eredményes volt, pozítiv visszajelzéseket kapott. 12 óvónő kapott Tanúsítványt.

  1. Csúri Ferencné a Jászszentlászlói Önkormányzat felterjesztésére a népi hagyományokat átadó óvodai testület irányításáért Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
  2. A Testület elnyerte az Egyesület által adományozott Néphagyományőrző Mester Óvoda címet.
  3. Csúri Ferencné a Jászszentlászlói Képviselő Testület döntése alapján Jászszentlászló Községért kitüntetésben részesült.
  4. A Testület elnyerte a Kincses Kultúróvoda címet, amelyet az EMMI adományozott.

                Kiadványaik: 2003. Kerek egy ég alatt… Csúri Ferencné

Jeles napok játékfűzérei Szerk.: Csúri Ferencné

 

  1. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre

Szervezők: 2007-tól Csesznák Éva Múzeumpedagógiai osztályvezető

2010-től: Pintérné Herczeg Andrea múzeumi munkatárs.

Az eltelt időszakban évente 8-15 fős létszámokkal indultak a csoportok. 2016-ig 110 fő vett részt a Néphagyomány-éltetés az óvodai nevelésben c. 60 órás továbbképzésen.

A szentendrei képzés szervezői is a Tematikai Egységeknek megfelelően kérték fel az előadókat, kismestereket, biztosították a helyszíneket. Az eddigi tapasztalatok, visszajelzések alapján, a részt vevők maximális elégedettséggel értékelték a képzéseket, a képzés folytatására vaonatkozóan javaslatokat is tettek.

A Skanzen néprajz muzeológus szakemberei, a múzeumpedagógusok és a kézműves mesterek a tematikai egységekben meghatározott témákban, tevékenységekben nyújtottak színvonalas ismeretnyújtást, készségfejlesztést. A múzeumi lehetőségek hátteret biztosítanak a hagyományismeret elmélyítésére, a népi játékok megismerésére, azok autentikus környezetbe illesztésére.

Kiemelendő, hogy a Skanzen vezetése a kezdetektől kiemelten támogatta a képzést. Nemcsak a szakemberek, a helyszínek biztosításával, hanem személyes jelenlétükkel is, – Dr.Cseri Miklós főigazgató úr, Dr. Bereczki Ibolya főigazgató helyettes asszony – amely egyben méltatást is jelentett a Tanúsítványok átadáskor vagy a Teréz napok alkalmával.

Az elkötelezett együttműködés, hiteles „átörökítés” eredménye, hogy a Skanzen 10. alkalommal is indítja a képzést.

 Összegzés: A képzés színvonalának megtartásához a jövőben is hozzájárul:

            Pintérné Herczeg Andrea oktatásszervező odafigyelő, szervező, együttműködő            munkája;

A néprajzi ismereteket nyújtó előadók és a kézművesek, játékkészítő mesterek   elmélyült tudása;

A Néphagyományőrző Mester Óvodák példamutató néphagyomány éltető munkája;

Szigethy Miklósné az Egyesület elnökeként is nyújtott támogató közreműködése;

Papp Kornélia kiemelkedő gyakorlati és elméleti tudást átadó játékgyakorlás-    vezetése;

Faust Dezsőné (a program szerzője) a Néphagyományőrző Óvodai Program        szellemiségének hiteles közvetítése.

 

Tudnivalók, háttér információk, előzmények a képzés óvodaelméleti és – gyakorlati anyagának összeállításához

Néphagyományőrző Óvodai Program.

Az óvodai programot a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Napköziotthonos Óvoda három csoportos testületének tagjai – Faust Dezsőné óvodavezető irányításával – az Óvodai nevelés országos alapprogramja (1997.) és a többéves hagyományőrző óvodai gyakorlatuk tapasztalatai alapján írták. (Szerzők: +Dr. Bucherna Nándorné, Faust Dezsőné, Fledrichné Rozgonyi Krisztina, Dr. Váginé Farkas Ildikó, Zadravecz Teréz.)

 

  1. 1985. Galgamenti NépművészetiTalálkozó – Néphagyományőrzés az oktatásban– Nyertes pályázat.

1986-1990: Előadások, megyei, járási továbbképzések tartása (F. Dné), szakmai csoportok fogadása.                    Japán óvónői csoportok fogadása az Országos Pedagógiai Intézet szervezésében.

  1. Néphagyományőrzés az óvodában c. könyv megjelenése. Kiadó: HANI japán-magyar alapítvány. (Szerzők: +Dr Bucherna Nándorné, Faust Dezsőné, Zadravecz Teréz)
  2. A Néphagyományőrző Óvodai Program az OKI (Országos Közoktatási Intézet) szakértői által minősített óvodai program lett. Internet: http://www.oki.hu/tanterv/html/3.htm/
  3. Néphagyományőrző Óvodai Program megjelent könyv formában. Gödöllő, KOMA támogatásával.

1998-tól  A NOP választható, adaptálható óvodai program. Az önálló programírások idején (1999.)                       az országban bármelyik óvodai testület – hivatkozással – választhatta.

Felkérésre program-ismertető előadások itthon és külhonban. (Vajdaság, Felvidék).

  1. 1998. Gödöllő: Néphagyományőrző Óvodai Program bemutatása – országos konferencia (800 óvónő)

Határon túli óvónők részére hazánkban szervezett képzések. (Budapest, Kisvárda)                                       Vajdaságban több alkalommal nyári képzések tartása. (Tiszaszentmiklós, Susara, Kikinda,                           Óbecse.  Faust. Dné, Zadravecz Teréz)

  1. Néphagyományőrzés az óvodában c. könyv – második kiadás.
  2. 2003.Útmutató a Néphagyományőrző Óvodai Program megvalósításához c. módszertani kiadvány. Kiadó: Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete (Szerk:F.D.né. Írták: Faust Dezsőné. Dr.       Váginé Farkas Ildikó, Zadravecz Teréz.)

. 2005. Néphagyományőrzés az óvodában c. könyv – harmadik kiadás.

Kiadó: Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. ( A könyv a világ olyan országaiba                      is eljutott, ahol magyar nyelvű óvodák működnek.)

 

            Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete

 

  1. A Néphagyományőrző Óvodai Programot Gödöllőn bemutató országos szakmai találkozó után, a népi hagyományok átadásának fontosságát felismerő óvónők körében igényként jelentkezett egy egyesület létrehozása.
  2. Dr.Váginé Farkas Ildikó óvodavezető összefogásával, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Óvodájának óvónői és a helyi óvodák támogató óvónői, megalapították a Néphagyományőrző Óvodák Egyesületé-t. Az alapító tagok között voltak a NOP szerzői is. Faust Dezsőné 1999-től nyugalmazott óvodavezetőként, közoktatási szakértőként működött közre az Egyesület munkájában és a képzésben.

A tavaszi találkozón a megalakulás ténye bejelentésre került, aminek hatására az Egyesület létszáma megemelkedett, (220fő), amely, azóta is emelkedést mutat.

Az Egyesület az első három év egynapos találkozói után áttért a kétnapos tavaszi találkozók, szakmai napok szervezésére. A találkozók helyszínét, a rendezésre vállalkozó néphagyományőrző szemléletű testületek határozták meg.(Gödöllő, Szentendre, Cigánd, Szentes, Berettyóújfalu, Paks, Pécs, Tata, Miskolc, Verőce, Jászszentlászló-Kishegyes /Vajdaság/, Győr, Tura-Gödöllő, Edelény).

2004-től a SZÓNÉK javaslatára, minden ősszel a Szentendrei Skanzenben Teréz napi szakmai napot tartunk, amelyet az Egyesület felkarolt és támogatott. A szakmai nap előkészítője, szervezője Papp Kornélia. Ezen a szakmai napon a képzés hallgatói is részt vesznek.

2006-tól az Egyesület neve: Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete.

            2015-től Az Egyesület új székhelye:

                           Szentendre. Bimbó úti Tagóvoda. Ügyvezető Elnök: Szigethy Miklósné.

 

Az Egyesület szakmai napjain a kezdetektől fogva vesznek részt határontúli óvodapedagógusok.

  1. 1998. Vajdaságból Dr. Szőke Anna (Vajdasági Magyar Óvódapedagógusok Egyesülete elnöke) vezetésével rendszeresen bekapcsolódnak az óvónők a programjainkba. Dr. Sz. A. előadóként is közreműködik.
  2. A székelyudvarhelyi Napsugár Óvodából Blénessy Jolán óvónő kezdeményezésére indult a kapcsolatunk. Azóta az óvoda testületének tagjai Bunta Gyöngyi óvodavezető irányításával, minden évben részt vesznek a találkozóinkon. Az évek során az idelátogató külhoni „csapat” kibővült, más települések óvodáiból is bekapcsolódtak a hagyományéltetés módszereire kíváncsi óvónők.

            2016-ban – Egyesületünk mintájára – a Napsugár Óvoda testületének szervezésében már a 10. szakmai találkozót szervezték Székelyudvarhelyen. Az Egyesületünk a kezdetektől fogva bekapcsolódott, a személyes részvételeken túl, előadásokkal, foglalkozásokkal gazdagította a programot. Ma Testvéróvodai kapcsolat: Székelyudvarhely Napsugár Óvoda- Szentendre, Bimbó úti Tagóvoda.

 

/Az Egyesület 15 éves történeti visszatekintése az Egyesület honlapján olvasható./

 

SZÓNÉK  és a Szájról szájra, kézről kézre c. gyakorlati kézikönyv

 

A képzés során használt gyakorlati kézikönyv szokásőrző gyermekjátékait, a nyolcvanas évek végén, a Szentendrén alakult Hagyományőrző Óvónők Csoportja gyűjtötte, „alkotta” csokorba. A csoport, Papp Kornélia, a szentendrei Püspökmajor ltp-i Óvoda óvónője kezdeményezésére jött létre, néphagyomány éltető, alkotó tevékenységük, azóta a Szentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közössége (SZÓNÉK) elnevezéssel vált ismertté.

            SZÓNÉK

 

             A Szentendre városában működő néphagyományt éltető munkaközösség tagjai évtizedek óta elkötelezettséggel keresik, kutatják a népi kultúra azon elemeit, amelyek az óvodai nevelésbe beépíthetőek. Mindig nyitottan fogadták (fogadják) a szakmai munkájuk iránt érdeklődő óvodai testületeket.

Az Egyesülettel Papp Kornélia kereste először a kapcsolatot, 2001-ben vállalkoztak az Egyesület tavaszi találkozójának megrendezésére.

A város óvodáinak óvónőiből alakult szakmai munkaközösség Filibili népdalköre is évtizedek óta működik. Színfoltja nemcsak az Egyesület rendezvényeinek, hanem hagyományteremtő kezdeményezéseikkel a szentendrei kulturális életet is gazdagítják. Népdalaikkal határontúl – Erdély, Felvidék, Vajdaság, Ausztria – is hirdetik a hagyomány megtartó erejét. A gyermekeket a Fuszulyka Mesejátszókör játékaival varázsolják el.

  1. Az Egyesület felterjesztésére a SZÓNÉK megalakulásának 20. évfordulójára Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.
  2. Szentendre város önkormányzata PPRO URBE emlékéremmel ismerte el a szakmai közösség munkáját. A kitüntetést a közösség néphagyomány éltető szellemiségének kimunkálója „éltetője”, Papp Kornélia vette át.

 

 

Szájról szájra, kézről kézre c. gyakorlati kézikönyv

A néphagyományok átörökítése iránt elkötelezett közösség által összegyűjtött és teremtett játékfűzéseket megjelentető kiadvány ma országszerte – és határon túl – az óvónők mindennapos kézikönyvévé vált:

 

  1. Szájról szájra kézről kézre I. kötet Megjelenik az óvónőknek nagy segítséget nyújtó        kézikönyv, a játékfűzések első kötete – dr. Barsi Ernő néprajzkutató, zenepedagógus ajánlásával – Papp        Kornélia szerkesztésében.
  2. Szájról szájra kézről kézre II. kötet. Az alkotóközösség tovább munkálkodott, s közkinccsé        tette szorgos munkálkodásuk újabb játékfűzéseit. A kötet kiegészült, ötletet nyújt a                                              legendamesékhez kapcsolódó „képmutogatás” hagyományos előadásmódjához is.
  3. 2012. Szájról szájra kézről kézre III. kötet. A harmadik kötetben az összeállított játékfűzésekhez már megjelölik a forrásokat, így a kiadvány az óvóképzésben „hivatalosan” is felhasználható kézikönyvvé vált. Az utóbbi két kötetet is Papp Kornélia A kiadványok                                         feltüntetik a SZÓNÉK azon tagjainak nevét, akik a gyakorlati kézikönyv létrejöttében                                        közreműködtek. (Rajzillusztrációk, játékfűzések, forrásanyag jelölés.)

 

Krónikás:

Gödöllő, 2016. október 31.                                 Faust Dezsőné

az Egyesület volt alelnöke