15 év története.
Jubileumi visszatekintés (2000-2015)

AZ EGYESÜLET MEGALAPÍTÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI

1997. Gödöllő.
Néphagyományőrző Óvodai Program
létrehozása (Országos Közoktatási

Intézet által minősített program. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Óvoda: Dr.Bucherna Nándorné – Faust Dezsőné – Fledrichné Rozgonyi Krisztina – Dr.Váginé Farkas Ildikó -Zadravecz Teréz.)

1998. Gödöllő
A program országos szakmai bemutatása (750-800 óvónő).

2000. április 07. AZ EGYESÜLET MEGALAPÍTÁSA
Az Egyesület célja
: a népi hagyományok átörökítése iránt elkötelezett óvodapedagógusok összefogása – határon innen és határon kívül- a néphagyomány-éltető
szemléletmód formálása, szakmai, néprajzi ismeretek bővítése. Nemzetünk tájegységeinek megismerése, népszokásainak felelevenítése.

Székhely: 2100 Gödöllő, Egyetem Téri Óvoda
Az Egyesületet a hét tagú elnökség irányítja, évente három alkalommal összejövetelt tart, munkaterv alapján dolgozik.Tisztújítás három évenként.

Az elnökség tagjai:

2000
. Dr. Váginé Farkas Ildikó elnök, Barnóczki Beáta, Faust Dezsőné /alapítók/ Gödöllő.

2003.
Dr. Váginé Farkas Ildikó elnök,
Faust Dezsőné
Gödöllő, Papp Kornélia Szentendre.

2006. Dr. Váginé Farkas Ildikó elnök,
Faust Dezsőné alelnök
Gödöllő, Papp Kornélia Szentendre, Téglás Dezsőné Cigánd, Csúri Ferencné Jászszentlászló.

2009
. Dr. Váginé Farkas Ildikó elnök, Faust Dezsőné alelnök Gödöllő, Papp Kornélia, Szigethy Miklósné Szentendre, Téglási Dezsőné Cigánd, Fiú Ferencné, Szőreghyné Emese, Tata.

2010.
Takács Tamásné Erika
/Szőreghyné Emese helyett/ Tata.

2012. Tisztújító közgyűlés
.
Dr. Váginé Farkas Ildikó
egészségi okok miatt lemondott. Elnökség: Barnóczki Beáta elnök, Faust Dezsőné alelnök Gödöllő, Papp Kornélia, Szigethy Miklósné Szentendre, Téglási Dezsőné Cigánd, Fiú Ferencné, Takács Tamásné Tata.

 

2015. Tisztújító Közgyűlés

A tisztségéről lemondott: Barnóczki Beáta elnök, Faust Dezsőné alelnök, Téglás Dezsőné elnökségi tag.

Új ügyvezető elnökség: Szigethy Miklósné ügyvezető elnök (Szentendre),Dr. Zimonyi Károlyné ügyvezető helyettes (Gomba)Fodor Csilla gazdasági helyettes (Gödöllő), Csúri Ferencné (Jászszentlászló) Fiú Ferencné, Takács Tamásné (Tata) elnökségi tagok.

Az Egyesület új székhelye:

2000 Szentendre, Bimbó u.8-10. Bimbó utcai Tagóvoda
(Bírósági bejegyzés: 2015 11. 28.)

AZ EGYESÜLET FŐBB TEVÉKENYSÉGEI

Folyamatos működési teendők

Az Egyesület működését szolgáló rendszeres adminisztrációs tevékenységek: Tagdíj-nyilvántartás; könyvelések, könyvelővel kapcsolattartás; banki ügyintézés;
szervezetekhez bejelentkezések; közzétételi kötelezettségek; munkaterv, költségvetés összeállítása; a találkozók előkészítésének adminisztratív teendői;
pályázatok benyújtása, elszámolások bonyolítása. Az Egyesület működéséhez NEA pályázati támogatások: 2007. 2010. / Dr. Váginé Farkas Ildikó/

 

Egyesületi tagság tájékoztatása

Az egyesületi tagok tájékoztatását szolgálják – évente 3-4 alkalommal az e-mail-en továbbított Kaláris c. újság, valamint a találkozók szervezése előtti információs hírek. A honlapon folyamatos a tájékozódási lehetőség.

Szakmai anyagok véleményezése

ÓNOAP módosítások; Köznevelés tárgyú kormányrendeletek; Óvodapedagógus-képzés; Köznevelésfejlesztési Stratégia 2014-2020; Kincses Kultúróvoda projekt;
Egyesületi tagoknak szakmai ajánlások, igazolások; /Faust E./

Szakmai konferenciák szervezése

A szakmai konferenciák célja:

az óvodai néphagyomány éltetéshez szükséges néprajzi és módszertani ismeretek bővítése, a gyakorlati kompetenciák bővítése. Minden találkozó a „közös
gyökereink” erősítését szolgálja, határon innen és határon túl.

Tavasszal
: két napos találkozó, hazánk különböző településein, ahol egy-egy vállalkozó testület vállalja a Házigazda szerepet. Szakmai előkészítő, irányító , Faust Dezsőné. A résztvevők száma minden alkalommal: 250-350 fő, ebből, 50-60fő külhoni óvónő. Neves néprajzi szakembereket hívunk, gyakoroljuk
az óvodai életbe beilleszthető népszokásokat, adaptálható népi kismesterségeket.

Ősszel: egy napos találkozó, a Szentendrei Néprajzi Múzeumban, ahol a Szentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közössége a Házigazda, szakmai
előkészítő, vezető: Papp Kornélia.

Az országos találkozók konferencia témái:

Tavaszi találkozók

I. 1998 Gödöllő
A Néphagyományőrző Óvodai Program bemutatása.

II. 2000 Gödöllő
Minőségbiztosítás a Néphagyományőrző Óvodai Programban.

III.
2001 Szentendre
Ének-zene az óvodai néphagyományőrző nevelésben.

2002
-től 2 napos találkozók:

IV. 2002
Sárospatak-Cigánd
Az irodalom, a mese, vers a néphagyományőrzésben.

V. 2003 Jászszentlászló
A néphagyományok és a külső világ megismerésére nevelés.

VI. 2004
Paks
Mozgásfejlesztés lehetőségei a néphagyomány éltető nevelésben.

VII. 2005 Szentes
Vizuális nevelés gazdagítása a népművészeti technikákkal.

VIII.
2006 Berettyóújfalu
Dramatikus népszokások megjelenítése az óvodában.

IX.
2007 Tata
A képességfejlesztés lehetőségei a néphagyomány éltetésben.

X.
2008 Pécs
A néphagyomány éltetés értéknövelő hatása.

XI.
2009 Cigánd
Az óvodapedagógus szerepe a hagyományok átörökítésében.

XII.
2010 Miskolc
Népzenei hagyományok az óvodai nevelésben.

XIII.
2011 Verőce
A kisgyermekkori nevelés.

XIV.
2012 Gödöllő
Család-óvoda-néphagyomány.

Dr. Váginé Farkas Ildikó: Miniszteri Elismerő Oklevél

XV.
2013 Jászszentlászló-Kishegyes(Vajdaság)
Korunk kihívásaNépművészeti hagyományok átadása az óvodában

XVI. 2014 Győr Ménfőcsanak
Népi gyermekjátékok, hagyományok az óvodában.

Konferencia Dr. Barsi Ernő tiszteletére

XVII.

2015 Tura
Népszokások, szokáscselekvések az óvodai nevelésben

A Galgamenti NépművészetiTalálkozók nyomán.

Őszi találkozók: TERÉZ NAP
Szentendre Szabadtéri Néprajzi Múzeum

I. 2004 „
Jár a malom jár…”

II. 2005
”De már ősszel számadáskor…”

III. 2006
Teréz napi vásári sokadalom.

IV. 2007
Gyermekdalok-Kodály Zoltán élő öröksége. (Hajóval Visegrádra.)

V. 2008
„Zsipp-zsupp…” Kendervetéstől csercsés rokolyáig.

VI. 2009
Kukoricafosztás.Dolgos hétköznapok.

VII. 2010
„Tollfosztóban voltam az este…” Asszonyok, lányok társas munkája.

VIII. 2011
„Kerek esztendő” Szájról-szájra, kézről-kézre.

A szentendrei néphagyomány éltetés 20 éves jubileuma.

SZÓNÉK:
Miniszteri Elismerő Oklevél.

IX. 2012
„Pest megyében verbuválnak…” Nemzeti ünnepeink a néphagyomány éltetésben.

X. 2013
Népköltészetünk szakrális hagyományai. A biblián túli biblia nyomai.

XI. 2014
Gyermekjátékok az emberi élet jeles napi szokásaiból. Gyermeklakodalom.

XII. 2015
Az elvetett magtól a kenyérig. Szokáscselekvések, játékok a hagyományos munkaalkalmakban.

 

A találkozók dokumentálása, archiválása

A kétnapos találkozók hagyományos kiadványa a Találkozói Kiadvány, amelyet kezdetben egy-egy résztvevő kis közösség kapott, az utóbbi 3 évben, már
minden résztvevő kézhez kap. A kiadvány tartalmazza az adott település kulturális nevezetességeinek bemutatását; a Házigazda óvodai testület
bemutatkozását; az előadók anyagait; a résztvevők témához kapcsolódó összegző írásait; gyermekjáték leírásokat; Egyesülettel kapcsolatos tájékoztatásokat.

A találkozók meghívó programja, fotókkal illusztrált eseményei egy fényképalbumban kerültek dokumentálásra, megörökítésre. / Albumgondozó:Faust. E. Fotók: Zadravecz T. és sokan mások../ A résztvevők Értékelő lapot adnak le, kreditpontot érő Igazolást kapnak.

 

Kapcsolódó könyvkiadások

Néphagyományőrzés az óvodában
(1991.Hani japán-magyar alapítvány. 1998. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Óvodája. 2005.Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Budapest.) Szerzők:
Dr.Buchernáné-Faustné-Zadravecz Teréz)

Néphagyományőrző Óvodai Program
(1998. Gödöllő)

Útmutató a Néphagyományőrző Óvodai Program megvalósításához /
1999. 2003. Kiadó: Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete. Gödöllő. Szerzők: Faustné -Váginé-Zadravecz T./

 

Ösztönzés kiadványok megjelentetésére
.

Cigánd: Cigándi bokréta Szerk.: Németh Károlyné, Téglás Dezsőné.

Szentendre: Szájról szájra, kézről kézre I.-II.-III.kötet, kiadás: 3alkalommal. Szerk.: Papp Kornélia

Jászszentlászló: Jeles napjaink játékfüzérei, Kerek egy ég alatt Szerző és szerk.: Csúri Ferencné,

A kiadványok a külhoni magyar óvodák munkáját is segítik.

Helyi, kistérségi szakmai kezdeményezések, rendezvények támogatása.
Elnökségi tagok részvételével, aktív közreműködéssel.

 

Akkreditálás: 60 órás néphagyományőrző továbbképzési program alapítása:
2006. 2011.

Néphagyomány-éltetés az óvodai nevelésben
Szerző: Faust Dezsőné.

Akkreditált képzések indítása

2006
.Jászszentlászló Szervező: Csúri Ferencné óvodavezető irányításával, az óvodai testület, Pásztorkodó Egyesület szervezésében.

2006-tól:
a Szentendrei Néprajzi Múzeum által indított továbbképzésben Papp Kornélia irányításával aSzÓNÉK tagjai és a Néphagyományőrző Mester Óvodák vesznek aktívan részt: Bimbó úti Tagóvoda Szigethy Miklósné és testülete, a Püspökmajor ltp-i Tagóvoda Miskolcziné Magyari Ildikó és testülete. Minden képzési napon, óvodai gyakorlatot is látnak és elemeznek a hallgatók.

A képzésben az elnökség tagjai is közreműködnek, előadások, játékbemutatók tartásával.

 

A Néphagyományőrző Mester Óvoda cím megalapítása. 2007.

Az Egyesület a három évenkénti pályáztatás útján elnyerhető címet, az alábbi kiemelkedő néphagyomány éltető nevelést folytató óvodáknak adományozta:

2008
. Szentendre Bimbó úti Tagóvoda, Szigethy Miklósné tagóvoda vezető

Cigánd
Napközi Otthonos Óvoda,
Téglás Dezsőné óvodavezető

Jászszentlászló,
Napközi Otthonos Óvoda,
Csúri Ferencné óvodavezető

2010. Tata
Fürdő utcai Óvoda,
Fiú Ferencné óvodavezető

2013. Szentendre,
Püspökmajor ltp-i Tagóvoda
Magyariné Miskolczi Ildikó tagóvoda vezető

Székelyudvarhely (Románia)
, Napsugár Napközi Otthon,
Bunta Gyöngyi igazgató, óvodavezető

 

Kitüntetési felterjesztések

Az Egyesület fontosnak tartja a példamutató néphagyomány éltető nevelőmunkát végző óvodapedagógusok, közösségek állami kitüntetésre történő
felterjesztését. (A felterjesztéseket készíti: Faust Dezsőné.) Elfogadott felterjesztések:

2007. Zadravecz Teréz
/Gödöllő/ Arany Katedra – díj

2009. Papp Kornélia
/Szentendre/ Brunszvik Teréz – díj

2011. Téglás Dezsőné
/Cigánd/ Arany Katedra – díj (ajánlás)

2011. Dr Szőke Anna
/Vajdaság, Kishegyes/ Európa Gyermekeinek Jövőjéért díj (ajánlás)

2011. Szentendrei Óvodapedagógusok Néphagyományt Éltető Közössége
/Szentendre/

Miniszteri Elismerő Oklevél

2012. Dr Váginé Farkas Ildikó
/Gödöllő/ Miniszteri Elismerő Oklevél

2012-2013-2014-től
Több javaslat került felterjesztésre, a felterjesztések, az elbírálások folyamatban vannak.

 

Szakmai kapcsolatok

Az Egyesület megalakulásától hatékony kapcsolatokat tart fenn, a hazai szakmai szervezetekkel, szervekkel: Néprajzi Társaság, Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermek-nevelési Szakosztály és

Hagyományőrző Szakosztály, Hagyományok Háza, Nemzeti Civil Alapprogram, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, EPER regisztrációs
rendszer, Oktatási Minisztérium, majd EMMI

. Kapcsolattartó: Faust Erika. Alkalmanként Óvodapedagógus- képző intézményekkel /Papp Kornélia/.

2010. FELHÍVÁS

Brunszvik Teréz halálának 150. évfordulója
alkalmából az Egyesület országos Felhívást tett közzé:

Október 15. Teréz Nap,
legyen az Óvodapedagógusok Napja.
Az Oktatási Államtitkárság támogatta azt a kezdeményezést, hogy az óvodai testületek válasszák nevelés nélküli munkanappá a jelölt napot, a külön
elnevezést nem.

Az Egyesület javasolja, hogy a Teréz – napot minél több nevelőtestület válassza szakmai napjának.
Az őszi találkozó napját, nevelési napnak választó testületek, a Felhívás szellemében járnak el. A közös együttlét alkalmat teremt, a
mindenkori megemlékezésre Brunszvik Teréz óvodaalapító munkássága, emléke előtt.

2011.
Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete
Nyári Akadémiáján szekcióvezetés. (Közreműködtek: Berettyóújfalu, Vass Jenő utcai Óvoda, Papp Kornélia, Faust Dezsőné/ A MOE-vel a
kapcsolattartás folyamatos.

2012
. Magyar Néprajzi Társaság ülésén: Néphagyományőrző Óvodai Program és az Egyesület tevékenységének bemutatása.(Faust E.)

2015.
Győr Város Önkormányzata
támogatta Egyesületünk kezdeményezését: Dr. Barsi Ernő lakóházán emléktábla elhelyezésére került sor, amely hirdeti a neves néprajzkutató, zenepedagógus
munkásságát. (Előzmények: Kertész József kezdeményezése a Győr Ménfőcsanakon rendezett tavaszi találkozó hatására megerősítést nyert, majd az Egyesület
Közgyűlése határozatot hozott az emléktábla ügyében. Írásban benyújtott javaslatunkat az Önkormányzat felkarolta, Lebó Ferenc neves művészt felkérte az
emléktábla elkészítésére, amelyhez Egyesületünk 100.000Ft-t hozzájárulást tett. A folyamatos egyeztető: Faust D.né volt.)

 

Határon túli kapcsolataink

1998-tól: a Dr. Szőke Anna által irányított
Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesületével
,
aktív szakmai kapcsolattartás. Az Egyesület részéről: néphagyományőrző szemléletű nevelést segítő előadások, továbbképzések tartása.

2002
.Újvidék (SZÓNÉK, Faust D.né).

2003-2007
.Nyári továbbképzések Muzsla, Kikinda, Tiszaszentmiklós. Kishegyes, Horgos: Vajdasági Magyar Óvodás Színjátszó Találkozó, szakmai zsűrizés. ( Faust D.né, Zadravecz T./

2012.
Közreműködés a Színjátszó Találkozón: Mesejátékkal lepte meg a találkozó résztvevőit a Jászszentlászlói Néphagyományőrző Mester Óvoda nevelőtestülete. A közreműködés, az óvoda és a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Szövetsége között
kötött Együttműködési szerződés keretein belül történt.

Folyamatos kapcsolatok
: A vajdasági óvodapedagógusok, rendszeresen részt vesznek szakmai konferenciáinkon. Alkalmanként, szakmai irodalom juttatása a vajdasági óvodai
intézményeknek.

Dr. Szőke Anna PhD,
az egyesület elnöke, aki rendszeresen szervezi a találkozóinkon való részvételt, a konferenciákon előadóként is közreműködik.

 

1998-tól a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével

teremtettünk kapcsolatot, felkérésükre előadások keretében mutattuk be a Néphagyományőrző Óvodai Programot./ Faustné, Zadravecz T./A Felvidék egyes településeiről alkalmanként vesznek részt a szakmai rendezvényeinken. Dunaszerdahely Piac
Téri óvodából: 4 óvodapedagógus lett az Egyesületünk tagja.

 

2003-tól: a Székelyudvarhelyi Napsugár Óvodai Egyesülettel
folyamatos a szakmai kapcsolattartás. Az Egyesületünk részéről: a néphagyományőrző nevelés szemléletformálását a kezdetektől segítjük, erősítjük.
Szakmai tanácsadás, kiadványok juttatása rendszeres.

A Napsugár Óvodai Egyesület, a Napsugár Napközi Otthon Egyesülete (Székelyudvarhely). Bunta Gyöngyi óvodavezető
szervezésével és vezetésével, a szakmai találkozóinkon a különböző erdélyi településről érkező óvónők rendszeresen résztvesznek.

2007-től
Bunta Gyöngyi vezetésével megszervezik Székelyudvarhelyen Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Találkozóját, amelyen a helyiek
mellett egyesületi tagjaink – viszonozva érdeklődésüket – is részt vesznek, a Papp Kornélia és Kertész József által szervezett erdélyi
kirándulások alkalmával. Alkalmanként hozzájárulunk a szakmai nap programjaihoz: gyakorlati foglalkozások vezetése (miskolciak, jászszentlászlóiak, szentendreiek, tataiak), előadások tartása (Faust Erika, Papp Kornélia). Az óvodából 10 óvodapedagógus lett az Egyesületünk tagja.

 

Egyéb határontúli kapcsolatok

2004- 2008.
Közreműködés az ELTE által szervezett továbbképzésben, amelyet, a szlovéniai kétnyelvű oktatási intézmények pedagógusai vettek részt. (Előadások,
gyakorlati foglalkozások tartása, Faust D.né, Papp Kornélia, Zadravecz Teréz)

2004-2009
. Közreműködés a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által, Dr. Szőke Anna szervezésében Kisvárdán rendezett külhoni magyar
óvodapedagógusok továbbképzésén. (Előadások tartása, gyakorlati foglalkozások vezetése , Faust Erika, Zadravecz Teréz, valamint Téglás Dezsőné és a cigándi óvoda)

 

Távlati céljainkból

· A tavaszi Tisztújító Közgyűlésen választott Elnökség, a hatékony működés érdekében az elődök tapasztalataira építve, a feladatok megosztásával törekszik
az Egyesület hírnevének, a 15 év alatt teremtett értékeinek megőrzésére.

· Az Egyesület tagjainak további összefogása. A tagdíjfizetés fegyelmének erősítése.

· A helyi, a kistérségi kezdeményezések, az egymás közötti szakmai tapasztalatcserék támogatása.

· A hírek időbeni továbbítása, az információ csere gyorsítása, a honlap folyamatossá tétele.

· A határontúli magyar anyanyelvű óvodapedagógusokkal a meglévő együttműködés folyamatos szinten tartása. A magyar állampolgárság felvételének lehetősége
lehetővé tette, hogy a külhoni magyar óvodapedagógusok is kérhetik egyesületünkbe a felvételüket.

· A külhoni, határontúli szakmai rendezvényeken egyesületi tagjaink részvétele. A közreműködéssel ösztönözzük őket, a saját településeik népszokásainak
felkutatására, azok alkalmazására, ez nagyon fontos a magyarságtudatuk erősítése érdekében. Szakmai képzéseikhez aktív, konkrét segítséget nyújtunk.

· 2015-ben a Néphagyományőrző Mester Óvoda cím ismételt meghirdetése.

· Kapcsolataink erősítése –újabb egyesületi tagok bevonásával – a szakmai szervezetekkel.

· A céljaink megvalósításához pályázatok folyamatos „felkutatása”, benyújtása.

· A találkozóink „határon átívelő” helyszínen történő megszervezéséhez lehetőségek felkutatása, megteremtése.

  • Az Alapító Okirat folyamatos figyelemmel kísérése, megváltozott rendelkezések értelmében szükséges módosítások Közgyűlés
    általi elfogadtatása (2015. okt 16-án megtörtént) majd a Budapest Környéki Törvényszék által történő jóváhagyatása. (2015. okt 30án benyújtásra került,
    jóváhagyás 2015. nov 28-án megtörtént.)

· Az Egyesület a szakmai véleményezések lehetőségeivel továbbra is él. (Folyamatban lévő: EMMI Kincses Kultúróvoda projekt.)

Ez a rövid visszatekintés Egyesületünk 15 éves működésére, legyen emlékeztető Mindnyájunk számára.

A népi kultúra átadása iránti meggyőződésünkből, elkötelezettségünkből fakadó összefogásunk az évek során értéket teremtett. Őrizzük tisztán, s hűségünk
adjon erőt a további közös munkálkodásunkhoz, terveink megvalósításához.

.Gödöllő, 2015. tavaszán, őszén. A krónikás: Faust Dezsőné, az Egyesület volt alelnöke

FELHÍVÁS

Mi, a Szentendrei Óvodapedagógusok Néphagyományt Éltető Közössége és a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete az alábbi javaslattal fordulunk
Óvodapedagógus Társainkhoz. Legyen minden évben:

ÓVODAPEDAGÓGUSOK NAPJA

„Mottó: Másokat jóra bírni péda éa tett által.” (Brunszvik Teréz)

2011-ben lesz az első kisdedóvó alapítónk, Brunszvik Teréz halálának 150 éves évfordulója.
Visszatekintve, megemlékezéseink legtöbbször a jubileumi évfordulókhoz kapcsolódnak (születés, óvodaalapítás, képzésalapítás, stb., s ezek is helyenként,
alkalmanként változó szinten szerveződtek.

Mi, kisgyermekeket nevelők, tiszteljük meg Brunszvik Teréz szellemiségét, munkásságát, „hagyatékát” azzal, hogy emlékére egy napot e nemes „szakma”
művelőinek napjává választunk.

A javasolt nap: TERÉZ nap, október 15.

(Egy kiadatlan naplója alapján tudjuk, hogy Brunszvik Teréz számára aTeréz nap, mintegy számvetésre késztető nap volt.) E napon országszerte különböző
rendezvények szervezésére kerülhetne sor: szakmai napok, neveléstörténeti konferenciák, megemlékezések neves pedagógusokról, (helyiekről is), a kiemelkedő
munkát végzők méltó köszöntése, neveléstörténeti és más kulturális nevezetességek megtekintése, vetélkedők és minden más, e naphoz méltó esemény.

A Felhívásunkat támogatók jelzéseit köszönettel fogadjuk az alábbi címen:

2100 Gödöllő, Egyetem tér 14. noe@invitel.hu

2010.július 27. (Ez a nap Brunszvik Teréz születésének 235. évforduló napja.)

Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete

2100 Gödöllő Egyetem tér 14.

TILTAKOZÁS


AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK ALAPKÉPZÉSE ÉRDEKÉBEN

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZAKMA LEFOKOZÁSA ELLEN

Újsághírekből értesültünk Klinghammer István felsőoktatásáért felelős államtitkár úrtól, hogy a felsőfokú képzés szerkezeti átalakítása során, az u.n. közösségi főiskolák létrehozását tervezik.

„ …Ide azok jelentkezhetnek, akiknek bizonytalanabb a tudásuk annál, hogy egyetemre menjenek, de szorgalmasak, és szeretnének továbbtanulni. A közösségi
főiskolák elvégzésével nagyon jó védőnő, falugazdász, vagy óvónő lehet belőlük…” / Magyar Nemzet, 2013. augusztus 16. Klinghammer: Harsogni kell a jó
eredményt – Csókás Adrienn interjúja/.

Ez az elképzelés, az óvodapedagógus szakma lefokozása.

Egy óvodapedagógus képzéséhez nem elég azok közül válogatni, akik „szorgalmasak és szeretnének továbbtanulni”.

Az óvodapedagógus szakma, hivatás. A mi választott hivatásunk, több mint felsőoktatási szakképzést nyújtó szakma. A gyermekszereteten túl,
sokrétű pedagógiai ismeretet, szakmai elkötelezettséget, rátermettséget, felelősségérzetet és a társadalom elvárásainak megfelelést kíván.

Dr. Klinghammer István felsőoktatásáért felelős államtitkár úr óvodapedagógus alapképzést érintő kijelentése (bejelentése?), nem áll összhangban a magyar
óvodai nevelés múltjával és jelenével:

1. Ismert, hogy a magyar óvodai nevelés nemzetközi hírű.

Hazánk, már a XIX. század Európájában is a gyermeklélektannal és szociális elkötelezettséggel társuló szakma kezdeményezései nyomán az óvodapedagógia
modernizációjának úttörője volt.

2. Az óvodapedagógus alapképzést 1959-ben felsőfokú képzéssé avatták.


Ma ezt a folyamatot tetőzi be a bolognai típusú felsőoktatás, melyben 3 éves képzés után a tehetségesek, az óvodapedagógusi végzettséggel
neveléstudomány mesterszakon tanulhatnak tovább.

3. Ma, a kormányzati politika a 3 éves kortól kötelező óvodáztatásban látja a társadalmi esélyegyenlőtlenségek leküzdésének legfőbb
eszközét.

4. Ma, a pedagógiai alkalmasság szerepe a pedagógusképzés felvételi rendszerében – nagyon helyesen – újra előtérbe kerül.

5. Ma, az iskoláskor előtti nevelés magas szintű megvalósítása (bölcsődei, óvodai) elfogadott, kiemelt kormányzati irányzat.

A felsőfokú képzés hatékonyabb, költségtakarékosabb szerkezeti átalakítása elfogadható törekvés, de a jelenlegi óvodapedagógus alapképzés leminősítése
ennek nem lehet következménye.

A szakmai szervezetekkel és a pedagógus szakszervezetekkel történő egyeztetések alkalmával a fentiek figyelembe vétele össztársadalmi érdek.

Felhívó jellegű írásunkat az óvodapedagógus alapképzés szakmai biztonsága érdekében és az óvodapedagógus hivatás lefokozása ellen tettük.

2013. augusztus 21.

A Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete képviseletében: Faust Dezsőné alelnök

A cikk az NKA Pályázat „kívánalma”, az ÓVODAI NEVELÉS 2014. novemberi számában jelent meg.

Gondolatok néphagyományőrzésről egy óvodai konferencia után

„Pedagógiai hitvallás és ízlés kérdése az, hogy ki mit gondol arról, hogy a 3-6-7 éves gyermek számára milyen nevelési színtér az ideális.” írja Dr.
Bakonyi Anna. (Neveléstudomány 2013/4. sz. Értékkövető gondolatok az óvodai nevelés programjaiban. A magyar óvodai nevelés íve 1971-2013, Szabadi Ilona
emlékére.)

Azok az óvodapedagógusok, akik felismerték a nevelés folyamatában a népi kultúra átadás személyiségfejlesztő hatását, választottak: ez a
felismerés, pedagógiai hitvallásuk meghatározójává vált. Elkötelezték magukat az érzelemgazdag légkörű, magyarságtudatot alapozó óvodai nevelés mellett.

A Néphagyományőrző Óvodai Programot (OKI,1998.) választó testületek és a néphagyomány éltetés iránt elkötelezett óvodapedagógusok összefogására
alakult gödöllői székhelyű Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete (2000.) Győr Ménfőcsanakon tartotta XVI. tavaszi konferenciáját.

A néphagyományőrző szemléletű nevelésfelfogásunkban egyik vezérelvnek tekintjük Dr. Barsi Ernő néprajzkutató, teológus, zenepedagógus
gondolatát:

Aki a népi játékok, dalok tanítására, továbbadására vállalkozik, annak mennél többet kell tudnia azok hátteréről, arról a kultúráról,
amelynek az a dal vagy játék a szerves része. (Barsi Ernő)

E nemes gondolat jegyében szerveztük az idei tavaszi konferenciát Dr. Barsi Ernő tiszteletére, munkásságának helyszínén. A konferencia díszvendége leánya , Barsi Hajna néprajzkutató volt.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott konferencia témája Népi gyermekjátékok, hagyományok az óvodában. Házigazdáink voltak a
Győr Ménfőcsanaki Óvoda testülete Korsós Jánosné óvodavezető irányításával.

Ismert, hogy az Egyesületünk évente két alkalommal szervez országos szakmai találkozót.

Az őszi egynapos találkozóink Teréz napon a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban vannak, a házigazda szerepet
minden alkalommal a Szentendrei Néphagyományt Éltető Óvónők Közössége vállalja. A 2010-ben közzétett Felhívásunk jegyében az
Egyesületünk életében, ez a nap egyben Brunszvik Teréz, első óvodaalapítónk emléknapja is.

A két napos tavaszi konferenciák helyszíne mindig változó. Helyszínül szolgált már Berettyóújfalu, Cigánd, Gödöllő, Győr-Ménfőcsanak, Jászszentlászló, Kishegyes /Vajdaság/, Miskolc, Paks, Pécs, Sárospatak, Szentes, Tata, Verőce,
ahol egy-egy elkötelezett, lelkes óvodai testület vállalta a szervező házigazda szerepet. A konferenciákon a részvételről kredit pontot érő Igazolást kapnak a részt vevők.

Tudjuk, hogy a néphagyományőrzés fogalma, tartalmának értelmezése, az óvodai nevelésben betöltött szerepének megítélése még ma is eltérő.
Ennek okai, többek között:

· A képzés hiányosságaiból fakadóan az óvodapedagógusok fogalomhoz kapcsolódó, tartalmakra vonatkozó, néprajzi háttérismeretei minimálisak.

· Nem elvárás a pedagóguskompetenciák sorában a népi kultúra átörökítéséhez szükséges tudás.

· A nevelésfelfogásban a népi kultúra átadásának személyiségfejlesztő hatása, szerepe nem kellő hangsúllyal jelenik meg.

Valljuk, hogy a népi kultúra értékeinek felkutatása, hagyományainak felelevenítése és tudatos beillesztése az óvodai nevelés folyamatába, értékteremtő folyamat, nem mond ellent a mai kor diktálta követelményeknek. Az óvoda alapfunkciója ma is az óvó, védő,
személyiségfejlesztő funkció, a gyermek alaptevékenysége a játék. A gyermek életkori sajátosságaihoz, szükségleteihez, egyéni képességeihez igazodó
személyiségfejlesztésben a néphagyomány éltetés értéknövelő hatása meghatározó.

A néphagyományőrzés a népi hagyományok éltetésével valósul meg.
Nevelésfelfogásunkban az éltetés tartalmát a népi életmód mindennapjaihoz, jeles napjaihoz kapcsolódó évről-évre visszatérő szokáscselekvések,
népköltészeti, -művészeti tartalmú értékek képezik.

A tudatosság, felelősség, mértékletesség elveinek követésével
, komplex válogatással létrehozható és az óvodai nevelés folyamatába illeszthető az a tevékenységrendszer, amely a hagyományos paraszti életmód
gyermekközeli tevékenységeit, kulturális szokásait, az évkör rendjében eleveníti fel. A természetes módon teremtett érzelem- és örömteli szokáscselekvések,
a ” láthatatlan nevelési eljárások”* hatása sokoldalú gyermeki fejlődést eredményez. (*Zilahy Józsefné: A néphagyomány helye és szerepe az óvodai
nevelésben. Magiszter, 2004./Tavasz)

Az Egyesület fontos küldetésének tartja a népi kultúra átörökítéséhez a néphagyományőrző szemléletmód pedagógiai formálását, a néprajzelméleti, -gyakorlati
ismeretek hiánypótlását

A konferenciák e cél megvalósulását komplex megközelítéssel szolgálják:

· előadások a népi kultúra életmódbeli és népművészeti, díszítőművészeti elemeinek megismeréséhez (fogalmak, tartalmak, összefüggések),

· ismeretnyújtás a gyermekjátékok népszokásőrző hátteréről,

· jártasságok, készségek alakítása a gyermekekkel gyakorolható kismesterségbeli, diszítőművészeti technikák, néptánc alapok továbbadásához,

· a hagyományok mértékkel történő beillesztési módjára vonatkozó előadások és mintakövetésre alkalmas óvodai gyakorlatok megismerése,

· egy-egy tájegység hagyományaival, szokásaival, történelmi nevezetességeivel ismerkedés.

A néphagyományőrző találkozókat mindig nagyfokú érdeklődés kíséri, a részt vevők alkalmankénti száma 250-300 fő. A külhoni óvodapedagógusok is rendszeres
résztvevőink, közülük sokan már az Egyesületünk tagjaiként: Erdély, Felvidék, Vajdaság. (Egyesületünk 15-20 éve, a szülőföldjükön támogatja a külhoni
résztvevők anyanyelv- és hagyományéltetésre vonatkozó értékes kezdeményezéseit.)

Az óvodapedagógusok néphagyomány éltetés iránti igényét igazolja, hogy az évek során szervezett konferenciák, valamint a Néphagyomány éltetés az óvodai nevelésben c. képzés iránt az érdeklődés nem csökken. (Alapító: Néphagyományőrző
Óvodapedagógusok Egyesülete, 2006. Akkreditált képzés: 60 óra. Szervező: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum.)

A Dr. Barsi Ernő zenepedagógus tiszteletére szervezett szakmai konferencia hatására minden résztvevőben megerősödött, hogy a népi gyermekjátékok,
szokáscselekvésekgyakorlásához, minden óvodapedagógusnak szüksége van a néprajzi „háttér-tudásra”. Mindezt Ernő Bácsi tanítványai, az előadók, a
közreműködők Mesterük hagyományéltető cselekedeteinek hiteles közvetítésével, a szülőföldjük értékei iránt mutatott elkötelezettségükkel, a házigazdák
óvodai gyakorlatukkal tudatosították.

Rábaköz is gazdag útravalóval bocsájtott utunkra. Ismerkedtünk a tájegység kulturális hagyományaival, viseletével, táncaival, történelmi nevezetességeivel.

A Bezerédj Kastélyban a Világosvár Tagóvoda gyermekei rábaközi gyermekjátékokkal köszöntöttek, este pedig a résztvevők a rábaközi lippentőst gyakorolhatták kecskeduda-szóra.

nephagyomanyorzo-ovodasok-jateka hagyomanyorzo-tanchaz

Ismeretes, hogy az Egyesületünk évente két alkalommal szervez országos szakmai találkozót.

Az őszi egynapos találkozóink Teréz napon a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban vannak, a házigazda szerepet
minden alkalommal a Szentendrei Néphagyományt Éltető Óvónők Közössége vállalja. A 2010-ben közzétett Felhívásunk jegyében az
Egyesületünk életében, ez a nap egyben Brunszvik Teréz, első óvodaalapítónk emléknapja is.

A két napos tavaszi konferenciák helyszíne mindig változó. Helyszínül szolgált már Berettyóújfalu, Cigánd, Gödöllő, Győr-Ménfőcsanak, Jászszentlászló, Kishegyes /Vajdaság/, Miskolc, Paks, Pécs, Sárospatak, Szentes, Tata, Verőce,
ahol egy-egy elkötelezett, lelkes óvodai testület vállalta a szervező házigazda szerepet. A konferenciákon a részvételről kredit pontot érő Igazolást kapnak a részt vevők.

Tudjuk, hogy a néphagyományőrzés fogalma, tartalmának értelmezése, az óvodai nevelésben betöltött szerepének megítélése még ma is eltérő.
Ennek okai, többek között:

· A képzés hiányosságaiból fakadóan az óvodapedagógusok fogalomhoz kapcsolódó, tartalmakra vonatkozó, néprajzi háttérismeretei minimálisak.

· Nem elvárás a pedagóguskompetenciák sorában a népi kultúra átörökítéséhez szükséges tudás.

· A nevelésfelfogásban a népi kultúra átadásának személyiségfejlesztő hatása, szerepe nem kellő hangsúllyal jelenik meg.

Valljuk, hogy a népi kultúra értékeinek felkutatása, hagyományainak felelevenítése és tudatos beillesztése az óvodai nevelés folyamatába, értékteremtő folyamat, nem mond ellent a mai kor diktálta követelményeknek. Az óvoda alapfunkciója ma is az óvó, védő,
személyiségfejlesztő funkció, a gyermek alaptevékenysége a játék. A gyermek életkori sajátosságaihoz, szükségleteihez, egyéni képességeihez igazodó
személyiségfejlesztésben a néphagyomány éltetés értéknövelő hatása meghatározó.

A néphagyományőrzés a népi hagyományok éltetésével valósul meg.
Nevelésfelfogásunkban az éltetés tartalmát a népi életmód mindennapjaihoz, jeles napjaihoz kapcsolódó évről-évre visszatérő szokáscselekvések,
népköltészeti, -művészeti tartalmú értékek képezik.

A tudatosság, felelősség, mértékletesség elveinek követésével
, komplex válogatással létrehozható és az óvodai nevelés folyamatába illeszthető az a tevékenységrendszer, amely a hagyományos paraszti életmód
gyermekközeli tevékenységeit, kulturális szokásait, az évkör rendjében eleveníti fel. A természetes módon teremtett érzelem- és örömteli szokáscselekvések,
a ” láthatatlan nevelési eljárások”* hatása sokoldalú gyermeki fejlődést eredményez. (*Zilahy Józsefné: A néphagyomány helye és szerepe az óvodai
nevelésben. Magiszter, 2004./Tavasz)

Az Egyesület fontos küldetésének tartja a népi kultúra átörökítéséhez a néphagyományőrző szemléletmód pedagógiai formálását, a néprajzelméleti, -gyakorlati
ismeretek hiánypótlását

A konferenciák e cél megvalósulását komplex megközelítéssel szolgálják:

· előadások a népi kultúra életmódbeli és népművészeti, díszítőművészeti elemeinek megismeréséhez (fogalmak, tartalmak, összefüggések),

· ismeretnyújtás a gyermekjátékok népszokásőrző hátteréről,

· jártasságok, készségek alakítása a gyermekekkel gyakorolható kismesterségbeli, diszítőművészeti technikák, néptánc alapok továbbadásához,

· a hagyományok mértékkel történő beillesztési módjára vonatkozó előadások és mintakövetésre alkalmas óvodai gyakorlatok megismerése,

· egy-egy tájegység hagyományaival, szokásaival, történelmi nevezetességeivel ismerkedés.

A néphagyományőrző találkozókat mindig nagyfokú érdeklődés kíséri, a részt vevők alkalmankénti száma 250-300 fő. A külhoni óvodapedagógusok is rendszeres
résztvevőink, közülük sokan már az Egyesületünk tagjaiként: Erdély, Felvidék, Vajdaság. (Egyesületünk 15-20 éve, a szülőföldjükön támogatja a külhoni
résztvevők anyanyelv- és hagyományéltetésre vonatkozó értékes kezdeményezéseit.)

Az óvodapedagógusok néphagyomány éltetés iránti igényét igazolja, hogy az évek során szervezett konferenciák, valamint a Néphagyomány éltetés az óvodai nevelésben c. képzés iránt az érdeklődés nem csökken. (Alapító: Néphagyományőrző
Óvodapedagógusok Egyesülete, 2006. Akkreditált képzés: 60 óra. Szervező: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum.)

A Dr. Barsi Ernő zenepedagógus tiszteletére szervezett szakmai konferencia hatására minden résztvevőben megerősödött, hogy a népi gyermekjátékok,
szokáscselekvésekgyakorlásához, minden óvodapedagógusnak szüksége van a néprajzi „háttér-tudásra”. Mindezt Ernő Bácsi tanítványai, az előadók, a
közreműködők Mesterük hagyományéltető cselekedeteinek hiteles közvetítésével, a szülőföldjük értékei iránt mutatott elkötelezettségükkel, a házigazdák
óvodai gyakorlatukkal tudatosították.

Rábaköz is gazdag útravalóval bocsájtott utunkra. Ismerkedtünk a tájegység kulturális hagyományaival, viseletével, táncaival, történelmi nevezetességeivel.

Az Egyesületnek van egy kezdeményezése: Dr. Barsi Ernő lakóházán, Győrben, emléktábla hirdesse a Mester zenei és nemzetépítő munkásságát. Ez ügyben még további teendőink vannak.

Elkötelezettségünk tovább erősödött. Hisszük, hogy „… az óvodáskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltető hagyományokat megismerje, azokból
pozitiv mintákat kapjon és a népi életmód szokásait felelevenítő közös cselekvésekben, játékokban örömteli élményeket szerezzen.” Ez a hatásrendszer azÓvodai Nevelés Országos Alapprogramja elveivel összeegyeztethető, a népi hagyományaink átadásával óvodásainknak egy örömteli, szülőföldhöz kötődést és magyarságtudatot alapozó tevékeny kisgyermekkort teremthetünk. Dr. Barsi Ernő
szavaival:


„Apáról-fiúra… Úgy is mondhatnám egyetlen szóval: örökség. Ez is lehet kétféle: anyagi és szellemi örökség. Az anyagi természetű örökséget az örökös
élvezi, ő gazdagszik vele. Ha ezt több személy között megosztjuk, elaprózódik, értéke csökken. nem így a szellemi örökség. Minél többen részesülnek
belőle, annál nagyobb lesz a hatása, értéke.”

Nagy örökséget kaptunk, éljünk vele. Élünk vele: Egyesületünk, a szellemi örökségünk őrzését a néphagyomány éltető szakmai konferenciák, képzések további
szervezésével az átörökítés óvodai lehetőségeinek bemutatásával kívánja szolgálni.

Gödöllő, 2014. tavaszán Faust Dezsőné Brunszvik Teréz Díjas óvodapedagógus

Néphagyományőrző Óvodapedagódusok Egyesülete, alelnök

Elhangzott beszéd Dr. BARSI ERNŐ emléktábla avatásán. Győr, 2015.október 01.

Tisztelt Egybegyűltek!

Országos Egyesületünket a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesületét érte az a megtiszteltetés, hogy az emléktábla kezdeményezőjeként,
e jeles napon résztvegyünk.

Az emlékezés jegyében gyűltünk össze, a hívószavunk közös volt: Ernő bácsi. Hadd idézzem a leánya, Barsi Hajna által választott Kányádi Sándor idézetet:

Falak omolhatnak, kövek is váshatnak

Magaslik, nem porlad a megtartó példa.

Ezen ünnepi alkalommal, tisztelegni kívánunk e „megtartó példa előtt”.

Emlékeink peregnek. Kinek több, kinek kevesebb. Ha Mindenki felsorolná emlékei gyöngyszemeit, egy végehossza-nincs kalárist fűzhetnénk belőle.

Önzetlen emberi nagyságát mutatja, ahogy a magyar kultúra iránti szeretetéből fakadóan megszállottként kutatta, gyűjtötte elődeink gazdag népzenei hagyatékát, a népdalok, játékok szokásvilágát. Vallotta, hogy „kultúra nélkül
nincs jövő”, hirdette „közkinccsé kell tenni, mit hagytak ránk az ősök”. Az örök továbbadás vágya hajtotta, tudásának
megosztása, „hintése”, ezt hűséges szolgálatnak tekintette.

Vannak szavaink, amelyek általa nyertek értelmet.

Hűség. Az értékmentő, értékteremtő életútjának minden tettéből sugárzott: a szülei, a családja, a szülőföldje, a népe iránt. – „Szeretem a
népem és hitem is van benne.”

Tudás
amit önmagában őrizni „bűn”…. „Minden akkor ér valamit, ha az az embereket szolgálja”.

Szerénység.
Örök mintául szolgálhat számunkra, milyen természetes szerénységgel adta tovább számunkra tudását.

Szeretet.
Ahol megjelent, kimondatlanul is sugározta. Amikor megszólalt, akkor „kisütött a nap”, tudást közvetítő szavaiból, derűs egyéniségéből érezhetően sugárzott
felénk a szeretet. Ahogyan a gyermekek felé. Hitt a szeretet erejében.

És minden tettét mélységes alázat hatotta át.

Kapcsolatunk Ernő bácsival szentendrei hagyományéltetó óvónők, Papp Kornélia kezdeményezésére indult. Egy szakmai találkozón Egyesületünk tagjainak
megadatott az a nemes nap, amely alkalommal hallhattuk Ernő bácsi hitvallást sugárzó, hegedűvel kísért előadását. Mi is részesültünk a „Drága lelkeim” köszöntésben.

A szentendrei óvónők Szájról-szájra, kézről kézre c. szokásőrző játékcsokrát, méltatással ajánlotta az óvónők figyelmébe.

Az ország számos településén őriznek előadásairól emlékeket a pedagógusok, a hagyományőrző csoportok: Bárhol járt „Elmuzsikálta, beleénekelte lelkünkbe
hitét, tiszta forrásanyagot hagyott ránk.” Erről a környékbeli pedagógusok még többet is mesélhetnének.

Tavaly, Barsi Ernő előtti tisztelgés jegyében szerveztük Győr Ménfőcsanakon – a Világosvár óvodával együtt – tavaszi találkozónkat, ahol leánya és hűséges
tanítványai előadóként gazdagították ismereteinket munkásságáról. Nemcsak a hazai, hanem a határon túli óvónők is magukkal vihették egy hitében,
magyarságában, tudásában rendíthetetlen pedagógus hitvallását. Ekkor határoztuk el, hogy javasoljuk egy emléktábla elhelyezését.

Ernő Bácsi felnyitotta szemünket: a pedagógus számára a hagyományőrzés, a továbbadás, egy nemes küldetés. Ehhez útmutatást nyújtott az óvodai, iskolai pedagógusoknak, hagyományőrző csoportoknak: Népi hagyományok az óvodában. Népi hagyományaink az iskolai és amatőr színpadon.

Útravalóul hagyta:

„Aki a népi játékok, dalok tanítására, továbbadására vállalkozik, annak mennél többet kell tudnia azok hátteréről, arról a kultúráról, melynek ez a dal
vagy játék a szerves része.”

Mi ehhez a gondolathoz hűen tesszük dolgunkat, úgy hogy a játszás legyen öröm.

Hűséges tanítványa és méltatója Lanczendorfer Zsuzsanna, fáklyahordónak nevezte Mesterét, akinek még „300 évre való
terve” volt.

Már nincs közöttünk a fáklyahordó, elment, ittmaradtunk, elárvultunk, de szellemi örkségét megörököltük.

Cselekedjünk hitvallása szellemében, lobogjanak kis lángocskáink: a magyar kultúra átadásával neveltjeinkben erősítsük a szülőföldhöz, elődökhöz való
kötődést, „Úgy fényleni, vinni a szépet.”

Köszönjük, hogy a szellemisége által hintett „gyöngyszemei” hatására megélhettük az összetartozás megtartó erejét, kis közösségeinknek továbbra is ez ad
erőt hagyományaink mindennapi éltetéséhez.

Lelkünkben nyomot hagyott, hitünkben megerősített. Bennünket, óvónőket, a „népi játékaink igaz híveinek, csodálatos ápolóinak” tartott.
Emlékét őrizve, hűek maradunk e megtisztelő címhez, a Tőle kapott bizalom kötelez.

Áldás és békesség – köszönne el most Tőlünk.

Győr, 2015. október 01. Faust Dezsőné alelnök